Takeru

Teljes m�rt�kben hagyom magam a v�mp�rocsk�nak, �s h�t… nem b�ntam meg. Hatalmasat hazudn�k, ha azt mondan�m, hogy nem tetszett, amit csin�lt, �s ahogy csin�lta. SOHA nem kaptam m�g ennyit, �s gyeng�ds�gr�l egy m�sodpercig nem besz�lhet�nk. Ha nem ittam volna ennyit, k�tve hiszem, hogy hagytam volna magam neki, legyen ak�rkir�l sz�, ennyire az�rt j�zanon nem vagyok k�nny�v�r�.

M�snap, mikor fel�bredek, a saj�t �gyamban vagyok. A fejem zakatolni kezd, b�r ez csak gyenge kifejez�s r�, rendesen g�rcs�l. Ahogy feltolom magam, a fenekembe olyan istenien nyilall a f�jdalom, hogy vissza is zuhanok a h�tamra.

- Bassza megh… - motyogom, �s megpr�b�lok m�g egyszer fel�lni, de rohadtul f�j. Ennek ellen�re, er�t veszek magamon, �s felkelek, szab�lyosan lecs�szom az �gyr�l, de amint fel�llok, �rzem, hogy ragadok. Len�zek a combomra, �s… J�l megkaptam tegnap, az biztos, ha… mi a… - �llok be a nagyt�k�r el�, ami a szob�mban van, �s ahogy megl�tom a testem, elkerekedik a szemem. Tiszta harap�snyom, foltok, TE J� �G! K�ts�gbeesetten elemzem a mellkasom, a nyakam, ami olyan, mintha s�l lenne rajtam, a combjaimat, �s… �risten…

Bicegve megyek �t a f�rd�be, �s el�g sokkosan tusolok le, de alaposan. Rendesen megmosakszom, nem ragadok a v�g�re. Nem tudom, kivel fek�dtem le, de lehetett volna annyi esze, hogy haszn�l gumit a barma. Fel�lt�z�m ut�na, noha a szob�ban visszavetk�z�m, �s elsz�rnyedve n�zem magam a t�k�rben. Teljesen bele vagyok mer�lve a b�mul�sba, mikor megsz�lal a telefonom. Rendesen meg is ugrom, �s keresni kezdem. A t�sk�m a f�ld�n, �s abban meg is tal�lom a mobilom.

- Egyben vagy? – j�n a k�tyagos k�rd�s Chiyut�l. Hallom a hangj�n, hogy m�snapos, de �n sem vagyok k�l�nb.
- Fogjuk r�… - �l�k le, de abban a pillanatban fel is pattanok. Kurv�ra f�j!
- Elt�nt�l az este, t�rt�nt valami? Kerestelek, de nem tal�ltalak sehol.
- Ittam, azt�n… itthon �bredtem… - megyek ki lassan a konyh�ba, a telefont kihangos�tom, a pultra rakom, �s �gy norm�lisan tudok bevenni gy�gyszert.
- Ahogy hallom, te is j� b�rben vagyh – �s�tja el a v�g�t.
- Nem tudom, mikor voltam utolj�ra ilyen m�snapos, Chiyu, de rendesen nem tudok �lni �s menni, v�god? Valakit nagyon felh�ztam az este, �s meg is kaptam a magam�t �rte – morgom. – A testem olyan, mint egy festm�ny. A nyakamon, mintha s�l lenne, annyira kitetov�lt az idi�ta, �s fogalmam sincs, ki az.
- Csak PSC-s tag lehet.
- Tudom – k�ny�k�l�k a pultra a telefon f�l�. – De vagyunk egy j� p�ran, te is tudod…
- Aj, Buru, nem kellene neked innod, ribanc vagy olyankor.
- K�sz a b�kot – h�zom el a sz�m, mire felnevet, de az is ny�sz�rg�sbe megy �t. – Menj, d�lj le, �n is azt fogom tenni, ahogy �gynem�t h�ztam. Na, cs� – nyomom ki, �s ny�sz�r�gve, de megteszem, amit az im�nt mondtam Chiyunak. �gynem�t cser�lek, ind�tok egy mos�st, �s sz�pen led�l�k. Nem kell sok, hogy elaludjak. A pechem csak annyi, hogy b�r a mai nap nem kell menni, holnap m�r igen, �s a vezet�s, h�t… kibaszott k�nyelmetlen! M�g szerencse, hogy nem mentem neki semminek, de komolyan. K�sz megk�nnyebb�l�s kisz�llni a kocsib�l, b�r ink�bb �lln�k eg�sz nap egy helyben, mintsem j�rk�ljak, mert az is �rdekes. Nyugisan feljutok az emelet�nkre, tal�lkozom Rukival is �t k�zben. Vele nincs bajom, meg a t�bbi taggal sem, egyed�l Reit�t akarom meg�lni, de szerintem ez nem nagy k�r�s. Vagy de?

- T�rt�nt valami, hogy ilyen fur�n m�sz? – pislog r�m, �s feltolja a szem�veg�t a fej�re. Ezt soha nem �rtettem benn�k. November van. Nem s�t a Nap. �p�letben vagyunk, akkor minek hordanak napszem�veget? Egy�ltal�n nem g�z, ha nincsenek kikenve, mi sem vagyunk, na, bumm.
- Hogy? Jaaa, csak cs�ny�n elseggeltem a f�rd�ben. Zuhanyz�m van, �s kipacs�ltam a vizet, nem figyeltem, �s elcs�sztam – mosolyodom el k�nosan.
- �h, nem �rtana figyelni – mosolyodik el, mire b�lintok egy apr�t, majd elk�sz�n�nk, �s megy a term�be, ahogy �n is. Ott csak �llok a fal mellett, a s�lat igaz�tom a nyakamban, mikor Yuji�k vigyorogva j�nnek be. �n ma ny�g�s leszek, az tuti. J�n is a k�rd�s t�l�k, hogy minden rendben van-e, de megkapj�k a v�laszt, b�r kicsit mogorv�n, hogy nincs, �s b�k�n is hagynak. Venn�m ki a p�nzt�rc�mat a t�sk�mb�l, de nincs itt. Az m�g egy sz�p macera, mire r�j�v�k, hogy a kocsimban hagytam. Neheeeeee~! Senki nem akar nekem lemenni a parkol�ba, musz�j vagyok �n. Kab�t fel, �s pr�b�lok norm�lisan menni, de mit ad Isten? Ki j�n szembe? Bunk�ka. Vajon mi�rt nem lep meg, hogy r�gt�n elvigyorodik, ahogy megl�t?

- Na, mi van, Piroska? Csak nem nagy volt a farkas lomposa? Vagy csak a vibr�tort felejtetted bent? – l�p k�zelebb, ahogy meg�llok, �s elh�zza a s�lat a nyakamn�l. – De, ink�bb az els�, kis ribanc – vigyorodik el, nekem pedig a jelz� �ti meg nagyon a f�lem, �s lend�l a kezem egy Istenes gyomrosra, �gyis k�zel �ll. A s�lamat elengedi, �s meg is igaz�tom. Nagyon nem vagyok ma j� kedvemben, ilyenkor kisz�m�thatatlan vagyok. Egyik pillanatban m�g vigyorgok, de a m�sikban m�r verem Yuji fej�t a git�rj�ba, mikor mi. �s ez most rohadtul nem nyerte el a tetsz�sem. Fennk�lt idi�ta. – De kis agressz�v valaki. Jobban tetszel, ha iszol. Olyankor kezes ribanc vagy. Hehe, de po�nos vagyok ma, nem kezes b�r�ny, kezes ribi – vigyorog, mik�zben el�veszi zseb�b�l a telefont, �s nyomkod rajta valamit, �n pedig unottan n�zem �t. Ez po�n lett volna, amit most elejtett? Meg… iszom? Ajaj, ez valami�rt nem tetszik…
- �r�l�k, hogy ilyen nagyra becs�l�d az �ll�t�lagos po�nodat, baromarc – morgom kicsit sem kedvesen, �s zsebre v�gom a kezem. – H�zz a sunyiba, tah� – l�k�m f�lre, �s indulok tov�bb.
- L�kd�s�d�sben nagy vagy, azt tudom, hogy j�l megy – ki�llt ut�nam, mire meg�llok. – De valljuk be, mikor a farkamhoz l�kted a cs�p�det, az jobban tetszett – mondja, de k�b� �gy, hogy az eg�sz folyos� t�le visszhangzik. Sokkosan n�zek r� h�tra, �s csak a tipikus Reit�s gonosz �s sunyi vigyort l�tom. Nem lehet, hogy vele fek�dtem le… KIZ�RT! Mivel �n nem akarok kit�rulkozni, sz�pen visszamegyek el�, �s mivel ma a Kra tagok nem j�nnek, turn� van, bel�k�m oda.
- Nem fek�dhettem le veled! – akadok ki r�gt�n, ahogy az ajt� bez�rul m�g�ttem. – KIZ�RT, HOGY TE LEGY�L!
- Oh���, de m�g mennyire, hogy �n voltam, te pedig egyre �s egyre t�bbet akart�l – vigyorodik el, �n pedig sokkosan n�zek r�. – Az a sz�k �s forr� tested… Azok a sikolyok. Az eg�sz terem t�led visszhangzott – vigyorodik el f�l�nyesen, nekem pedig automatikusan lend�l a kezem, �s akkor�t h�zok be neki, hogy m�g nekem is f�jt.
- Te rohad�k – morgom gyilkos szemekkel, �s am�g a sz�j�t t�r�lgeti, pr�b�lok lenyugodni. Sz�vem szerint, nekiesn�k, szarr� vern�m, de nem akarom, hogy a vezet�s�g el�vegyen valami miatt. Reita lenyalja a sz�j�t, majd el�m l�p, �s a falhoz tol, majd t�rd�t a l�baim k�z� tolja.
- Harcias vagy, kis Piroska… De ne feledd el, nincsen vad�sz, aki elkapja a farkast – n�z a szemeimbe, de azt�n birtokl�n cs�kol meg. Viszonzom, de csak addig, am�g sz�p er�sen als� ajk�ra harapok. El is v�lik t�lem, �n pedig ell�k�m magamt�l.
- Az volt az els� �s utols� alkalom, hogy alattad ny�gtem! Teljesen mindegy, hogy viselkedtem, tegy�l ki nyugodtan a faladra, de azzal magadat is meghazudtolod bizonyos kijelent�sekben. Nem fogsz t�bbet m�g egyszer hozz�m �rni, mert a kezedet elt�r�m, �s leszarom a rohadt band�dat! – csattanok fel igencsak kedvesen, �s megt�rl�m a sz�mat. Reita lenyalja a v�rt a saj�tj�r�l, �s r�m n�z.
- Ha valaki felizgat, illegeti mag�t, nan�, hogy a farkamra h�zom, nyuszika. De ne legy�l annyira biztos a dolgodban – vigyorodik el.
- Ribancokkal nem kezdesz, hogy is van ez most? Tudod, mit? Nem �rdekel, rohadj meg, �s dugd fel magadnak azt a kurva �jszak�t, baromarc! – megyek ki, vagyis menn�k, mert az ajt� nem ny�lik. – Mi a… - r�ngatom folyamatosan. – H�, azonnal nyisd ki! – n�zek Reit�ra. Nem z�rhatt�k be k�v�lr�l! Ne m�r, �n nem akarok Reit�val egy teremben maradni!
- Ha tudn�m, se tenn�m. Tudod Piroska, �lvezet sz�vni a v�red – paskolja meg a fenekem, de visszak�zb�l megint akkor�t kap, hogy vagy h�rmat l�p h�tra, ha nem n�gyet. Nem pofon, sz�p �kl�s. Nem vagyok csaj, hogy pofozkodjak.
- Hozz�m ne merj ny�lni! – morgom, �s r�ngatni kezdem a kilincset, de semmi. – Nem hiszem el, mi�rt pont neked kell itt lenned? – ny�sz�g�m, �s ny�ln�k a telefonom�rt, de nincs itt. – Francba, hogy a teremben hagytam azt a szart is – n�zek k�rbe, majd elveszem Reita telefonj�t. – Add ide – majd elemzem kicsit, de ahogy a k�perny� kivil�gosodik, szemben tal�lom magammal. Elkerekedik a szemem, majd a kend�sre n�zek, azt�n vissza a k�pre. – Te �tkozott perverz barom! Hogy mert�l ilyen k�pet csin�lni r�lam?! – csattanok fel ism�t, de csak m�g jobban elvigyorodik, �s ez nekem nem tetszik.
- Tudod, ha t�ls�gosan pattogn�l, kell valami kis j�t�k, hogy j�l sz�rakozzak. �gyhogy… ne pofozkodj – kacsint r�m. – M�g a v�g�n m�s is l�tja… Mondjuk Jap�n – mondja, �n pedig leakadok, mert…
- Te most zsarolsz?
- Hm… H�t, �gy is lehet mondani.
- Fordulj fel! – t�rl�m ki a k�peket sorra, mert csin�lt vagy �t�t, �s visszaadom neki, de azt�n leesik, hogy mi�rt vettem el: hogy felh�vjam Chiyut, de r�j�ttem, hogy fejb�l egyik sz�m�t sem tudom, az eny�met pedig nem fogj�k felvenni.
- Hi�ba t�r�lgeted ki a k�peket, laptopon megvannak. Amat�rnek n�zel? De, ha m�r itt vagyunk, nem t�ltj�k el hasznosan az id�t? – vigyorodik el, mire csak elfintorodom.
- Paraszt – megyek oda az ablakhoz, kinyitom, �s kin�zek rajta, de nincs olyan m�zlim, hogy legyenek az udvaron, �s nem mellesleg a harmadikon vagyunk, kiugrani kicsit nyakt�r� mutatv�ny lenne. Megannyi k�rd�sem van, amikre nem kapn�k �pk�zl�b v�laszokat, magamat pedig nem akarom m�g jobban felh�zni, mert akkor romboln�k, �s nem akarok Keiyuu term�ben k�rt csin�lni. B�r Reita fej�n sz�vesen elvern�k p�r git�rt, legal�bb kussban maradna. – Nem hiszem el, hogy senki nem akar megmenteni t�led… - ny�sz�g�m, �s megint pr�b�lom kinyitni az ajt�t, de nem megy. �rzem, hogy Reita m�g�m l�p, �s be is t�maszkodik a fejem mellett, majd a f�lemhez hajol.
- Nyugodj meg, Piroska, nem menek�lhetsz t�lem – s�gja rekedtes hangon, �s ha ez m�g nem lenne el�g, megmarkolja a fenekem. K�ny�kkel hasba v�gom, �s kib�jok el�le.
- Mit nem �rtett�l? Akadj le r�lam, olyan rohadt neh�z meg�rteni?! – fordulok fel�. – Egy �jszak�ra megkapt�l, legyen el�g! – �llok az ablak mell� megint. Nincs az a p�nz, hogy le�ljek a kanap�ra, nem csak az�rt, mert f�jna, hanem mert nem akarok neki �jabb lehet�s�get adni.
- Mi�rt akadjak le r�lad? Nem �lvezed a j�t�kot? – vigyorodik el, �s a falnak d�l �sszefont karral. – Mert �n mocskosul.
- �r�l�k, hogy j�l sz�rakozol, de �n SEMMIT nem �lvezek, amihez neked, arrog�ns bunk�nak, k�z�d van! – n�zek r� unottan. Valaki… ak�rki!

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.