Aoi

Egyszer�en nem tudtam vele �gy viselkedni, mintha mi sem t�rt�nt volna. Nem, �s k�sz. Nagyon b�ntott az, hogy kihaszn�lta a helyzetet, de mit is v�rok egy taknyos k�ly�kt�l, mint �? M�gis… valahogy megb�ztam benne, mint id�ig mindenkiben, akit a kezem alatt neveltem. S�t! Rukinak m�g meg is engedtem, hogy sz�mon pusziljon, de n�la tudtam, hogy heccb�l van az eg�sz, hogy levezesse a fesz�lts�get.

Megkaptuk az id�pontot, hogy mikor kell menn�nk a b�r�s�gi t�rgyal�sra. Megvallom az�rt izgultam egy kicsit, hogy kital�lnak valamit, �s esetleg belek�tnek Reit�ba, de miut�n Kyo �s Ruki letett�k az esk�t, na meg a b�r �zletvezet�je ahol volt aznap este, mert � is eml�kezett r�nk, �gy �reztem, hogy minden rendben lesz. �s nem is t�vedtem, elt�r�ltek ellene minden v�dat, helyette a testv�r�t kapcsolt�k le, �s � is egy nevel�tiszthez ker�lt.

Uruh�val megbesz�lt�k, hogy �tj�nnek egy kis id�re, b�r m�r el�re mondta, hogy Kainak, meg az�rt neki is sok tanulnival�ja van, �gy nem maradnak sok�ig.

- Nem baj, csak m�r olyan r�g voltunk egy�tt – mondtam neki, mire meglep�dve pillantott r�m. – Mi az?

- Semmi – mosolyodott el, majd adott egy puszit a homlokomra.

- Uruha! Minden rendben? – n�ztem r� k�rd�n.

- Hogyne! Mi�rt?

- Olyan furcsa vagy… nem �gy szokt�l velem viselkedni.

- Nincs semmi bajom – eresztett meg fel�m egy er�ltetett vigyort. – Na, �s te? Hogy vagy? – k�rdezte, mire lehajtottam a fejem.

- J�l.

- Zaklat az a kis taknyos?

- Nem, dehogyis!

- H�t akkor?

- Csak nem tudom, hogy hogyan is viselkedjek vele. Az�ta � is olyan m�s…

- Non�, hogy m�s. Megkapott t�ged, �s r�h�g a mark�ba!

- Nem! �pp ellenkez�leg – felelem halkan.

- Hogy �rted?

- Cs�ndes, mindent megcsin�l, amit k�rek. Nem felesel vissza, olyan, mint egy mintagyerek.

- Azt ne mond, hogy b�ntudata van…

- Mi�rt? Mi�rt ne lehetne?

- H�t nem tudom, nem n�zem ki bel�le – forgatta meg szemeit.

- �n kin�zem bel�le… kicsit hasonl�t r�d.

- MI??? Az�rt engem ne hasonl�ts hozz�! – h�borodott fel, amin j�t kuncogtam.

- Ugyanolyan heves, mint te vagy!

- E-ezt kik�rem magamnak! – puffogott tov�bb. – �s ne bocs�ss meg neki olyan k�nnyen, hi�ba csin�l meg mindent! Az�rt ne feledd, hogy mit tett veled! A helyedben leadn�m m�snak!

- Azt nem akarom…

- J�l van, te tudod. Lassan, menn�nk kell.

- Ok�. Az�rt majd valamikor �jb�l �sszej�hetn�nk.

- O-ok� – dadogta idegesen, amit nem tudtam hova tenni.

- Uruha!

- Hm? – fordult vissza az ajt�b�l.

- Mond csak, van valakid?

- Nekem? Dehogy! – fordult el, majd amilyen gyorsan csak lehetett elhagyt�k a h�zat. Hm. Nem tetszik ez nekem… lehet, hogy valamelyik di�kkal �sszesz�rte a levet, csak nekem nem akarja mondani, mert nem tudja, hogy hogyan reag�ln�k r�? Pedig �r�ln�k is neki, ha valamilyen szinten lenne v�gre neki is egy komoly kapcsolata, �s nem az, ami velem van, mert ez nem kapcsolat, csak szex.

Eltelik egy p�r nap, �s m�g mindig nem tudom, hogy mit�v� legyek vele kapcsolatosan. Egyik este is ezen gondolkozom, de hamar elalszok. �ppen forduln�k �t a m�sik oldalamra, mikor is kezemmel valami puh�n akad meg a kezem. Kinyitom a szemem, hogy m�gis mi ez, mikor megl�tom Reit�t mellettem. Nagyon megijedtem t�le! M�gis mit akar t�lem? Ugye nem akar megint megfektetni? – l�k�m le �gyamr�l, �s kezdek el vele kiab�lni. H�la az �gnek fogja az ad�st, �s kimegy. Ut�na megyek, hogy bez�rjam az ajt�mat, nehogy �jb�l megpr�b�lja ezt.

Remeg kezem-l�bam, �s kell egy kis id�, mire lenyugszom. Az�rt ez csak siker�l, �s bem�szom az �gyba. Viszont nem tudok elaludni. Uruh�nak azt hiszem, hogy igaza van abban, hogy le k�ne �t adjam. Tal�n m�snak siker�l jobb hangot meg�tnie vele, mert ami most megy, azt nem lehet hossz� t�von csin�lni.

Egy p�r �r�t aludhattam, mikor meg�bredek. M�g s�t�t van. Valami arra �szt�k�l, hogy felkeljek. Nem tudn�m megmondani, hogy mi ez az �rz�s, de el�gg� nyugtalan�t�. Kipattanok az �gyb�l, �s kimegyek a konyh�ba, hogy egy poh�r tejet igyak. Visszafel� menet bepillantok Reita szob�j�ba, hogy alszik e. Viszont nyugodt arca helyett, egy �res matraccal tal�lom szemben magam.

Ezt nem hiszem el! �lland�an megsz�kik! Kik�sz�t ez a gyerek! Ilyen rossz neveltem m�g �letemben nem volt, de �gy l�tszik, hogy mindent meg kell tapasztalni egyszer – s�hajtom.

�ppen kifel� trappogok, mikor asztal�ra n�zek, �s megpillantok rajta szanasz�t heverve egy p�r lapot.

M�g rendet rakni se tud maga ut�n! – puffogok, majd felkapcsolom a villanyt, �s megd�bbenve veszem �szre, hogy ez nem egy p�r lap, hanem el�g sok, r�ad�sul �n vagyok rajta, mik�zben alszom. Teljesen elk�pedek ezen, mert nem tudom mire v�lni. Viszont, van itt egy-k�t t�jk�p szer�s�g is… ezeket hol csin�lhatja? Olyan, mintha valami magaslatr�l csin�ln�… Tal�n egy f�r�l? Hiszen a kertben van �ppen el�g – gondolkodom el, majd arra a k�vetkeztet�sre jutok, hogy megn�zem. Lehet, hogy most is ott van.

Kimegyek a kertbe, �s az egyik r�gi f�n�l meg is �llok. Egy p�r cigi csikket meg is l�tok alatta, �n pedig m�ltatlankodva n�zem. M�g szemetel is!

Feln�zek a fa tetej�re, �s megl�tom, lel�g� l�bait. Feje nekid�l a f�nak, �s – ezt nem hiszem el -, de mintha aludna. Hogy lehet egy f�n aludni? Valahogy k�ne neki sz�lni, hogy j�jj�n le, �s aludjon ink�bb az �gyban, mert �gy nem helyes a dolog. Elg�mberedik a teste meg ak�rmikor le is eshet, �s akkor t�rt�nik vele valami – kezdek el agg�dni, majd azon gondolkozni, hogy hogyan is �bresszem fel.

Ha felkiab�lok, akkor megijed, �s leesik, �gyhogy az nem j�… hajaj, akkor fel k�ne m�sszak. Viszont nem tudok f�ra m�szni… b�r mindent el kell kezdeni egyszer… annyira nem is t�nik v�szesnek – kapaszkodok fel az els� �gra, majd a m�sodikra. – M�g az a szerencs�m, hogy j� vastag ez a fa, �gy nem szakad le alattam.

M�r majdnem azon a szinten vagyok, ahol Reita, mikor len�zek amerr�l j�ttem, �s megt�ntorodom. M�g az a szerencse, hogy siker�l megkapaszkodnom. Azt hiszem, hogy t�riszonyom van. K�zelebb megyek Reit�hoz, �s elkezdem �breszteni.

- Mi az m�r? – motyogja, majd elkezd �bredezni, de megijed t�lem. Gondolom nem sz�m�tott r�m. – W��� – �v�lti, mire �n is, �s elengedem a fat�rzset. A l�bam megcs�szik, �s csak azt veszem �szre, hogy zuhanok le, a m�lybe, majd egy halk puffan�ssal f�ldet �rek.

Basszus! Ez nem valami kellemes…

- Aoi! Aoi! – hallom meg Reita hangj�t mell�lem, majd meg is l�tom r�m�lt arc�t. – Mindj�rt j�v�k! H�vom a ment�ket!

- Ne! Semmi sz�ks�g r�… - s�hajtom, b�r a fejem �gy f�j, mintha �pp most f�rn�nak rajta valamit, �s egy enyhe h�nyinger is r�m j�tt.

- Dehogynem! V�rzel! – fut el, majd nem tudom mennyi perc m�lva visszat�r, �s megfogja a kezem. – Nem akartam, hogy ez legyen – n�z r�m b�nb�n� szemekkel, �s mintha valamit l�tn�k benn�k megcsillanni.

- Tudom, az �n hib�m – sajtolom ki magamb�l, majd lehunyom szemeimet, hogy ne forogjon velem a f�ld.

- Aoi! Nyisd ki a szemed! – ki�ltja k�ts�gbeesetten, mik�zben meghallom a ment�aut� szir�n�j�t. �jb�l magamra hagy, majd az orvosokkal egy�tt j�n vissza, ahogy hallom. R�snyire nyitom a szemem, hogy jel�t adjam, hogy magamn�l vagyok, b�r nagyon meger�ltet� sz�momra ez. �jb�l lecsukom szemeimet, majd elhalkul minden a sz�momra egy id�re.

Egy mez�n tal�lom magam. A vir�gok most ny�lnak ki, �n pedig csak p�rg�k �s p�rg�k magam k�r�l, besz�vva a friss tavaszi leveg�t, ami k�rbeleng. Valaki elkapja derekam h�tulr�l, �n pedig belesimulok ebbe az �lel�sbe. Nem n�zek h�tra, mert tudom, hogy megb�zhatok benne, �s azt is, hogy j� er�sen tart karjai k�zt.

- Szeretlek – mondja halkan, majd egy puszit nyom nyakamra.

- �n is – fordulok meg, �s k�rek t�le egy cs�kot. Majd ahogyan j�tt ez a k�p, �gy el is �szik, �s magamra hagy a semmi k�zep�n, a s�t�ts�gben.

Nem tudom mennyi id� telik el, de a fejem, m�g mindig nagyon f�j, mintha egy �thenger ment volna rajtam kereszt�l. Lassan kinyitom szememet, �s egy k�rh�zi �gyon tal�lom magam. Sz�tn�zek a szob�ban, �s megpillantom Uruh�t. Valami �js�got olvas. Megk�sz�r�l�m torkomat, mire fel�m kapja fej�t.

- Hogy vagy? – teszi a kisasztalra a pap�rt, �s j�n k�zelebb.

- Mint akin �tment az �thenger – s�hajtom. – Nagyon f�j a fejem.

- Ez nem csoda… agyr�zk�d�sod van. Mit csin�lt�l? Reita nem tudta �rtelmesen elmondani, csak �ssze-vissza hadov�lt…

- Az �n hib�m.

- Ne v�dd m�r megint!

- De, ha egyszer �gy van! Felm�sztam ut�na a f�ra…

- De te nem is tudsz f�ra m�szni! – s�p�tozott.

- Fel akartam menni hozz�, mert l�ttam, hogy ott van, �s elaludt.

- Na, ne etess! Nem is lehet elaludni a f�n!

- Uruha! Ne l�gy ilyen ellens�ges vele!

- Majdnem meghalt�l miatta! M�g hogy ne legyek r� m�rges??? M�g anyu�k is elj�ttek megl�togatni t�ged.

- Annyira nincs nagy bajom… ugye? – k�rdezek vissza halkabban.

- Nem, nincs, h�la az �gnek. Meg�sztad egy agyr�zk�d�ssal, �s p�r karcol�ssal. De m�r egy napja itt alszol. Tudod mennyire megijedtem? – mondta �desen cs�cs�r�tve.

- Aranyos vagy. �s Reita? � hol van? – n�zek sz�t �t keresve.

- …

- Uruha! Mit nem mondasz el?

- Se-semmit.

- Tudod mit besz�lt�nk meg, ha hazudsz nekem – sz�k�tettem �ssze a szemem, �s eml�keztettem �t arra az egyezs�g�nkre, hogyha hazudik nekem, akkor azt �gy bosszulom meg, hogy � fog alattam ny�gni.

- J�l van, j�l van – adta be derek�t. – Kicsit sokkot kapott, azt�n �gy d�nt�ttek, hogy kap egy �j fel�gyel�t.

- Mi? – n�zek r� hitetlenkedve.

- Csak addig, m�g fel nem �p�lsz.

- Kit kapott?

- Shiny�t.

- Az j�, � rendes – fek�dtem vissza, mert egy kicsit megemelkedtem.

- Beh�vom anyu�kat, hogy fel�bredt�l – mondta, majd magamra hagyott. A legsz�vesebben ut�na ki�ltottam volna, hogy h�vja ide Reit�t, mert vele akarok besz�lni, illetve nem is besz�lni, hanem l�tni �t, de arra m�g v�rnom kellett.

Uruha sz�lei agg�dva j�ttek be hozz�m, �s kezdtek el k�rdezgetni, hogy hogy vagyok. Nagyon aranyosak mindketten, �s t�nyleg �gy szeretem �ket, mint a saj�t sz�leimet, de most per pillanat, nagyon f�radtnak �reztem magam. R�ad�sul az orvos is bej�tt, �s megvizsg�lt, �n pedig alig v�rtam, hogy v�gre egyed�l maradhassak, �s aludjak egy kicsit.

Az �lmom viszont olyan kellemes volt. V�gre kipihentnek �reztem magam, �s azt hiszem, elmondhatom, hogy egy j�t aludtam, ami m�r nagyon is hi�nyzott az �letemb�l. �jb�l azt a finom illatot �reztem magam k�r�l, �s azt, hogy b�jok valakihez.

Egy id� ut�n elkezdtem mocorogni, de valaki ut�nam ny�lt.

- Leesel! – mondta halkan, �n pedig megdermedtem egy pillanatra. Ez Reita hangja.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.