Uruha

Nem tetszett, hogy �jra koleszba kell menjek, �s di�k�letet kell �ljek. Megvallva az igazat az�rt sem tetszett ez az eg�sz, mert a r�gi �nemre eml�keztetett. Arra a kis vakarcsra, aki voltam. Gebe, cs�nya, szem�veges, �s nem utols� sorban, eminens. Emiatt sokan nem bar�tkoztak velem. Eml�kszem m�g az els� �vemre az egyetemen, mikor a vastag szem�vegemmel le�ltem az els� padba, hogy j�l l�ssak, �s lelkesen jelentkeztem, �s k�sz�ltem fel a kisel�ad�sokra… majd �szrevettem, hogy rajtam k�v�l ezt senki sem teszi, �s hogy kinevetnek a h�tam m�g�tt.

Sokan az�rt bar�tkoztak velem, mert kellett a seg�ts�gem, hogy el�rj�k az el�gs�ges szintet, valakinek sim�n csak a h�zim. �gy, mikor �jra �tl�ptem a hasonl� kapukat, mint ahov� �n is j�rtam, �jra el�j�ttek ezek az �rz�sek, na �s az, hogy eld�nt�ttem, most nem ilyen szerepet fogok j�tszani.

Nem… azt hiszem, jobban teszem, hogyha j�tszom a lust�t, a nemt�r�d�m�t, �s a h�ly�t. A v�g�n m�g kil�gn�k a sorb�l, hogy �n mindent tudok, �s nem akarom, hogy ez a nagysz�j� taknyos - aki mellesleg baromi j�l n�z ki -, rajtam k�sz�r�lje a nyelv�t.

M�r az els� h�ten azt mondt�k, hogy tanulm�nyi �tra kell menn�nk. Semmi kedvem se volt hozz�, mert ilyenen m�r vettem r�szt… csak a pi�r�l sz�l, vagy esetleg m�sr�l…

- Nem akarok menni! – jelentettem ki, �s, hogy ezt az elhat�roz�st er�s�tsem, keresztbe fontam a karjaimat magam el�tt.

- Musz�j, mert nem akarok rossz jegyet kapni! – n�zett r�m a kis neveltem sz�r�s szemekkel. Ap�m! Kezdek f�lni t�le! De nem… ennyit�l nem ijedhetek meg!

- Mi�rt akarsz ennyire tanulni? M�s nem ennyire lelkes… nem akarsz a t�bbiekhez hasonl� �letet?

- Nem, nem akarok!

- Ok� – s�hajtom. – Akkor menj�nk! – adtam be a derekam, � pedig nyugt�zta a beleegyez�sem.

De nem k�nny�tettem meg a dolg�t, mert j�tszottam a nemt�r�d�m lezser alakot, �s minden cs�nyt elk�vettem, amit csak lehetett. Elaludtam �r�kon, v�letlen�l leejtettem valamit, szam�rf�let csin�ltam a f�zetembe, nem jegyzeteltem rendesen, zen�t hallgattam, meg ilyenek. �gy �reztem, hogy a m�sodik gyerekkoromat �lem, mert most legal�bb megcsin�lhattam az ilyeneket „b�ntetlen�l”. Amikor �n voltam ennyi id�s, m�g csak eszembe sem jutott ilyesmi, de �gy gondoltam, hogy most itt az �n id�m, �s megengedhetem magamnak.

A v�g�n persze �n sz�vtam meg, mert nem tudtam volna felk�sz�lni a seg�ts�ge n�lk�l. Megsajn�lt, �n pedig voltam olyan lelkes, hogy kihaszn�ltam seg�t�k�szs�g�t, �gy egy �jszaka alatt siker�lt felk�sz�ln�m a kisel�ad�somra.

- Rem�lem tanult�l az esetb�l, �s m�skor jobban figyelsz! – mondta, miut�n kij�tt�nk a teremb�l, �s a tan�r egy jelessel jutalmazta pr�b�lkoz�somat.

- Igen… k�sz�n�m, hogy seg�tett�l – v�laszoltam, mire �desen elmosolyodott.

�gy vettem �szre, hogy nagyon szeret mosolyogni, f�leg, hogyha Reit�r�l van sz�. Vajon milyen kapcsolatban lehetnek? Meg kell k�rdeznem Aoit, h�tha � kider�tett valamit! R�ad�sul el�gg� k�nnyen kezelhet�… kiv�ve egy esetet nem tudok hova rakni, mikor megcs�kolt. Igaz az�ta volt m�r egy p�r f�lre�rthet� szitu�ci�nk, de tiszt�ban vagyok vele, hogy kett�nk k�z�tt nem lehet semmi… hiszen � m�g t�l fiatal hozz�m, r�ad�sul a fel�gyel�je vagyok. �s, ha ezt Aoi megtudn�, kitekern� a nyakamat. Nem az�rt mert f�lt�keny lenne, csak… tudom, hogy rossz szemmel tekintene r�, �s ezt nem akarom.

- Figyelsz te r�m? – hoz vissza a hangja.

- Mi?

- K�sz�l�dj, mindj�rt indulnunk kell, hogy a megadott id�re ki�rj�nk a parkba!

- J�-j� – morgom, majd �tveszem az egyenruh�mat norm�lis ruh�kra. �pp mikor v�geztem, akkor megsz�lalt a telefonom, �s Aoi lemondja a tal�lk�t. A hangj�b�l viszont ki�rzem, hogy van valami gond. – V�rj! – sz�lok Kai ut�n.

- Mi az?

- Nem mi az, hanem tess�k! – felelem, mire megforgatja szemeit. – Nem megy�nk a parkba.

- Mi? De mi�rt?

- Aoi azt mondta k�zbej�tt valami…

- De… az nem lehet! – kap ingem ut�n. – Menj�nk el akkor a h�z�hoz! L�tni akarom Reit! L�gy sz�ves! – n�z r�m azokkal a fekete szemeivel.

- J�, csak ne n�zz m�r �gy – tolom el magamt�l, mert v�szesen k�zel �lltak ajkaink.

Estefel� �tment�nk, mert arra jutottunk, ha t�rt�nt valami, akkor m�g nincsenek otthon. M�r vacsoraid� van, amikor a kis bar�tja nyit ajt�t nek�nk. �pphogy beljebb megy�nk, mikor megl�tom, hogy itt van Ruki. Na, � meg hogy ker�l ide? – r�ncolom meg a szem�ld�k�m, de megakad a f�lem azon a hangnemen, amivel Kai Aoit illeti. �gy nem besz�lhet vele! – h�borodok fel, majd nem tudok a kezemnek parancsolni, �s arc�n csattan egy pofon.

Megillet�dve n�z r�m, de �n is r�. Kicsit h�tr�lok, nem merem elhinni, hogy mit csin�ltam. Nem szoktam b�ntani m�sokat, de most… valahogy kihozta bel�lem. A kis bar�tja egyb�l besz�l, majd elmennek a szob�jukba. �gy h�rman maradunk, hogy megkezdj�k az ev�st, ami n�ma csendben folyik.

- Mi volt ez? – k�rdez r� egy kis id� m�lva Aoi.

- Nem tudom, id�ig minden rendben volt, csak most ahogy besz�lt veled – halkul el a hangom, meg Reita is kij�tt, �s nem akartam tov�bb folytatni a dolgokat.

- Ruki, menj a szob�dba, k�s�bb besz�lek veled is.

- Rendben – b�lint egyet, mi pedig kettesben maradunk.

- Uruha! – �ll fel, �s j�n mell�m, �n pedig bel� kapaszkodok.

- Magam sem tudom, hogy mi t�rt�nik velem. V�letlen volt Aoi! Soha nem b�ntottam! Hiszen te is ismersz!

- Tudom…

- S�t! M�g � cs�kolt meg a m�ltkor, de minden k�zeled�s�t visszautas�tottam – halkul el a hangom.

- Pedig az eseted…

- �s akkor mi van? Nem lehet k�zt�nk semmi, te is tudod. Ha meg m�gis, akkor �t kell adnom egy m�sik fel�gyel�nek, de azt meg nem akarom!

- Sz�val k�t�dsz hozz�?

- Nem �gy, csak… - s�hajtok egyet, majd elgondolkozok a k�rd�sen.

T�nyleg, valamilyen szinten k�t�d�k m�r Kaihoz, de m�gis milyen fok� az �rdekl�d�sem ir�nta? – gondolkozom el, �s j�l esik, hogy Aoi h�tamat simogatja megnyugtat�s gyan�nt.

- Lassan menn�nk kell, holnap iskola! – mondom, mire b�lint egyet. Bemegyek Kai�khoz, de nem tetszik a l�tv�ny, ami fogad, ezek egy�tt vannak? � h�t persze… gondolhattam volna, hogy ez�rt agg�dik miatta annyira. Szemeit t�r�lgetve megy�nk kifel�, nekem pedig �k�lbe szorul a kezem, mikor megl�tom, hogy Reita puszit ad arc�ra. M�gis hogy mer�szeli? De nem teszem sz�v�.

Besz�llunk a kocsimba, �s a koleszig egy sz�t se sz�lunk egym�shoz. Azt hiszem mindketten elmer�lt�nk a gondolatainkban. Mikor fel�r�nk a szob�nkhoz, �s bemegy�nk rajta, m�r menne f�rdeni, de elkapom a kez�t. Kicsit riadtan n�z fel r�m.

- Sajn�lom, nem akartalak meg�tni!

- Semmi baj – er�ltet egy mosolyt az arc�ra. – �sszer�, hogy a bar�todat v�ded – l�p el, �s megy be a f�rd�be. � istenem, mit csin�ltam? Azt hiszi, hogy komoly a kapcsolatom Aoival, pedig ez kor�nt sincs �gy.

Reggel �n kelek hamarabb, �gy bemegyek a f�rd�szob�ba, hogy ne z�r�gjek annyit. M�g van id�nk, �gy hagyni akarom, hogy had pihenje ki mag�t. Megmosakodtam, majd levettem pizsama fels�met, mert valami miatt nagyon elkezdtem viszketni. Tal�n egy hajsz�l mehetett bele a ruh�mba, vagy nem is tudom. �pp a fels�met r�zogattam, mikor egy �lmos Kai jelenik meg a szob�ban, majd pislog egy p�rat, �s �gy b�mul tov�bb.

- Nem szok�s �gy megb�mulni a m�sikat! – mondom neki, mert nem sz�lalt meg. Megfordul �s kimegy a szob�b�l, mik�zben ezt mondja:

- Ne haragudj!

Olyan gyeng�n, �s halkan mondta ezt, hogy legsz�vesebben odamenn�k hozz�, �s magamhoz szor�tan�m. De ezt nem tehetem. Az m�r t�l bens�s�ges kapcsolat lenne. Nekem kell �szn�l lennem, hiszen, �n vagyok a feln�tt. Elkezd �lt�zk�dni, �n pedig nagyot s�hajtva ford�tom el r�la a fejem. Vajon mivel hozhatom rendbe kett�nk kapcsolat�t?

Eg�sz nap nem sz�lt hozz�m, m�g eb�dn�l sem. Csak �lt�nk egym�s mellett, mint k�t krumpliszs�k. M�g csak nem is velem szemben �lt le, mint szokott. �pp a telefonommal j�tszottam, mikor elkezdett rezegni, �s l�tom, hogy apa h�v.

- Szia, mi �js�g? – sz�lok bele, � pedig fojtott halk hangon csak annyit felel, hogy menjek haza. Nagyon megijeszt az, ahogy mondja, vajon mi t�rt�nhetett?

- Gyere! – ragadom meg Kai kez�t.

- Hov�? H�! Ez f�j!

- Sietn�nk kell! – tolom magam el�tt. – Gyorsan szedj �ssze egy-k�t holmit �s megy�nk!

- Hova? Nem megyek sehova! D�lut�n m�g lesz k�t �r�nk!

- Nem �rdekel az �ra, nekem most haza kell mennem!

- Kiverni? – k�rdezi, �n pedig elengedem �t. L�tom, amint elsz�gyelli mag�t, �s les�ti szemeit, de nem igaz�n foglalkoztat. Otthagyom, megindulok szob�nk fel�, �s nekil�tok �sszepakolni.

- Majd sz�lok egy m�sik fel�gyel�nek, hogy vegyenek �t t�lem – k�zl�m vele, mikor bel�p.

- Ne! Azt nem akarom! – ragadja meg karomat, �s n�z r�m k�ny�r�gve.

- Akkor pakolj �ssze, �t perc �s indulunk!

- J� – b�lint egyet, �s t�nyleg nem kell sok id�, m�g le�r�nk, be�l�nk a kocsiba �s elindulunk.

- Hov� megy�nk? – k�rdezi f�l�nken, egy j� f�l �ra ut�n.

- A sz�leimhez.

- T�rt�nt valami?

- Nem tudom… apa felh�vott, hogy menjek haza.

- Rem�lem, hogy semmi gond nem lesz – mondja b�ztatva, ami jelen pillanatban igaz�n j�l esik.

- �n is nagyon rem�lem.

Egy �jabb f�l �ra telik el, mire meg�rkez�nk a h�zunk el�, ahol szinte kipattanok az aut�b�l �s berobogok a nappaliba.

- Mi t�rt�nt? – szegezem a k�rd�st egyb�l ap�nak, mert �ppen ott �lt a kanap�n.

- Oh, ilyen hamar ide�rt�l? – k�rdezi der�sen, �n pedig led�bbenek ezen.

- Fiam! – borul anya a nyakamba. – H�t hazaj�tt�l? M�r �gy hi�nyoltalak! �s � kicsoda? A bar�tod? Kicsit fiatalnak t�nik hozz�d, de nagyon kedves, ahogy l�tom. Gyertek csak, �ljetek le, �s egyetek valamit. Nah�t! �gy �r�l�k, hogy elj�ttetek! – mondja, �n pedig �rtetlen fejjel b�mulok ap�ra.

- Csak az�rt h�vtalak fel, mert m�r �gy hi�nyolt t�ged… �s m�r nem b�rtam hallgatni – feleli apu, k�rd� tekintetemet l�tva, �n pedig fels�hajtok.

- Azt hittem m�r, hogy valami baj t�rt�nt! Az�rt sz�lhatt�l volna! �gy vezettem, mint egy f�l�r�lt, r�ad�sul Kai is itt van velem, neki pedig m�g lett volna k�t �r�ja.

- Oh, sz�val Kainak h�vnak kis dr�g�m.

- Anyu! Miel�tt kombin�ln�l, � az �j fi�, akinek seg�tenem kell. �n vagyok a nevel�tisztje.

- Pedig nem is n�z ki rosszcsontnak – mondja, Kai pedig elkezd kuncogni.

- Sz�val, akkor nincs senkid?

- Nincs.

- �s Aoi? Aoi-chan hogy van? �t is olyan r�gen l�ttam m�r!

- J�l van, � is most kapott egy j� madarat.

- Kai-san, az�rt ne hagyd magad!

- Anya! Te csak ne add al� a lovat! �gy is el�g nagy a sz�ja!

- Ez nem is igaz! – h�borodik fel. – Csak olyan lusta diszn� vagy, hogy ilyet m�g �letemben nem l�ttam! Tudd meg, hogy le�getsz m�sok el�tt, hogy elalszol az �r�kon, �s hogy ilyen treh�ny vagy, hogy nem csin�lod meg a leck�d! – duzzogja, apu�k meg �rtetlen�l n�znek r�nk.

- Iskola? – k�rdezik meglep�dve.

- Miatta �jra kell j�rnom, mert ott kell r� fel�gyelnem.

- Mit k�vett�l el?

- Azt ink�bb hagyjuk. Tudj�tok, hogy nem besz�lhetek r�la – �llok fel, �s megyek oda a kandall� fel�, ahol k�pek sorakoznak r�lam, �s az eg�sz csal�dr�l.

- Hm, milyen r�g is volt, mikor te volt�l egyetemista… - kezd bele anyu.

- Az�rt nem is olyan r�gen… nem vagyok annyira �reg.

- Ez �gy van, de teljesen megv�ltozt�l alatta, persze a javadra – ad egy puszit, majd lekap egy k�pet, amin �pp Aoival vagyok, �s Kai fel� k�zel�t. – N�zd csak meg Kai-san, hogy milyen lurk� is volt az �n kicsi fiam! Jobban mondva fiaink… Aoi-chan is csal�dtag m�r n�lunk.

- T�nyleg? – �rdekl�dik.

- Hogyne! Tudod az egyetemi �vek alatt ismerkedtek �k �ssze, b�r Aoi nem j�rt oda rossz t�rsas�gba keveredett… valahogy m�gis siker�lt megismerkedni�k. K�l�n�s bar�ts�g az �v�k. Az iskola els�, �s a csapod�r gyerek! De v�g�l egy kis seg�ts�ggel � is helyes �tra t�rt, �s most m�soknak seg�t, mint Uruha. Ez igaz�n becs�lend�. Tal�n te is ilyenn� v�lhatsz! Akkor kezdt�l el inni is, igazam van? – fordult fel�m anyu.

- Dehogyis!

- De-de… Aoi rontott meg – nevetett fel.

- S�rhas���� – kapott a sz�n Kai.

- Cs�nd legyen, mert elhallgattatlak!

- H� de megijedtem!

- Anyu! T�bb sztorit ne mondj r�lam, mert m�r �gy sem tisztel el�gg�!

- Most mi�rt ne? Legal�bb tanulna bel�le! Eml�kszem mikor kil�gt�l a sulib�l, �s Aoi �talak�tott, hogy kontaklencs�d legyen. B�r azt helyesen tette, �gy sokkal szebb az arcod.

- Istenem – s�hajtok fel. – Egyszer l�gtam ki, de azt is �letem v�g�ig fogom hallgatni.

- De tal�n r�d is f�rt, hogy ne legy�l olyan merev.

- Sose voltam az!

- De alig volt bar�tod! Ap�ddal mindig azt k�rdezt�k, hogy vajon mi�rt nem bar�tkozol m�sokkal?

- Mert kin�ztek az�rt, mert j�l tanultam – t�rtam sz�t a karom, mintha mi sem lenne egyszer�bb.

- Ez m�g nem indok!

- Szerintem meg menj�nk enni, mert �hes vagyok! M�r alig v�rom, hogy a menza helyett, valami rendes �telt egyek!

- Te hasp�k! – kuncogott Kai. – Miel�tt elj�tt�nk ett�l.

- De az m�gsem any�m f�ztje volt! – n�zek r� sz�r�s szemekkel. – �s meg ne halljak t�led m�g egy felesel�st �s nevet�st, mert d�d� lesz! – mondtam neki, de azt hiszem, hogy nem a kell� hat�st �rtem el n�la, mert csak m�g jobban elkezdett nevetni. Rem�nytelen!

- Mi t�rt�nt Aoival �s veled? – k�rdezi, m�r fent a szob�nkban, mert �gy d�nt�tt�nk, hogy itt maradunk �jszak�ra, �s holnap kora reggel indulunk vissza.

- Mi?

- Ne j�tszd a h�ly�t! Mi t�rt�nt? �s mi�rt nem mondtad el a sz�leidnek, hogy Aoival j�rsz?

- Mert nem j�rok vele!

- Tess�k? – k�rdez vissza d�bbenten.

- Nem j�rok Aoival. Az, hogy n�ha �sszej�v�nk egy-egy alkalomra a szex miatt az m�g nem j�r�s. Ezzel � is, �s �n is tiszt�ban vagyunk. Hogy �gy mondjam nyitott a kapcsolatunk… addig ameddig nem j�n egyik�nk �let�ben egy fontosabb szem�ly.

- De ez… gusztustalan! � a legjobb bar�tod, nem? �n sose tudn�k Reijel lefek�dni!

- Oh, igaz�n? Akkor mi�rt viselkedt�l vele annyira el�z�kenyen a m�ltkor? – l�pek hozz� k�zelebb. – Hm? Mi�rt? Szeretn�m tudni!

- Mert… mert…

- Nem tudsz r�lam semmit se! Azt hiszed, hogy te m�r mindent meg�lt�l igaz? Lehet, hogy van valamennyi �lettapasztalatod, de azt nem fogom hagyni, hogy Aoit b�ntsd!

- Akkor mes�ld el, hogy mi van k�ztetek! Mi t�rt�nt Aoival, hogy ennyire �vod �t m�g a sz�lt�l is?

- El�bb te mes�lj! Veled mi t�rt�nt, hogy ilyenekkel l�gsz, mint az a Reita. Nem n�zem j� szemmel! Csak belevisz a rosszba!

- Ez nem is igaz! Nagyon j� ember! Nem is ismered! Nem mondhatsz ilyeneket r�la! � volt az egyetlen, aki ki�llt �rtem.

- �s a sz�leid?

- �k… �k m�r nem �lnek – hajtja le a fej�t, �n pedig azt hiszem, hogy v�gre kezdem meg�rteni �t. Odamegyek hozz�, �s �tkarolom, � pedig �gy csimpaszkodik bel�m, mintha az �lete m�lna rajta.

- J�l van, nyugodj meg! – simogatom h�t�t, majd egy hirtelen �tlett�l vez�relve let�rl�m k�nnyeit, �s gyeng�den megcs�kolom.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.