Reita

Nagyon j� �jszak�t t�lt�tt�nk el egy�tt. Sokkal jobban �lveztem a vele elt�lt�tt est�t, mint, amikor nem volt mag�n�l. A kis butus azt hiszi, hogy �reg… de ez egy�ltal�n nincs �gy. Egyszer�en meg�r�l�k test��rt. K�v�ntam, �s m�g most is k�v�nom, amikor itt fekszik mellettem. Reggel azt mondta, miut�n felkelt�nk, hogy maradjak vele, illetve, hogy aludjak vele. Ami nagyon j�l esett, �s r�gt�k igent mondtam neki, �s �t is vittem a cuccomat.

Napk�zben elkezdt�nk besz�lgetni, hogy milyen munk�t is akarok… � pedig k�zben f�z�tt. Ami annyit tett, hogy �n az asztalt t�masztottam, � meg a t�zhely el�tt ringatta form�s fenek�t. Nekem pedig iszonyatosan neh�z volt b�rmilyen norm�lis jelleg� mondatot kiny�gni magamb�l. �gy csak egy jutott eszembe: a szex shop. De ez is csak az�rt, mert a form�s fenek�r�l csak a szex jutott az eszembe. Persze egyb�l meg is kaptam, hogy mennyire perverz vagyok… de most minek tagadtam volna le? Ha tudn�, hogy � mit hoz ki bel�lem… akkor lehet, hogy n�ha megijedne…

Amire egy�ltal�n nem sz�m�tottunk az Shinya-san telefonja volt, hogy Uruha bajban van. Igaz�b�l nem �rdekelt volna, de mivel Kai szereti �gy �n is �rdekl�dve hallgattam. Mivel Aoinak is le kellett adnia a heti jelent�s�t, bement�nk leadni.

- Figyelj, fogadok, hogy az�rt vitt�k be, mert valahogy lebuktak – n�z r�m, az egyik pirosn�l.

- Az mag�n�gy nem? – k�rdezem unottan.

- Nem! Mert, mert nem csin�lt semmi olyat, amit Kai nem akart! �s �gy lecsukj�k! �s az sem neki, sem pedig Kainak nem lenne j�!

- Ott a pont – n�zek r�. – Akkor mi legyen?

- Azt mondom majd, ha megk�rdeznek, hogy vele vagyok… - mondja, �n meg majdnem megfulladtam, mik�zben leparkolt. – Nem kell �gy megr�m�lni… - mosolyog r�m, mire sz�r�s szemekkel n�zek r�. – Sem pedig f�lt�kenynek lenni… - teszi hozz�.

- Ki mondta, hogy az vagyok? – h�zom fel szem�ld�k�m, �s sz�llok ki a kocsib�l, majd bev�rom, �s bemegy�nk az �p�letbe. Bent egy csom�an n�znek mindek, ahogy felmegy�nk a dirihez.

- Legy�l j� fi�, �s maradj itt – mondja �rtatlanul, mire �sszesz�k�tett szemekkel n�zek r�. Ut�lom, ha ezt mondja nekem. Nagyon-nagyon ut�lom. Nem mondok neki semmit sem erre, csak morranok egyet, majd kint megv�rom. Miut�n kij�n, mosolyog. Ami nem tetszetik, m�rmint abb�l a szempontb�l nem, hogy val�sz�n�, hogy nem Uruha miatt mosolyog annyira. De nem teszem sz�v�, ne higgye azt, hogy f�lt�keny vagyok.

Hazafel� nem nagyon besz�lt�nk. Ami meglepet�s volt, hogy Kai meg Shinya-san ott v�rt minket a h�z el�tt. F�leg, hogy m�g Kainak sulija lett volna. Ami nekem annyit tett, hogy t�nyleg nagyon fontos neki az a sz�ke b�jg�n�r.

Bement�nk, �s Kai mindent elmondott, Shinya-san meg csak pislogott, hogy Uruha mit csin�lt. Ezen meg j�t mosolyogtam. De meg is kaptam, hogy ne vigyorogjak, mert �n sem vagyok jobb… na, k�szi… mindegy. Most eln�zhet� volt Kainak, mert f�lti azt, akit szeret.

Megbesz�lt�k, hogy mit lehetne tenni, �s hogy mit fogunk mondani. De amikor Shinya-san el��llt azzal, hogy meg fogj�k vizsg�lni Kait, egy kicsit megakadtunk, de Kai kital�lta az �v �tlet�t! Ha d�jazn�k az �v h�lyes�g�t, akkor az tuti, hogy ez lett volna. Igaz, amikor elmondta m�g r�h�gtem, hogy, haha de vicces, de amikor ott voltam, akkor m�r nem volt po�n. Nem szok�som kiverni magamnak! – dugom ki a fejem a f�rd�b�l, Aoi meg pislog r�m, hogy mi van.

- Mi az? Csak nem ilyen gyors vagy? – k�rdezi h�ts� sz�nd�kkal.

- Ha-ha marha vicces… - mondom duzzogva. – Gyere ink�bb ide!

- Minek? – j�n k�zelebb, mire ber�ntom magam mell�. Meglepetten �ll el�ttem.

- Ne n�zz �gy!

- De minek r�ntott�l be? Nem megy egyed�l, vagy mi? – k�rdezi kac�ran.

- Ez nem vicces! Nem szoktam magamnak kiverni! – mondom duzzogva, � meg megszeppenten pislog r�m.

- Ezzel csak nem azt mondod, hogy annyira idegen�t a dolog, hogy kellek neked hozz�? – mondja kac�ran, mik�zben k�zelebb j�n, �s megmarkol, mire felny�g�k.

- Ennek ink�bb �r�ln�d k�ne… - morgom, majd megcs�kolom. Mik�zben cs�koltam kigombolt, majd lejjebb h�zta gaty�mat. Miut�n elv�ltunk egym�st�l lehajolt hozz�m, �s el�vette azt a bazi j� nyelvtechnik�j�t.

- �gy megteszi? – k�rdezi, mikor m�g pihegek, a falat t�masztom, �s a kis tubuska is megvan.

- Legyek telhetetlen? – k�rdezem �s fel� ford�tom a fejem.

- Hm? – fordul fel�m.

- Semmi… majd este… - h�zom oda magamhoz, �s adok egy cs�kot neki.

- Leesett… - mondja sz�r�s szemekkel, mire elmosolyodom.

- J�l van, na. Szexi vagy – csapok egyet fenek�re, mire meglep�dik egy kicsit, majd kimegy�nk.

M�snap a t�rgyal�son mindenki megvan a maga kis sztorij�n�l. L�ttam Uruha tekintet�t, amikor meghallotta, hogy �n meg Kai. El�sz�r vigyorogtam magamban, de ut�na leesett, hogy egy bazi nagy �k�r. Hogy gondolhatja, hogy � meg �n? Hogy megcsaln�? Amikor szereti? Nem jut esz�be, hogy ez csak az�rt van, mert nem akarjuk, hogy b�rt�nbe k�ss�n ki? �s amilyen h�lye, a t�rgyal�s v�g�n m�g el is rohan. Mintha Kai tett volna valami olyat, amivel megb�ntotta volna. Amikor csak seg�teni akart neki. Ez meg van olyan h�lye, hogy k�telkedik benne!

Mikor hazamegy�nk, le�l a kanap�ra, Kai meg odamegy hozz�, �s b�jna oda, de ez a h�lye meg elh�z�dik!

- F�lt�keny vagy?

- Nem… Mi volt ez az eg�sz? Magyar�zatot akarok! De nem �gy, hogy mindenki jelen van! – n�zett r� Aoira.

- Fogd vissza magad egy kicsit! Minden jelenl�v� seg�tett neked, �s tud mindenr�l – v�laszolta.

- Mi az, hogy tud mindenr�l? – k�rdezi megillet�dve.

- Egyb�l felh�vtam Aoit, hogy szerintem baj van, mert t�led m�g soha egyetlen di�kot sem vettek el – kezdett bele Shinya.

- �n pedig kik�vetkeztettem, hogy lebuktatok – folytatta Aoi.

- �n pedig seg�tettem, hogy ne r�d terel�dj�n a gyan� –sz�ltam k�zbe, hogy ne csak �n maradjak m�r ki a besz�lget�sb�l!

- �gy, hogy lefek�dt�l Kaijal?! – csattan fel s�rt�d�tten. - De kis f�lt�keny…

- Nem, dehogyis! Sose tudn�k vele lefek�dni – felelem, mert ez t�nyleg �gy van.

- Akkor hogy ker�lt a… a… DNS-ed bel�? – k�rdezte zavartan.

- Egy kis �vegbe csin�ltam, mint a spermabankokba szok�s, �s azt Kai felkente egy m�br�nerre…

- Ez gusztustalan!

- De nem volt m�s lehet�s�g.

- Ugyan mi�rt nem?

- Mert, ha alaposan kivizsg�lnak, akkor lehet, hogy tal�ltak volna valamit, �s azt nem akartam. �gy nagyobb adagot tal�ltak „Reit�b�l”.

- H�t ez… erre nem tal�lok szavakat.

- M�r megmondtam, hogy Kai a ti�d, �n be�rem az el�z� p�roddal – mondtam b�szk�n, mire � csak �rtetlen�l pislogott r�m.

- Milyen el�z� p�rommal?

- H�t Aoival – forgattam meg a szemem, majd magamhoz h�ztam �t.

- Ti… egy�tt vagytok? – k�rdezte megsemmis�lten.

- M�r r�g egy�tt vannak – felelte Kai. – Na! Az�rt nem r�gen! Csak p�r napja!

- �n, mi�rt nem tudok r�la?

- �gy j�tt ki, de most m�r menj�nk haza! – m�szott r� Kai, �s k�rt t�le egy cs�kot. L�tszott rajta, hogy m�r nagyon nem itt lenne…

- Ink�bb menjetek szob�ra – r�h�gtem fel, mire elm�sztak a vend�gszob�ig. Shinya-san csak pislogott egy sort, majd meghajolt �s ink�bb t�vozott. Amint kicsim becsukta az ajt�t m�g�tte, h�tulr�l �tkaroltam, �s belecs�koltam a nyak�ba.

- Mit akarsz…? - k�rdezte, mire megsz�vtam egy kicsit nyak�t.

- Nem akarjuk a p�ld�jukat k�vetni? – suttogom f�l�be, mire felnevet.

- Te, t�nyleg telhetetlen vagy – fordul meg, mire bedurc�zom.

- Nem vagyok az! Te, vagy r�m ilyen hat�ssal! – ford�tom el a fejem, majd hagyom ott, �s bemegyek a szob�mba, illetve a mi szob�nkba. El�veszem a git�romat, �s elkezdek rajta j�tszani, hogy levezessem a fesz�lts�get, amit a mellett�nk l�v� szob�b�l kisz�r�d� ny�g�sek nem hagynak, hanem egyre ink�bb fokoznak… - Nem b�rom! Aoit akarom MOST! – dobom le a git�rt az �gyra, �s megyek megkeresni. M�r �rzem, hogy k�nyelmetlen a nadr�gom… meg is tal�lom �t a konyh�ban.

- Ki duzzogtad magad? – k�rdezi t�lem, mire sz�r�s szemekkel n�zek r�.

- Nem! - h�zom magam ut�n, majd bez�rom a szob�j�ba, hogy egy kicsit hallgassa most �, az �tsz�r�d� hangokat… egy j� t�z- tizen�t perc m�lva bemegyek hozz�.

- Na? Szerinted lenyugodtam? – k�rdezem, mire a falnak nyom, �s elkezd cs�kolni.

Egy �v m�lva

- Rei? – hallom meg Aoi hangj�t, mire kij�v�k az egyik kocsi al�l.

- Mi az? Mit keresel itt? Nem valami �j gyerek�rt kellett menned?

- De… de…

- Akkor? – �llok fel, �s t�rl�m meg a kezem. – Mi a baj? – d�l�k neki a kocsinak �s fonom �ssze a karomat.

- Nem v�llaltam el…

- Mi? – kerekedik ki a szemem. – Mi�rt? Mi t�rt�nt? – h�zom k�zelebb magamhoz, mire fels�hajt.

- H�t… mert nem akarom, hogy b�rki is kett�nk k�z� �lljon… - hajtja le a fej�t.

- Ezt nem �rtem. Mi�rt �llna kett�nk k�z�? – h�zom fel egyik szem�ld�k�met.

- H�t… mert… nem akarom, hogy f�lt�keny legy�l, hogy vele t�bbet vagyok…

- Elviselem majd, valahogy. De miattam ne hagyd abba, azt, amiben j� vagy – emelem fel �ll�n�l fogva fej�t.

- T�nyleg nem lenne baj? – erre s�hajtok.

- Nem, nem lenne az. Nem akarom, hogy miattam v�ltoztass az �leteden… ilyen t�ren – teszem hozz�, mert bek�szik Uruha meg az � kapcsolata a szemem el�.

- Rendben – mosolyogja. – Ma mikor v�gzel? – �lel �t.

- Nem tudom… - n�zek k�r�l. – Szerintem id�ben.

- Ok�, akkor otthon tal�lkozunk – kapok egy cs�kot, majd magamra hagy, �n pedig visszamegyek kocsit b�tyk�lni.

M�r egy j� ideje lej�rt a kiszabott b�ntet�sem, �s az�ta is ott lakom Aoin�l. �s nem is tervezek elmenni t�le. De eddig nem volt neveltje, csak bej�rt dolgozni, adminisztr�lt, meg kiseg�tett egy-egy �gyn�l. Ami az�rt j� volt. Mert �gy tudtam, hogy nincs senki olyan a k�zel�ben, akit�l esetleg f�ltenem kellene, vagy �ppens�ggel f�lt�kenynek kellene lennem r�. Mert igen! Az vagyok! Nagyon is, ha r�la van sz�… most sem �r�l�k neki, hogy m�gis lesz valakije, de ha � ett�l boldog, akkor csin�lja. Majd kih�zom valahogy, meg… tudom, hogy engem szeret. Akkor nem lehet bel�le nagyobb gubanc – m�szok ki a kocsi al�l, mert m�r lassan mennem k�ne haza. Megmosom arcomat, meg kezem, �s m�r haza is indulok.

- Megj�ttem – ki�ltom el magam, �s veszem le dzsekimet, meg cip�met, majd megyek be. Aoi meg a kanap�n fekszik, illetve el is b�biskolt. R�ter�tek egy pl�det, �s elmegyek f�rdeni. Miut�n ezzel megvagyok, felveszem a kanap�r�l �s beviszem a h�l�nkba, �s befektetem az �gyba. Ekkor pedig sajnos meg�bred.

- Reiii… - mondja ny�g�sen, �s laposakat pislogva pr�b�l r�m n�zni.

- Aludj csak – simogatom meg arc�t, �s takarom be, majd befekszem mell�. De csak nem alszik vissza. – Mi�rt nem alszol? – k�rdezem t�le, mik�zben egy kicsit k�zelebb h�zom magamhoz.

- Besz�lni akartam veled.

- Mir�l?

- Arr�l, hogy ide kellene hozni a t�bbi cuccodat is. Mert m�g mindig csak az a kev�s van itt, amit akkor hozt�l, amikor megismert�k egym�st… szeretn�m, ha v�gleg idek�lt�zn�l – ahogy ezeket mondja, megdobban a sz�vem, �s nagyon nagy boldogs�g �nti el eg�sz testemet.

- Az nagyon j� lenne – cs�kolom meg gyeng�den, majd magamhoz �lelem, �s nagyon neh�z elengednem. Pedig csak p�r centi v�laszt el t�le ut�na.

- Igen – s�hajt egyet, �s teljesen hozz�m b�jik. – Holnap reggel menj�nk el a cuccaid�rt – sz�lal meg egy kis id� m�lva szerintem m�r f�l�lomban.

- Rendben… - adok egy puszit homlok�ra, ut�na pedig �n is elalszom.

Reggel az �r�ra kel�nk. �n meg egyb�l felh�vom a f�n�k�t, hogy k�s�bb megyek be. Mert nem akarok �gy k�sni, hogy nem tud r�la, �gy meg elenged.

Elk�sz�l�nk mind a ketten, �s elmegy�nk a r�gi lak�somra. Nagyon r�gen voltam m�r ott. A k�rny�k pedig egy�ltal�n nem hi�nyzott.

- El sem hiszem, hogy itt �ltem… - s�hajtom, miel�tt kinyitom Aoi el�tt az ajt�t.

- Ez igaz, �n sem tudtam elk�pzelni, hogy, hogy keveredt�l ide… - n�z k�r�l a lak�somban, ami m�r igencsak poros. – De a lak�sod sokkal m�sabb, mint a k�rny�k – fordul fel�m, �s n�z r�m.

- Ez igaz… - megyek be a hal�ba �s kezdem �sszeszedni a cuccaimat, amiben most � is seg�t.

- J� nagy �gy… - �l le r�.

- Szeretem a nagy �gyakat – fordulok fel�.

- Na, azt m�r tudom – mosolyodik el, �n meg odamegyek hozz�, �s meg�llok el�tte, � meg pislog r�m egy sort. �n, meg most megengedem magamnak, hogy t�bbet k�ssek, mint amennyit akartam. Led�nt�m az �gyra, �s f�l� m�szom, �s elkezdem cs�kolni. Elmosolyodik, �n pedig elkezdem vetk�ztetni. Akarom, most!

- Rei? – j�n ki a szob�mb�l, mire fel� fordulok.

- Mi az? – fordulok fel� k�t�nyben… � meg pislog fel�m egy sort, majd elmosolyodik.

- Na, ilyet sem l�tni sokszor – j�n oda, �s kapok egy cs�kot.

- Ja, mert te szokt�l f�zni – teszem le a kaj�t az asztalra. Miut�n megkaj�ltunk m�g �sszeszedt�nk p�r dolgot, majd hazavitt�k, engem meg elvitt dolgozni.

- Siess haza! – ad egy cs�kot.

- Meglesz – sim�tok v�gig oldal�n, majd bemegyek dolgozni. Mivel ma csak f�l napra j�ttem be sokkal hamarabb eltelik a nap, mint m�skor. Meg most nagyon v�gyom Aoi t�rsas�g�ra. �gy gyors l�ptekkel megyek haza.

- Megj�ttem! – ki�ltom el magam, mint �ltal�ban, �s veszem le kab�tomat, majd cip�met is.

- Gyere csak! Itt vagyok a konyh�ban! – ki�ltja ki, �n meg az utamat a konyha ir�ny�ba veszem. De meg is torpanok, amikor a nappaliban egy vadidegent pillantok meg. T�lem nem sokkal lehet fiatalabb… �s a git�romat fogdossa! – Szia – kapok egy PUSZIT arcomra, amit nem tudok hova tenni… �s csak pislogok r� meg az �j gyerekre. – Bemutatom Sakamoto Takashit.

- Saga… - morogja az eml�tett. �s mintha megl�ttam volna magam benne egy pillanatra.

- Aha… – fordulok Aoi fel�. – Mi lesz a kaja? – megyek oda a t�zhelyhez.

- Nem �gy volt, hogy egy nevelted van? – k�rdezi Aoit�l a kissr�c.

- De – pislog p�rat, �n meg fel�j�k fordulok. – Mi�rt?

- Mert ez a k�ly�k is annyi lehet, mint �n… mit csin�lt? – erre felh�zom a szem�ld�k�m.

- D�lerkedett… - mondja Aoi, mire a gyerek szeme kikerekedett, majd elkezdett r�h�gni.

- Mi ilyen vicces? – k�rdezem.

- Te, meg a d�lerked�s? Na, ne viccelj, csupa kosz vagy, meg olaj… milyen mel�t adott neked ez a kis vadmacska? – k�rdezi nagyon magabiztosan, mire nekem azonnal elsz�ll az agyam.

- Vigy�zz a sz�dra hallod, mert mire kijutsz innen t�bb f�led lesz, mint fogad! – megyek k�zelebb hozz�, mire Aoi megfogja a kezem. Morgok egyet, �s meg�llok, a kis vakarcs meg csak pislog p�rat. – Ne legyen nagy a sz�d, mert att�l, hogy Aoi nem ny�l hozz�d, �n m�g sim�n agyonverlek, ha keresztbeteszel neki, vagy csak hozz��rsz – sziszegem neki.

- Rei… - s�hajt fel Aoi.

- Most mi van? – n�zek r�. – Csak �n, bec�zhetlek, �s �n mehetek b�ntetlen�l az agyadra! – h�zom oda magamhoz, �s cs�kolom meg. Jelezve a kis taknyosnak, hogy Aoi tabu, �s csak �s kiz�r�lag az eny�m!

- �cs�m! Na, ne m�r! Te, �t h�zod…? - mondja t�tott sz�jjal. – H�ny �ves vagy? – k�rdezi.

- Id�sebb n�lad megnyugodhatsz. �s nem h�zom, hanem egy�tt vagyunk. �gyhogy ehhez tartsd magad, az elk�vetkez�… - n�zek Aoira.

- �vben…

- �vben! – fejezem be a mondatot. – H�… azt hiszem kem�ny egy �v lesz ez a k�vetkez�… de egy biztos! Aoit nem adom senkinek, �s mindent�l, mindenkit�l megv�dem. Mert � az eny�m. Csak �s kiz�r�lag az eny�m!

Ez volt az utols� Reita szemsz�g. Rem�lem, hogy tetszett :) K�sz�n�m a kritik�kat!

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.