Reita

A lovagl�s eg�sz murisan telt, �s tetszett, hogy Fantom csak nekem fogad sz�t, na, meg… hogy h�zhatom Hime agy�t. Mert azt csin�lom. Biztos vagyok benne, hogy m�r sz�mtalanszor elk�ld�tt a Pokol m�ly bugyraiba, de ott m�g nem tartok, hogy odaker�ljek. Lehet, hogy nem kell sok, de m�g nem vagyok ott! Amit igaz�b�l furcs�llok, az Takeru. Vajon m�ssal is ilyen k�zvetlen, vagy csak szer�ny szem�lyemmel? Hmm… lehet, este elbesz�lgetek majd a b�ty�val, de el�tte Aoival kell diskur�lnom!

Miut�n kil�pek Hime szob�j�b�l, megyek �t az eny�mbe, �s mivel �n m�r megf�r�dtem, csak felkapok valami vastagabb g�nc�t, �s megyek az id�sebb t�rpe keres�s�re. Bele is futok, mikor j�n be.

- Oh, hali – vigyorodik el. – Te is m�sz a lovakhoz?

- Mi�rt, m�g ki?

- H�t, Uruha is ott van, egy sz�l k�nt�sben. Valami nem stimmel vele – gondolkozik el. Azt sem neked, sem neki nem kell tudnia, mi a helyzet. – pislogok r�, majd halv�nyan elmosolyodom.

- Am�gy t�ged kerestelek, szeretn�k besz�lni veled egy kicsit.

- Ty� – kapja fel a fej�t. – Rendben – vigyorodik el, majd megy is ki, �n meg k�vetem. K�zben persze tal�lkozunk Him�vel, de � csak rosszall�an n�z r�m, amit meg tudok �rteni, de magasr�l leszarom.

- Na, mi van, Hercegn�? �j lovagl�s divat, vagy mi?

- Pofa be – morogja, �s megy be.

- Meg ne f�zzon – ki�ltom ut�na, de csak beint, amin elvigyorodom.

- Sz�val, mir�l akart�l besz�lni? – megy�nk oda Fantomhoz, �n meg simogatni kezdem. – Csak neked ilyen kezes b�r�ny, rem�lem, azt tudod.

- H�t most m�r igen – vigyorodom el. – Am�gy az �cs�dr�l. Mindenkivel ilyen… k�zvetlen? – l�tom, hogy meglepi a k�rd�s, de elmosolyodik, �s mes�lni kezd.

- Ha nem is mindenkivel, de m�ni�ja, hogy seg�teni akar, akinek csak tud. Ez�rt ment orvosira, de… szerintem te k�l�n�sk�ppen �rdekled �t. Buzg�m�csing, nem azt mondom, de ilyenkor m�r m�s is van a h�tt�rben, nem csak a seg�t� k�szs�g – mondja, �n meg csak h�mm�g�k, �s b�logatok. Sz�val m�s is, ha? �s ezt orvul ki is tudn�m haszn�lni, de valahogy olyan �rz�sem van, hogy nem Takeru az, akit keresek. �rtatlan l�lek, neki nem akarok �rtani, azok ut�n meg f�leg nem, hogy ell�tta a sebeimet. – De mi�rt k�rdezed?

- Csak… csak �rdekelt. Elmegyek s�t�lni egy kicsit. K�sz, a v�laszt – majd intek, �s megyek a t� fel�, ahol meg�lltunk a lovakkal. Gyalog egy �ra, de nem baj. Addig is gondolkozom.

Csak �n vagyok, �s a gondolataim, majd mikor oda�rek a t�hoz, le�l�k a m�r nyirkos f�be, �s az �gre szegezem tekintetem.

- Aoi… ha figyelsz, azonnal told le a segged, besz�lni akarok veled – mondom, �s nem is telik el negyed �ra, Aoi m�r itt is van.

- Mi olyan fontos? – �l le mell�m, �n meg megfogok egy k�vet, �s a v�zbe dobom.

- Seg�ts… - n�zek r�. – Kit kell keresnem, hogy megsz�nj�n az �tok?

- Ezt neked kell kital�lnod, Reita.

- De nem tudok mib�l kiindulni, haver, k�rlek! Csak egy h�lye nevet szeretn�k hallani… m�st nem.

- Sajn�lom, Reita, de nem tehetem.

- Ilyenkor mi�rt nem vagy seg�t�k�sz?

- Reita…

- El nem tudod k�pzelni, mennyire vissza akarok m�r k�z�tek ker�lni, �s nem sz�mkivetettk�nt �lni! Csak egy kibaszott nevet k�rek!

- �n nem �gy l�tom, hogy vissza akarsz ker�lni. �lland�an manipul�lsz, �s j�tszol azzal az Uruh�val.

- H�t mert…

- Mert? Nem olyan jeleket mutatsz, amikkel arra utaln�l, hogy j�nn�l vissza. A ruhav�s�rl�sodr�l nem is besz�lve!

- De bassza meg! Semmi p�nz, akkor m�gis hogy akarod, hogy legyen ruh�m?! Abba a szakadt g�ncben meg csak nem j�rhatok mindig! M�r meg sincs – erre nem mond semmit, csak s�hajt, ami azt jelenti, j� �ton haladok. M�g egy kicsit �rvelek, hogy mi�rt mondjon nevet, de minden egyes mondatomba belek�t. Ideges�t� ez az oldala, de ennek ellen�re b�rom a cs�v�t. V�g�l azt�n, m�g t�nyleg egy t�z perces ny�z�s ut�n, megkapom a nevet.

- Takashima Kouyou. �t keresd.

- Takashima… Kouyou…? – �zlelgetem a nev�t az egy�nnek, de azt�n elvigyorodom. – Im�dlak, Aoiiii – borulok a nyak�ba, de azt�n eltol, �s felkel.

- Megyek, m�g dolgom van. �s nem mondtam semmit, vil�gos?

- Mint a Nap, haver – vigyorgok, majd kit�rja sz�rnyait, �s itt sincs, de egy feh�r tollat elkapok.

- Sok szerencs�t! – mondja m�g, azt�n t�nyleg elt�nik.
- Sz�ks�gem lesz r�… - mondom ink�bb magamnak, majd a tollat forgatva ujjaim k�z�tt kelek fel a f�ldr�l, de r�gt�n vissza is seggelek, mert Takeru �ll el�ttem, kerek szemekkel. – Te mit keresel itt?

- Ano… mit akartok Uruh�t�l? – k�rdi k�ts�gbeesetten, �s kez�t a mellette l�v� fa t�rzs�re teszi. Uruha? Sz�val Uruha az a szem�ly, akit meg kell �ln�m, hogy az �tok felold�djon? Szuper. – �s.. mi volt ez a sz�rnyas iz�…? Reita…? – n�z r�m f�lve, de nem v�laszolok. – Hallod? Mit akarsz Uruh�t�l?

- Mindent hallott�l?

- Az elej�t�l – feleli halkan. – Mi vagy te…?

- Mondd csak picim – n�zek megint r�. – Tudsz titkot tartani?

- Tudok – b�lint r�, �s lassan, �vatosan j�n mell�m. – Elmondod…? Nem bajba ker�lt�l, igaz? Nem az�rt van a h�tadon az a k�t heg… olyan sz�rnyas iz� vagy, mint az a m�sik…

- Sz�rnyas iz�. Ez kedves – mosolyodom el, majd Aoi toll�t kezdem n�zegetni.

- Olyan, mint ami n�lad volt, csak feh�r… - mondja halkan Takeru, majd r�m n�z, ahogy �n is r�. – Sz�val…? Elmondod? – �szint�n? Nem. – m�szom k�zelebb hozz�, mire csak pislog, de azt�n n�la is v�gig szemeibe n�zek, amit �ll. – Reita… - motyogja a nevem, amin elmosolyodom, azt�n m�r hajol is hozz�m…

Nem mondok neki semmit, csak megmutatom neki a gy�ny�rt, amit �lomk�nt fog meg�lni, ak�rcsak Uruha.

� persze alszik, mint ilyenkor szok�s, �gy fel�lt�z�m, felveszem karjaimba, �s megyek vissza vele a birtokra.

Szerencs�mre a h�zban nem futok senkivel �ssze, �gy fel tudom vinni a szob�j�ba, �s be is fektetem. Azt is �lomnak fogja betudni, hogy l�tta Aoit.

Mikor megyek �t az �n szob�mba, nekimegyek Him�nek.

- N�zz m�r az orrod el� – morogja, �n meg elvigyorodom, �s meghajolok.

- Bocs�nat��rt esedezem, Hercegn� – mondom viszonylag komolyan, de nem sok kell, hogy elr�h�gjem magam.

- Elm�sz a te francba – erre felegyenesedem, �s r�n�zek. – Na, nem… hagyj b�k�n – hagy itt, �n meg csak n�zek ut�na. Nem baj, majd legk�zelebb megint eny�m leszel, most Takeru el�g volt nekem.

Sz�pen �t�lt�z�m, azt�n el is teszem magam holnapra, vagyis… nem. Csak addig jutok, hogy befekszem az �gyba. Mi�rt pont Uruha? Na, nem mintha �rdekelne, csak… annyira a sors fintor�nak �rzek most mindent, hogy nagyon. V�g�l azt�n felkelek, el�veszem a szekr�nyb�l az �n tollam, �s mintha annyi k�l�nbs�g lenne a fekete �s feh�r k�z�tt, n�zegetni kezdem �ket. Vajon, ha siker�l… nekem milyen sz�n� lesz a sz�rnyam? Marad fekete? Vagy olyan h�feh�r lesz, mint Aoi�, �s a t�bbiek�? Nem tudom…

Egy f�l�r�t filozof�lok ezen, azt�n Aoi toll�t is berakom az eny�m mell�, majd fekszem is le aludni.

Reggel kicsit k�s�bb kelek, ami meglep, de nem tulajdon�tok neki nagy figyelmet. Fel�lt�z�m, azt�n megyek le, de mikor szembej�n velem Takeru, egyb�l f�lig pirul, amit el�sz�r kicsit furcs�llok, de azt�n r�j�v�k, hogy az „�lma”.

- Ruki csin�lt reggelit, mehetsz enni – hadarja el, �s m�r itt sincs. Legal�bb az Aois t�m�t meg�szom – s�hajtom, �s megyek is le. A konyh�ban most csak Uruha van, de amint megl�t, szok�s szerint els�t�t�l a tekintete. K�sz�n�k neki, ami viszonz�st nyer, de azt�n semmi. Le�l�k vele szemben, �s csendben kezdek enni, k�zben azon gondolkozom, hogy mik�nt tegyem el l�b al�l. Random r�t�madhatn�k, mikor ketten vagyunk, de abban semmi izgalom nincs. M�reg… abban meg azt�n v�gk�pp nem. Buny�… tal�n. Balesetnek �lc�zott gyilkoss�g? Hmm… megfontoland�. Mindent v�gig p�rgetek magam el�tt, de egyik sem tetszik. Ezen m�g agyalnom kell.

Ahogy befejezem a reggelit, felkelek, Uruha �gy szint�n. �n egyb�l megyek ki Fantomhoz, ott legal�bb nyugodtan tudok gondolkozni, de nem kell negyed �ra, megjelenik Hime.

- Francba, azt hittem, nem leszel itt – horkan fel, mire fel� n�zek.

- Neked sem musz�j itt lenned, megk�nny�ted a saj�t dolgod is, Hercegn� – simogatom tov�bb Fantomot.

- Befejezn�d ezt a hercegn�z�st?!

- �szint�n? Nem. Hat�rozottan az vagy, ezen nincs mit taglalni – n�zek r� unottan, majd beljebb mer�szkedik. – Mond csak… gondolkozt�l m�r a hal�lon? – n�zek megint Fantomra.

- Mi bajod van? Mi ez az idi�ta k�rd�s?

- Milyen lehet meghalni… - b�v�tem ki az el�z� mondatomat, majd ell�pek a l�t�l, �s Hime el� megyek.

- Menj innen!

- Eszem �g�ban sincs – kezdek l�pkedni fel�, � meg h�tr�l a falig, ahol megt�maszkodom a feje mellett. – Sz�val? Gondolkozt�l rajta? – k�rdem halkabban, �s n�zek folyamatosan szemeibe.

- Nem. De hagyj m�r b�k�n! – pr�b�l eltolni, de nem hagyom magam. Feje f�l� fogom kezeit, majd hajolok ajkaihoz. Ha most hagyja mag�t, a t�bbi �lomk�p�vel ellent�tben, olyat fog kapni, ami egy�ltal�n nem �des. Csup�n szoktatni akarom a gondolathoz, hogy meg fog halni. Hamarosan. Ahogy tekintete ism�t ell�gyul, hajolok is k�zel hozz�, �s h�zom egy m�ly cs�kba. Karjait nyakam k�r� fonja, �n derek�hoz ny�lok, �s h�zom k�zelebb magamhoz.

- Meg fogsz halni… - s�gom a cs�kba, mire nem reag�l, csak h�z k�zelebb mag�hoz. Szuszog a cs�kba, �s h�zza fel l�b�t cs�p�mh�z, �gy r�vid id�n bel�l, m�r �lemben is van. Derek�r�l fenek�re cs�szik a kezem, �s ott tartom, majd kicsit dobok egyet rajta, mert kezdett lecs�szni a hercegn�. A cs�kja �des, az �gyban egy vadmacska, mi kell m�g? Takeru tegnap kis szende volt, � Uruh�hoz k�pest semmi. Nem akarom itt megdugni, majd legk�zelebb, mert m�r csak a gondolata is izgat�, de leteszem, �s elszakadok t�le. Ell�pek el�le, �s mintha fel�bredne, zih�lva n�z r�m, majd le a szalm�ra.

- Nem… - s�gja maga el�, �s arca feh�r lesz. Az �lom… senkinek nem kellemes azt meg�lmodni, hogy fog meghalni. � vele is ez volt… Indult a mostani cs�kunkb�l, azt�n felpattant a l�ra, �s kiv�gtatott innen. Mivel nem messze van egy erd�, � meg�llt a t� mellett, de nem v�rt vend�ge volt… Az �llatok az erd�ben rendk�v�l vadak. Egy rossz mozdulat, �s t�mad�sba lend�lnek. Hime rosszkor volt rossz helyen, a farkas nem d�jazta a t�rsas�g�t. Persze, ennek �gy semmi �rtelme nem volt, mert NEKEM kell meg�ln�m �t, �s nem egy nyominger farkasnak, de.. bevezet�nek �pp el�g egy kis baleset.

Percekbe telik, mire �sszeszedi mag�t, de �n csak sz�tlanul n�zem �t v�gig. Felkel, mert id�k�zben a l�bai megadt�k magukat, �s r�m n�z, de nem mond semmit.

- Ne gyere t�bbet a k�zelembe, ker�lj el messzire! Valamit csin�lsz velem, �s ezt nem fogom a tov�bbiakban hagyni! – mondja komolyan, v�gig a szemembe n�zve. Nem n�zek el, mi�rt tenn�m?

- Vigy�zz, egyed�l ne k�sz�lj semerre, Kouyou – mondom �n is komolyan. Ebb�l sz�rj�n le amit akar, de nekem innent�l kezdve, nincs j�t�k. Minden �jjel ott leszek az �lm�ban, legyen az erotik�val �s v�ggyal f�z�tt, vagy �pp a hal�l�val kapcsolatos, de ott leszek.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.