Uruha

Reggel furcs�n �reztem magam. Nagyon furcs�n… Kellett egy kis id� mire felfogtam, hogy f�lig, egy sz�l boxerben fekszem Reit�n, ez m�g nem el�g… furcs�n �rzem magam, ritk�n szoktam �gy lenni… Lassan elkezdek mocorogni, �s meg is tudom, mi a franc�rt vagyok jelen pillanatban ilyen �llapotban. Erekci�m van… Ez m�g mag�ban nem is lenne akkora gond, hisz egy eg�szs�ges 16 �vesnek mi�rt ne lenne… Csak a gond ott kezd�dik, hogy v�rszeg�ny vagyok el�g s�lyos szinten. �s a f�rfiass�gom erekci�kor igen nagy m�retek �lt, �gy az a kev�s v�rem is oda t�m�r�l. Reita er�sen tart mag�hoz, � is elkezd mocorogni, mire megremegek. Mert pont ott… nyomja… �s el�g j�l esik. Ilyenkor nagyon furcsa minden… mintha minden lass�tott felv�telben menne, �s minden hang visszhangzana… na, meg… az arcom h�feh�r lesz, ellenben sz�mmal, ami megduzzad �s v�r�s.

- Uruha..? – nyitja ki �lmos szemeit, �s n�z r�m, �n meg csod�lkozom egy sort.

- Uruhaaaa~h… – ny�g�m el a v�g�t, mert Reita alkarj�ra t�maszkodott, �gy �n lejjebb cs�sztam eg�szen az �gy�k�ra… - Ez iszonyat kellemetlen… – Kimehetn�k… a mosd�ba? – K�rdezem f�lve, k�ne egy j�ghideg zuhany…

- Mi�rt menn�l ki? – vigyorodik el, �s d�nt lassan h�tamra… nyakamn�l meg�rzem ajkait. Mindig ezt csin�lja… de m�r megszoktam. �s szeretem ezt az �rz�st… v�g�l megcs�kol, �s kez�vel v�gigsim�t fels�testemen, mire megremegek, �s egy s�haj szakad fel ajkaim k�z�l, egyenesen ajkaiba.

- K�rlek… �n ilyet m�g sosem… – csuklik el a hangom a v�g�re, mert elkezdte piszk�lni boxeremet pont ott~.

- Gy�ny�r� vagy. B�zz bennem, Uruha.

- Ki az az Uruha? – k�rdezem elfojtva, mire a f�lembe beleharap.

- Tegnap ezt a nevet tal�ltam ki neked. Uruha. Mint Gy�ny�r� – sim�t v�gig alhasamon, �s ujj�val halv�nyan besiklik a v�kony anyag al�.

- De h�t…

- Igen… gy�ny�r� vagy – fojtja bel�m a sz�t egy cs�kkal, �s keze m�r teljesen benne van boxeremben pontosabban f�rfiass�gomon. M�sik kez�vel r�seg�t, hogy leh�zza r�lam.

- Egy kicsit f�lek… – mondom, m�lyen szem�be n�zve mire elmosolyodik.

- Semmi baj nem lesz, higgy nekem – suttogja m�r ajkaim k�z�, �n meg k�szs�gesen vissza is cs�kolok neki. Teljesen fel�m m�szik, l�baim k�z�tt helyezkedik el, �s nyitja sz�t �ket nagyobb terpeszbe. Tenyer�vel bels� combomat simogatja, m�gis alig �r hozz�m, �n meg r�gt�n ajkai k�z� s�hajtozom. Kicsit �tt�r combjaimr�l fels�testemre. Teljesen kir�zott a hideg, kezeim magukt�l emelkedtek fel, �s fogtam k�zre a nyak�t, mik�zben cs�kol�ztunk. Legk�zelebb csak arra eszm�lek fel, hogy egyik kez�vel v�gigsim�t �gy�komon, majd kett� vagy h�rom ujj�val k�rk�r�sen kezdi massz�rozni her�imet, �n meg felsik�tok egyenesen a sz�j�ba.

- Cssssh… nyugalom Uruha – sim�t v�gig arcomon m�sik kez�vel, �n meg kinyitom halv�nyan k�nnyes szemeimet, �s r�n�zek. – Rosszulesik? – h�zza v�gig mutat�ujj�t egyik szememen, ezzel a k�nnyet let�r�lve, de hangja olyan m�s… olyan… szexi…

- Nem… – ny�g�m ki. – Nagyon j�… – v�r�s�d�m el teljesen, �s ford�tom el fejemet, mire kapok egy puszit nyakamra �s visszaford�tja fejemet.

- Ennek �r�l�k – mosolyodik el, �s folytatja tov�bb a k�nyeztet�st, �n meg megint elmer�l�k ebben az �rz�sben. Arcomra kapok folyamatosan puszikat, majd meg�rzem m�sik kez�t a mereved�semen is… pr�b�lom elfojtani a ny�g�seket, de nem megy. Nem tudom a hangomat szab�lyozni. Arcomr�l megint nyakamra t�rt r� ajkaival, majd mellkasomon �reztem meg legk�zelebb cs�kjait. Teljesen libab�r�s lettem, �s sz�momra is �j hangokat adtam ki magamb�l. F�leg mikor mellbimb�immal foglalkozott… nem tudom elk�pzelni, milyen v�r�s lehetek most. Egyre lejjebb �s lejjebb cs�kol, k�ld�k�mmel elj�tszik, el�g sok ideig, majd r�gt�n bels� combomra t�r r�, �n meg m�r csillagokat l�tok… isteni. Fejemet ide-oda dob�lom, mellkasom nem egyszer magasba emelkedik, �s a takar�t markol�szom magam mellett. Lassan nyitom csak ki szemeimet, de minden forog… nem sok�ig figyelhetem a k�lvil�got, mert elkezd r�szuszogni f�rfiass�gomra, �n meg teljesen elvesztettem m�r megint tudatomat, f�leg akkor mikor meg�rzem ajkait magam k�r�l. Iszonyat nagy ny�g�s szakad ki bel�lem, �s itt m�r nem b�rok magammal. P�r percen bel�l ajkai k�z� �lveztem, �s mintha egy m�sik dimenzi�ba ker�ltem volna. Azt hiszem j� t�z perc kiesett a tudatomb�l, mert legk�zelebb m�r karjaiban eszm�lek fel, a csod�latos �llapot ut�n.

- K�-k�sz�n�m… – szuszogom m�g mindig, �s b�jok k�zelebb hozz�.

- L�tod, mennyivel jobb, mint ha kiverted volna, vagy a j�ghideg zuhany– b�lintok egyet, hogy igazat adjak neki, majd egy kis ideig m�g �gy vagyunk, majd megy�nk fel�lt�zni �s reggelizni.

- Reita… tegnap este… mi t�rt�nt?

- Ruki�k voltak olyan �gyesek �s alkoholt kevertek a s�tibe �s elaludt�l – mosolyodik el, �n meg valahogy pr�b�lom megem�szteni a dolgot. Csin�lunk reggelit, majd el is kezd�nk enni, nem sokkal k�s�bb egy k�cos Ruki �s egy Kai tal�l ki.

- De te olyan s�g�r vagy Kai, azt mondtad csak aroma!

- Nem tehetek r�la hogy t�m�ny rumot adott a n�! De viszont te ann�l ink�bb, hogy annyi vodka volt a friss�t�ben!

- Kicsit megszaladt a kezem, na… ne engem okolj!

- H�t kit?!

- Mit tudom �n, de ne engem! – �lnek le mell�nk egy j� reggeltet k�v�nva, �n meg csak hallgatom tov�bb a civakod�sukat, ami nem egyszer csal mosolyt az arcomra. Nem sokkal k�s�bb haza is mentek mind a ketten, �n meg az �pp mosogat� Reit�t �leltem meg h�tulr�l.

- Le kellene utaznom a nagysz�leimhez… Ott van minden iratom – motyogom a h�t�ba, mire megfordul, �s hal�nt�kon puszil.

- Ma, ha gondolod elmehet�nk – �lel �t, �n meg egy k�sz�n�m�t elrebegve hagyom tov�bb csin�lni a dolg�t. F�l �ra ut�n el is d�ntj�k v�glegesen, hogy lemegy�nk, �s nemsok�ra m�r kocsiban is �lt�nk. El�g hossz� az �t, j� k�t �ra. Egyre ismer�sebb kezdett lenni a t�j, �s miel�tt be�rt�nk volna a faluba, meg�ll�ttattam Reit�t, �s h�trany�ltam a t�sk�m�rt, amit m�g betettem. Levettem a nadr�gomat, mire Reit�b�l azonnal kibukott a k�rd�st hogy mit csin�lok…

- Majd megtudod… – v�laszolom t�m�ren, �s veszem �t helyben a r�gi nadr�gomat, �s kapom fel a pul�vert is, amit r�gebben hordtam. Cip�met is �tcser�ltem, hajamat is szorosan felfogtam, �gy, mint r�gen, majd a napellenz�t lehajtva egy kis t�k�r seg�ts�g�vel, ami benne van, kivettem a kontaklencs�t, �s visszavettem a r�gi szem�vegemet. – Hagyjuk itt a kocsit… nincs messze a falu… – mondom halkan, valahogy… el�g rosszul �rzem most �gy magamat. Pedig eg�sz �letemben �gy n�ztem ki… Kicsit vonakodik Reita mikor mondom, hogy hagyjuk itt, de ismerem a falu lak�it, �s nem akarom a nagysz�leimre usz�tani �ket. J� t�z perces s�ta ut�n, az egyforma sorh�zak egyik�hez megyek, ahol Eddig laktam. Igazi kis paraszt h�z, egy nagy juh�szkuty�val, baromfikkal, akik a kertben rohang�sztak, p�r l�val, akik a legel�n voltak, malacok, �s macsk�k. – Gyere – fogom meg a kez�t, �s megyek v�gig az omladoz� vakolat� h�z melletti repedezett j�rdaf�les�gen, majd kopogtatok be a nagyablakon. P�r perc m�lva ki is j�n a nagymam�m, arc�n megl�tszanak az �vek tapasztalatai. Kez�n �rz�dik, hogy mez�gazdas�ggal foglalkozott eg�sz �let�ben, olyan �rdes. �s testalkata is mutatja, hogy j�val 80 felett van, mert alig 140 centim�ter, mindig �gy kell lehajolnom hozz�. Hossz� �sz haja van, amit mindig gondosan felkontyol a feje tetej�re, maga �ltal vart ruh�kban van. A csal�db�l � r� hasonl�tok a legjobban, arcvon�silag. Nagyon �r�l l�togat�sunknak, kapok nem egy puszit, �s k�nnyekig hat�dott, hogy l�that engem.

- Kouyou fiacsk�m, mit�l lett ilyen a hajad? Csak nem befestetted? – h�ledezik, besz�d�n �rezhet� hogy falusi… �n csak megr�zom a fejemet, �s l�d�tok egy nagyot.

- Reita elszokott j�rni �szni, �s engem is visz mag�val, �s a sok kl�rt�l a hajam kivil�gosodott, l�tod, � m�r teljesen sz�ke – mosolygok, mintha ez az igazs�g lenne… Egyszer� emberek a nagysz�leim, �gy egyb�l elhiszik, amit mondok. – Mama, szeretn�m elk�rni a pap�rjaimat, mert sokkal jobb, ha mindegyik n�lam van k�zn�l – mosolygok kedvesen, term�szetesen egyb�l megy is a szekr�nyhez, �s mutogatja, hogy ott vannak fenn, a legfels� polcon, amit �n egyb�l el�rek. – Papa, hogy van? – k�rdezem halkan, mikor m�r v�logatom ki melyik okm�nyok az eny�mek.

- Ne is k�rdezd fiacsk�m… borzalmasan. Sokszor m�r engem sem ismer fel, �s nagy f�jdalmai vannak – csapja �ssze a tenyer�t �s az �g fel� hajtja a fej�t. – Mi�rt ostoroz minket �gy Isten, mindig tisztess�ges �letet �lt�nk. Ha meg�bred, akkor bemehetn�l hozz�, h�tha felismer t�ged fiam. �r�mmel l�tom, hogy a z�ll�tt f�v�ros nem v�ltoztatott t�ged meg. L�ttam �m a b�ty�dr�l k�pet, �s nem sz�vder�t�, b�r… soha �letemben nem l�ttam szem�lyesen, csak f�nyk�peket. Na meg, ahogy �desany�d �lt�zk�dik, h�t az maga a borzalom! De azt mondja, ez kell a munk�j�hoz, h�t sz�ve joga, �n gyermekem, elfogadom neki, legal�bb van �ll�sa a szentemnek! – simogatja meg karomat, valahogy �vek alatt szok�s�v� v�lt. – Kouyou fiam, kell neked az az �retts�gi? Visszaj�hetn�l ide, ha m�r nagykor� leszel… nehezen b�rok �n itt mindent egyed�l.

- Sajn�lom Mama, de m�g egy kis ideig nem tudok visszaj�nni. Orvosnak szeretn�k tanulni.

- Orvosnak, orvosnak… h�t annyi van bel�l�k, mint a ny�, ne legy�l az, kicsi fiam. Gyere nek�nk seg�teni – mosolyog, �n is viszonzom… de amolyan megnyugtat�sk�ppen. Hangos kiab�l�sra lesz�nk figyelmesek, meg�bredt a Papa. – Na, fiacsk�m, menj�l be hozz�! Biztos �r�lni fog! – noszogat, mire lassan bel�pek, �s behajtom magam m�g�tt az ajt�t.

- Szia, Papa – l�pek k�zelebb hozz�.

- H�t maga kicsoda? Mit keres itt az �n h�zamban?? – k�rdezi inger�lten a nagypap�m. �gy l�tszik, nem ismer meg, ez�ttal sem. – BET�R�, CSIRKEFOG� TAKARODJON INNEN! – kiab�l hangosan, �n meg kil�pek a szob�b�l az �sszek�t� kis beugr�ba ahol hallom a Mama hangj�t.

- Rem�lem, j�l bar�tja vagy az �n kis unok�mmal, gyenge idegzete van, ne b�nts�tok a lelkemet, nem el�g hogy az �desapj�t nem ismeri, a l�nyom is ott hagyta a k�rh�zban… K�rlek lelkem, �gyelj az eg�szs�g�re, hajlamos a depresszi�ra, �s kiskor�ban idegi gyenges�ggel kezelt�k a k�rh�zban, sokat s�rt, ami�rt cs�fol�dtak vele, �s emiatt tejesen t�nkrement a sz�p kis szeme. Ne haragudj r�, ha egy kicsit furcsa, nagy teher van az � v�ll�n, a pap�nak agydaganata van, �s m�r egy �ve nem ismeri meg, h�t hallhattad most is! – csukom be felt�n�en az ajt�t, hogy meghallj�k, majd l�pek ki.

- Majd legk�zelebb tal�n… – mosolygok, �s hajolok le hozz�, hogy elk�sz�njek t�le, Reita is hasonl� cs�k�z�nt kap, majd indulunk is vissza a kocsihoz.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.