Reita

Olyan sz�nalmasak az emberek… mindenki a saj�t rigoly�inak a rabja, �s nem tud elszakadni a saj�t kis vil�g�t�l. Att�l a vil�gt�l, amit mag�nak elk�pzel, �s amiben �li mindennapjait. A megr�gz�lt, munkam�ni�sok, akik csak a munk�nak �lnek; reggel felkel �s az els� gondolata, hogy mit is kell aznap megcsin�lnia. Megtenni… egy nagy semmi�rt… az�rt a nagy semmi�rt, amit elismer�snek h�vnak. De csak keveseknek adatik meg, hogy val�ban, igazi elismer�st kapjanak munk�juk�rt, tetteik�rt.

Ha m�r egy kicsit nem passzolsz bele a megszokott, felcicom�zott �s szab�lyokkal zs�folt vil�gba, azonnal egy m�sik maszkot h�znak r�d, amit nem tudsz leh�zni magadr�l. De mi�rt is kellene? Ha az emberek rossznak tartanak, akkor mi�rt tenn�l ellene? Egy�ltal�n nem kell. Az a vil�g sz�zszorta k�l�nb, mint az a m�kusker�k, amiben ezek a szerencs�tlenek tengetik mindennapjaikat… - s�hajtok fel, ahogy n�zem az egyik h�ztet�r�l az embereket, akik innen �gy n�znek ki, mintha egy hangyabolyban lenn�nk. Sz�nalmasak – dobom el a csikket sz�mb�l, majd fel�llok a peremr�l, �s elindulok dolgozni. M�g miel�tt bel�pek a h�z ajtaj�n, hogy ut�na �jra abba a fert�be l�pjek, felh�zom magamra kapucnimat, �s kezem zsebre teszem. Ut�lom magam mutogatni, b�r m�r p�rszor r�j�ttem arra, hogy egy�ltal�n nem sz�m�tana, hogy eltakarom e az arcom, vagy sem… �gy sem, �gy sem jegyezn�k meg, mert minden tekintet csak saj�t mag�ra k�v�ncsi az utc�kon. Ki lehet olvasni minden ember szem�b�l, hogy mi �rdekli, hogy egy�ltal�n van e benne embers�g, vagy csak �nmag�t akarja el�r�bb jutatni a rangl�tr�n – l�pek ki a t�megbe, �s m�r most a rosszull�t ker�lget. Elindulok a megszokott helyemre, ahol l�d�r�gni szoktam ilyenkor. Ott kev�s az ember, mivel senki sem megy egy olyan lepukkant helyre… m�g a v�g�n �sszekoszoln�k magukat… de ez �gy j�. Legal�bb van ebben a bazi nagyv�rosban, p�r olyan hely, ahol csend van. Ott is a p�nz a m�rvad�! Ne �rts�k f�lre egym�st… mert ott is, ha nincs p�nzed, nincs �leted… de… legal�bb olyan emberek k�z�tt vagyok, akiket egy kicsit foglalkoztat is a k�lvil�g… olykor… amikor nem m�s anyagok hat�s�ra vannak elsz�llva. De m�g olyankor is… t�bb �let, �s k�v�ncsis�g van benn�k a m�sik ir�nt, mint a j�zan, tudatos emberekben, a belv�rosban.

- Reita! Azt hittem, hogy ma nem is fogsz j�nni! – l�pek be egy lepukkant h�zba, majd oda l�p hozz�m Tora, �s karolja �t v�llamat. Amit azzal a lend�lettel le is veszek onnan. Tudom, hogy a f�n�k�m, de akkor sem szeretem a k�pmutat�s�t… meg a v�g�n m�g elb�zza mag�t… �s egy k�sza gondolatt�l vez�relve meg akarna h�zni… na, akkor nem �rdekelne, hogy ki �, �s hogy mekkora hatalma van… tuti a k�s benne lenne f�l perc alatt. – De morcosak vagyunk… - duzzogja. Ez az ember is k�zr�hej. K�v�ncsi lenn�k, hogy, hogy lehet valaki ekkora idi�ta, �s ilyen nagyhatalm� fejes… �gy csin�l, mintha mindenki a j�tsz�t�rsa lenne, k�zben pedig mit gondolhat m�sokr�l… k�v�ncsi lenn�k r�.

- Nem vagyok morcos, csak nincs j� kedvem – felelem, mik�zben ut�na megyek.

- Persze, persze… - legyint. – Neked sosincs j� kedved. B�r ezt sosem �rtettem meg – erre h�ta m�g�tt megforgatom szemem, �s elfolytok egy s�hajt.

- Ma mit kell csin�lnom? – t�rek r� a l�nyegre, mert m�r olyan emberek k�z�tt lenn�k, akiknek �lvezem is a t�rsas�g�t.

- De siet�s lett! Pedig csak most j�tt�l – fordul fel�m, kicsit sem kedves tekintettel. M�g meg is ijedn�k, ha f�ln�k t�le…

- A dolgomat akarom v�gezni.

- Na, l�tod! Pontosan ezt szeretem benned! – mondja elismer�en, �n pedig tudom, hogy legsz�vesebben megh�zna, �s azt adn� elismer�se gyan�nt… mag�nak.

Elmondja, hogy mi a mai feladatom, �s odaadja az anyagot is hozz�, amit ter�teni kell. Elveszem, �s egy sz� n�lk�l t�vozom, majd elindulok megkeresni Kait. Nincs kedvem egyed�l lenni, �s � az egyetlen, aki fel tudja dobni a napomat. Illetve a kedvemet.

- Kai, �n vagyok! – kopogok be p�r sarokkal arr�bb l�v� h�zba, ami m�r el�g norm�lis k�rny�knek nevezhet�. M�rmint itt m�r van sok ember…

- Gyere be! – nyitja ki el�ttem az ajt�t, majd beenged. Ahogy megl�tja a v�llt�sk�t rajtam, fels�hajt. – Akkor �lt�z�k… - erre pedig biccentek egyet, � meg elt�nik a szob�j�ban. A lak�sban finom illat terjeng, de nekem m�g att�l is h�nyingerem lesz. Mostan�ban teljesen elment az �tv�gyam… - Ma milyen volt Tora-kun? – j�n ki ingj�t gombolva Kai.

- Olyan, mint szokott… - felelem. – Az agyamra megy…

- Akkor minek dolgozol neki? Lenne jobb dolgod is – mondja kedvesen, mire csak fels�hajtok. – De t�nyleg! Nem �rtem, mi�rt nem a saj�t vil�godban vagy, �s mi�rt itt.

- Kai, szerinted lenne sz�vem itt hagyni t�ged? – mosolygok r�, mire fejbe k�lint. – H���j! Ezt most mi�rt kaptam – dohogom.

- Mert h�lyes�geket besz�lsz! – veszi fel kab�tj�t, meg cip�j�t. – Mehet�nk? – k�rdezi, mire b�lintok, �s elindulunk a szok�sos hely�nkre.

- Arra gondoltam… - kezd bele Kai f�l�ton, mik�zben a kihalt sik�torok fel� s�t�lunk.

- Hogy? – n�zek r�.

- Lehet, visszamegyek az egyetemre… - erre a mondat�ra meg�llok, �s nem hiszek a f�lemnek. Nem, nem az, hogy nem akarom, csak v�ratlanul �rt. �s nem �rtem meg, hogy mi�rt akar abba a sz�nalmas k�z�ss�gbe tartozni. – Neked is velem k�ne j�nn�d… - s�t�l oda hozz�m.

- Arr�l tegy�l le! Ut�ltam a sulit, �s m�g most is ut�lom! – indulok meg, � megy ut�nam.

- De… mindig is j�l ment! Sokra vihetted volna, ha nem hagyod abba! – erre s�hajtok egyet, �s fel� fordulok.

- Kai. Te vagy a legjobb haverom! Ne akard, hogy bemossak neked, mert nincs kedvem a pr�dik�l�sodat hallgatni. Ha akarsz, menj vissza �s tanulj. Nekem t�k�letesen megfelel az az �let, amit v�lasztottam! – morogom, �s otthagyom, de p�r l�p�s ut�n meg�llok. – �s, szerinted Tora hagyn�, hogy a kedvenc kurv�ja lel�pjen? – r�ncolom meg szem�ld�k�met.

- Ez f�jt… - mondja g�nyosan, �s odas�t�l hozz�m.

- Nem �rdekel – vonok v�llat, mire az egyik kont�nernek nyom, �s megcs�kol. A szemem lekerekedik, mert egy�ltal�n nem sz�m�tottam erre, �s soha nem volt ilyesmi jelleg� kapcsolat kett�nk k�z�tt. �gy eltolom magamt�l. – J�zusom, Kai! Mi van veled?

- Semmi – l�p el t�lem, �s indul tov�bb. Megr�zom a fejem, �s ut�na megyek.

- Mire volt ez j�?

- Csak meg akartam tudni, hogy, hogy is cs�kolsz – mosolyog r�m, mire kikerekednek a szemeim.

- Hogy mi van? – �llunk meg, a m�r megszokott hely�nk�n.

- Semmi… �gy sem �rten�d. Hisz csak egy kurva vagyok, nem? – k�rdezi g�nyosan.

- Tudod, hogy nem �gy �rtettem! Nekem sosem volt�l az.

- Akkor mi�rt mondtad?

-… ez j�tt a sz�mra – vonok v�llat, k�zben pedig az els� kuncsaftunk j�n oda hozz�nk. M�r megszokott arcok, m�g ilyenkor is n�ha sz�nalmasnak hatnak. Hogy miket meg nem k�pes tenni az ember, egy kis anyag�rt, amivel egy m�sik dimenzi�ba sodorhatja mag�t, hogy elszakadjon a rideg val�s�gt�l. Bennem is felmer�lt egy csom�szor, hogy milyen lenne, ha egyszer �n is benyomn�m magam… de ut�na mindig tudatosul bennem, hogy l�ttam m�r olyan embereket, akik t�ladagolt�k magukat �s meghaltak. Vagy annyira f�gg�v� v�ltak, hogy a test�ket is �ruba adn�k, csak, hogy megkapj�k a napi adagjukat. Sz�nalmas ez is… �s ilyenkor gondolkozom el egy kicsit azon, hogy komolyan melyik vil�g lehetne a jobb?! De mindig maradok ann�l, ahol vagyok. Nem akarok visszamenni a „val�di” vil�gba.

- Komolyan gondolod, hogy visszam�sz? – k�rdezem Kait, amikor m�r mindent eladtunk, �s visszafel� s�t�lunk.

- Igen – b�lint egyet. – Tudom, hogy neked nem tetszik, �s nem is akarlak egyed�l hagyni… csak…

- Csak jobban v�gysz a pomp�ra, �s a luxusra.

- Mi�rt? Az olyan nagy b�n, hogy nem akarok egy lyukban �lni, �s nem akarom, hallani, ahogy a szomsz�djaim meg�lik egym�st, vagy �ppen sz�tkef�lik egym�st?! Egy norm�lis h�zat akarok, kuty�val vagy egy kiscic�val, �s egy pasit, aki nem az�rt szeret, mert j� vagyok az �gyban…

- �n ezekr�l az �lmokr�l m�r lemondtam, r�gen… de rem�lem, hogy neked teljes�lni fognak – n�zek r� b�ztat�an, a lak�sa ajtaj�ban, mire elh�zza a sz�j�t.

- Pedig… Neked ezekre meg lett volna a lehet�s�ged…

- Milyen lehet�s�g? – k�rdezem hangosan magamt�l, de ink�bb t�le…

- Mindegy – nyom egy puszit arcomra. – Vigy�zz magadra! – fordul el, �s nyitja ki az emeletes h�z ajtaj�t, mire ut�na sz�lok.

- Mikor m�sz el?

- H�tf�n m�r kezdek – mondja, �s az ajt� becsuk�dik m�g�tte…

M�g egy kicsit �lldog�lok a h�z mellett, �s elsz�vok k�t cigit is, amikor annyira r�sz�nom magam, hogy visszavigyem a t�sk�t, �s leadjam a p�nzt.

Mikor oda�rek, �pp egy kisebb csetepat� van. Mert az egyik besz�ll�t� rosszabb cuccot hozott, �s dr�g�bban s�zta Tor�ra, mint amennyit �rt volna. Tora pedig rossz min�s�g� anyagokat nem ter�t… �gyhogy ezen nem is kicsit h�zta fel mag�t.

Am�g le nem rendezik a dolgot odabent, �n kint v�rok arra, hogy r�m ker�lj�n a sor, �s megszabaduljak a p�nzt�l… mikor az a p�r tag, aki megmaradt kij�n, rendesen felm�rnek. Ami baszott�l nem tetszik. F�leg, hogy az egyik szerintem megh�zott gondolatban… �s �n m�g azt sem viselem el. R�lam ne fant�zi�lgasson senki! F�leg, hogy �n vagyok alul! Na, a nagy faszt! – megyek be, mire p�r puskacs�vel n�zek farkasszemet.

- Csak nem megijedtek? – k�rdezem, �s megyek oda az asztalhoz, �s teszem le Tora el� a t�sk�t. Csak morran egyet, majd kinyitja �s elkezdi sz�molni, hogy meg van e, annyi amennyit �rt az anyag, amit odapasszolt nekem. Mikor v�gez a sz�mol�ssal int az �reinek, hogy menjenek ki, mire azok kivonulnak. �rdekl�dve figyelem, hogy mit csin�l, mert ami�ta neki dolgozom nem volt egy alkalom sem, hogy kettesben maradtam vele… pedig az m�r lassan n�gy �ve is meg van…

- Holnap, lesz egy nagyobb sz�ll�tm�ny, ami�rt nem tudok elmenni.

- �s ehhez nekem mi k�z�m van?

- Hozd el nekem!

- �n? Mi�rt nem olyan megy, akiben megb�zik?

- Mert m�g azok is meglopnak olykor. Te pedig az �vek alatt egyszer sem ny�lt�l anyaghoz, �gyhogy… att�l nem kell tartanom, hogy abb�l ny�lsz le. R�ad�snak a p�nzt is mindig hi�nytalanul lesz�molod.

- Att�l, hogy mag�nak dolgozom, m�g nem v�lok piti b�n�z�v�, aki m�g a f�n�k�t is megh�gn� – felelem, mire felnevet, �s k�zelebb j�n hozz�m. A k�vetkez�, amire figyelmes leszek, hogy seggemet taperolja. - Most nem fog �rdekelni, hogy ki maga, �s t�r�m el a kez�t, ha nem veszi le a mocskos kez�t a seggemr�l – morgom v�rben forg� szemekkel, mire hamisk�s mosolyra h�zza sz�j�t, majd elenged.

- Pedig egyszer �gy is az eny�m leszel… - nyalja meg a sz�j�t.

- Csak �lmaiban – megyek az ajt� fel�.

- Ott m�r j� sokszor megraktalak – erre a mondat�ra nem sz�m�tottam, �gy kikerekedett a szemem, de ink�bb tov�bb mentem. De m�g miel�tt kimentem volna ut�nam sz�lt, hogy hol, �s mikor kell ott lennem Kaijal egy�tt.

M�snap �sszeszedtem Kait, estefel� �s a megadott c�m fel� s�t�ltunk.

- Megmondtam Tora-kunnak, hogy elmegyek.

- �s? Hogy fogadta?

- H�t… szerintem azt hitte, hogy csak h�ly�skedek vele… - mondja szomork�san.

- Figyelj engem tegnap meg akart h�zni… �s majdnem elt�rtem a kez�t… csak m�g egyszer markolt volna a seggembe… - morgom, mire felnevet.

- Igen… az esete vagy…

- Tudja kij�nek legyek az esete. Nem vagyok uke, �gyhogy ne akarjon megrakni! – morgom, majd elhallgatunk, mikor meg�rkez�nk a megadott helyre. A fura a dologban, m�r ott kezd�dik, hogy kihalt az eg�sz, �s l�tok k�t tagot…

- Nekem itt valami nem stimmel… - morgom Kai fel�, mire elkezd b�logatni, hogy szerinte sem ok� valami.

- Nagy sz�ll�tm�nyt mondott Tora-kun?

- Igen. Ez�rt sem �rtem, hogy mi�rt ketten vannak.

- �n m�r azt sem �rtettem, hogy mi�rt mi ketten megy�nk, �s nem j�tt vel�nk senki… - mondja, mire bet�rik az egyik ablak, �s egy f�stbomb�t dobnak be rajta. Azonnal az arcom el� kapom a kezem, a m�sikkal meg Kai ut�n ny�lok, mert nem akarom elvesz�teni magam mell�l. �n h�vtam el, �s nem viseln�m el, ha valami baja lenne… b�r ezzel val�sz�n�, hogy m�r elk�stem. Sok ember l�pteit hallom meg, de nem l�tok semmit, �s m�g k�h�gni is elkezdek, �pp �gy, mint Kai. A k�vetkez�, amire feleszm�lek, hogy er�szakosan nyomnak a f�ldre, �s bilincselik h�tra a kezemet.

Nem hiszem el, hogy Tora ilyenre lett volna k�pes. B�r… ha nem kap meg valamit, vagy nem �gy van, ahogy � akarja, akkor el�g hisztis �s elvetem�lt tud lenni. Nekem meg nem volt annyi eszem, hogy felt�nj�n, hogy csak engem meg Kait k�ld�tt egy „nagy” sz�ll�tm�nyhoz. Lehet, hogy sejtette, hogy le akarj�k leplezni, �s az�rt k�ld�tt olyanokat, akik kev�sb� �rt�kesek a sz�m�ra… gondolok itt arra, hogy engem nem kaphat meg, Kai meg… �ppen nemr�g k�z�lte vele, hogy t�bbet nem engedi, hogy hozz��rjen, �s visszamegy az egyetemre. Ez �ppen el�g ok, egy drogb�r�nak, hogy feleslegess� v�ljon az ember… - gondolkozom el, m�r a t�rgyal�teremben, mire a b�r�n� hangja hoz vissza, amint k�zli az �t�letet. Egy �v felf�ggesztettet kaptunk mind a ketten, egy-egy fel�gyel� mellett. Ami annyit tesz, hogy ha nem azt csin�ljuk, amit mondanak nek�nk, vagy van valami balh�nk rep�l�nk a dutyiba… amit az�rt nem akarok… hallottam m�r egy s m�st a b�rt�n�kr�l, �s nem akarok senki kurv�ja lenni… b�r azt sem viselem el ha valami v�n fasz csicsk�nak haszn�lna. Aj�nlom, hogy ne egy �reg faszt kapjak, aki azt sem tudja mi az a sz�rakoz�s… mert akkor id� el�tt fogom az �r�letbe kergetni, �s nem fog �rdekelni a dutyi…

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.