Kai

Nagyon rosszul �reztem magam, ami ut�n Reit�val besz�ltem. Nem �rtettem, hogy mi�rt akar ilyen h�rtelen elmenni. Sosem futamodott meg, semmi el�l. Amikor meg elj�tt az anyj��kt�l az meg jogos volt. De most? Most fogalmam sincs, hogy mi�rt akar engem itt hagyni.

Egy�ltal�n nem akarom, hogy elmenjen, �s nem akarom �t elvesz�teni. � a csal�dom, �s nem tudok r� vigy�zni, ha azt sem tudom, hogy hol van. Mert amilyen mafla, m�g azt sem mondan� meg… f�leg, ahogy besz�lt… ebben biztos vagyok.

F�j, hogy nem akarja nekem elmondani, hogy mi a baja. Amikor mi mindent elmondtunk egym�snak. Azt hittem, hogy megb�zik bennem, de ez nem azt t�kr�zi. �s ez nagyon f�jt… - n�zek ki az ablakon, mikor m�r a kolesz fel� megy�nk Uruh�val.

- Mi t�rt�nt? Nagyon sz�tlan vagy. Mit csin�lt az a h�lye? – erre nem feleletem, csak meredtem ki az ablakon eg�szem a koleszig. Ott pedig, mikor fel�rt�nk a szob�nkba, m�r nem maradt csendben. Megragadta a karomat, �s maga fel� ford�tott.

- Mondd el, hogy mit csin�lt veled! – mondta ellentmond�st nem t�r� hangon, mire gondoltam egyet, �s a szabad kezemmel megragadtam fels�j�t �s magamhoz h�ztam, �s megcs�koltam, �s k�zben pedig az �gy fel� kezdtem el h�zni. Le akarok vele fek�dni, �rezni akarom, hogy � neki kellek, �s, hogy r� sz�m�thatok, mert nem akar elhagyni…

- Kai! T�nyleg mondd el, hogy mi t�rt�nt… - sim�t v�gig arcomon, mikor m�r egym�s mellett feksz�nk.

- Vitatkoztunk Reijel… - s�hajtok fel.

- �s? Olyat mindenki szokott. Egy kis civakod�s nem a vil�g v�ge – mosolyog kedvesen, mire elh�zom sz�mat, �s odafordulok hozz�, belef�rom fejemet nyak�ba, �s magamba sz�vom kellemes illat�t, k�zben pedig elkezdem motyogni:

- De mi sosem veszekedt�nk… r�gen sem, �s most volt az els�… - b�jok m�g k�zelebb hozz�. – �s nem apr�s�gon… a v�g�n meg elk�ld�tt – t�rik el a m�cses. – Nem tudom, hogy mi van vele. Nem mondd el nekem semmit mostan�ban… - h�pp�g�m. – Ilyen sosem volt! Nem tudom, hogy mi t�rt�nik, de Rei megv�ltozott… - t�r�lgetem szememet, k�zben Rurura n�zek, aki �rdekl�dve figyel.

- Lehet, hogy csak rossz napja van – von v�llat, mire megingatom a fejem.

- Nem… nem hiszem. Akkor sem mond ilyeneket… meg nagyon rossz sz�nben van. F�ltem…

- El�g nagy m�r ahhoz, hogy d�nts�n nem? – k�rdezi, amin nagyon meglep�dtem. Mert egy�ltal�n nem ilyen v�laszra – k�rd�sre – sz�m�tottam. Hanem valami vigasztal� mondatra, �lel�sre, vagy valami hasonl�ra.

- Ilyenekben nem – mondom durc�san, �s fordulok el t�le, �s h�zom magamra a takar�mat.

- Ajh, Kai-chan – b�jik k�zelebb. – Most mi�rt durc�zt�l be? Ez csak egy egyszer� k�rd�s volt… - mondja, mire morranok egyet.

- J� �jt…

- Kai! – forgat maga fel�, majd n�z a szemembe. – Mit mondott, ami�rt ennyire kibukt�l? – k�rdezi, mire megforgatom a szemem, �s s�hajtok egyet.

- El fog menni. Amint v�gzett ezzel az eg�sszel… - ny�g�m ki, pedig nem akartam… de… � m�gis csak Ruru… �s b�zom benne.

- Elmenni? Hova? Mi�rt? Minek? – k�rdezi, mire g�nyosan elmosolyodom.

- Ezekre a k�rd�sekre keresem �n is a v�laszokat… - hunyom le szememet, majd f�l pillanat m�lva meg�rzem �des ajkait eny�men, mire kinyitom a szemem, �s visszacs�kolok.

El�g furcs�n �reztem magam az elk�vetkez� napokban. Nem csak Rei miatt, hanem Ruru viselked�se miatt is. Folyton a kegyeimet kereste. Nem mintha baj lenne az ut�bbi, de fura. Az�rt nem szokott ilyen lenni. De lehet, hogy csak �n t�lzok egy kicsit… lehet, hogy csak az�rt volt ilyen, mert ez a dolog megviselt. Annyira, hogy m�g az �r�kra sem tudtam 100%-osan felk�sz�lni, �s ott lenni l�lekben.

P�nteken este azt mondta, hogy pakoljak �ssze, mert elvisz valahova, �s csak szombat este j�v�nk vissza. K�v�ncsi voltam, hogy mit tal�lt ki, �gy gyorsan �sszeszedtem p�r cuccomat, �s m�r �tra k�sz is voltam. Be�lt�nk a kocsij�ba, �s elindultunk valahova. Az a valahova pedig Osaka volt – mint ut�bb kider�lt. Egy hotel el�tt �llt meg, �n meg csak pislogtam. Leparkolt a hotel parkol�j�ban, majd bement�nk. A recepci�n bejelentkezett, �s felment�nk egy nagyon, de nagyon sz�p szob�ba. Csillog� szemekkel n�ztem v�gig a helys�gen, mert nagyon elnyerte a tetsz�semet.

- Ez valami gy�ny�r� – fordultam fel�. – De minek k�sz�nhet�en j�tt�nk ide? – mentem oda hozz�. � meg az nagy francia-v�z�gy el�tt �llt.

- Az�rt mert unom, hogy mindig szomor� vagy. �s kital�ltam egy kis programot, ami rem�lhet�leg tetszeni fog – h�z k�zelebb derekamn�l fogva, �s �gy n�z le r�m.

- Nem �rdemlem meg… - s�t�m le a szemem.

- M�r mi�rt ne �rdemeln�d meg? – h�zza fel egyik szem�ld�k�t.

- Nem tettem semmit, amivel ki�rdemeln�m… �s mostan�ban j� t�rsas�gnak sem vagyok nevezhet�.

- Pont ezt akarom valahogy kik�sz�b�lni. Meg majd elmegy�nk Aoi�khoz, ha hazamegy�nk innen. Anyu �gy is el akar m�g menni hozz� – „cs�szik” le a keze „v�letlen�l” derekamr�l fenekemre, �s kezdi el simogatni. – �s majd akkor tudtok besz�lgetni. Tuti, hogy valami h�lye �tlet volt. �s nem lesz semmi baj.

- Gondolod? – k�rdezek vissza.

- Ha nem �gy gondoln�m, akkor nem mondan�m! – mondja b�szk�n, majd kapok egy cs�kot.

- �s minek is j�tt�nk? M�rmint… ide a hotelbe j�tt�nk csak?

- Nem – ingatja meg a fej�t. – De az ut�bbi az egy kis meglepet�s lesz!

- Meglepet�s? – csillannak meg a szemeim. – Mondd eeeeel! – kezdem azonnal k�rlelni, boci szemekkel, mire elneveti mag�t.

- Nem, majd ha oda�r�nk, megtudod – mosolyog, mire durc�san n�zek r�, �sszesz�k�tett szemekkel.

- J�l van… - mondom sejtelmesen. – Te akartad… - mosolyodom el sunyin, majd r�l�k�m az �gyra, f�l� m�szom, �s az �gy�k�ra �l�k, mire elfojt egy s�hajt. K�zelebb hajolok hozz�, �s a f�l�be suttogok: - Vannak eszk�zeim arra, hogy elmondd nekem… - nyalok bele f�l�be, mire kir�zza a hideg alattam. Csak, hogy fokozzam a hat�st megmozgatom egy kicsit cs�p�met, el�re-h�tra, mire megfogja er�sen cs�p�met, hogy ne tudjam mozgatni, �s sz�r�s szemekkel n�z r�m.

- Ha tov�bb folytatod, akkor bajba ker�lsz…

- Mi lesz akkor, ha folytatom? – k�rdezek vissza kac�ran, �s fejtem le ujjait derekamr�l, �s teszem feje f�l�, ahol le is fogom egy kicsit. – Mit csin�l velem nevel� �r? Csak nem megb�ntet? – n�zek r� buj�n, mire morran egyet, �s m�ris alatta tal�lom magam.

- Tudod ugye, hogy ilyenkor a t�zzel j�tszol?

- Nem… - sim�tok v�gig �ledez� f�rfiass�g�n. – �n ezt nem t�znek l�tom, sem �rzem, hanem a farkadnak… - ny�lok bele nadr�gj�ba, �s markolom meg. Erre pedig kerek szemekkel mered r�m, persze miut�n felny�g�tt. Kih�zom a kezem, � meg egyb�l fejem f�l�tt �sszeszor�tja, �s cs�kolni kezd… el�g akaratosan. Tal�n egy kicsit t�ls�gosan is felh�ztam az agy�t? Nem baj… nem ez a v�ge… - mosolyodom el gonoszan, mik�zben � a nyakamat kezdi el cs�kolgatni, �s haladna lejjebb… de megg�tolom benne, �s kim�szom al�la. �rtetlen�l n�z r�m, �n meg angyalian visszapislogok r�.

- Nincs v�lasz, nincs szex – megyek ki a szob�b�l �s hagyom ott. Elnevetem magam, ahogy visszagondolok arc�ra, k�zben pedig elkezdek vetk�zni. Leveszem dzsekimet, meg pulcsimat is. Egy h�rtelen �tlett�l vez�relve bemegyek a f�rd�be, �s elkezdek f�rdeni. Igaz�b�l azt v�rtam, hogy bej�jj�n ut�nam, de nem tette meg. Amit furcs�lltam. De nem �lltam el a tervemt�l. – �gy is az eny�m lesz az utols� sz�! – tekerem magamra a t�rcsit, ami ki volt m�r k�sz�tve, �s ki megyek – m�g vizesen – a h�l�ba. Ahol egy durc�s nevel�tiszt fogad. Az egyik sz�kben �l, �s azok a gy�ny�r� ajkai el�rulj�k, mert cs�cs�r�t. �szrevettem, hogyha ideges, cs�cs�r�t, meg el�j�n a durc�s h�rcs�gpofija, ami annyira �des… - m�l�zom el. Majd ahogy �szrevesz, elmegyek el�tte – a t�sk�mhoz -, �s � meg szem�vel folyamatosan k�vet. Szerintem m�r vagy hatszor meger�szakolt tekintet�vel, �s csak kev�s v�lasztja el, hogy r�m ne m�sszon. Amit az�rt �n is akarok… tegy�k hozz�. – Na… n�zz�k, hogy meddig b�rod m�g… - h�zom sunyi vigyorra sz�mat, mik�zben neki h�ttal �llok, �s matatok a t�sk�mban, egy als� ut�n kutatva. Amint megtal�lom, f�lre t�rom, �s nem veszem ki. Csak „v�letlen�l” leesik r�lam a t�r�lk�z�m – amire persze r�seg�tettem, csak nem felt�n�en. Felveszem a f�ldr�l a t�r�lk�z�t, majd az �gyra dobom, mert nem sz�nd�kozom vissza tenni.

- Jajh… hol van m�r az a gatya… az el�bb itt volt! – kutakodom, k�zben megingatom egy kicsit a cs�p�met. H�rtelen karokat �rzek meg magam k�r�l, majd v�gigsim�t karomon, �s megfogja kezemet, �s kih�zza a t�sk�b�l.

- Ugye tudja fiatal�r, hogy most nagyon nagy bajban van! – erre hozz�d�rg�l�m magam, mire fels�hajt.

- Nem tudom, hogy mir�l tetszik besz�lni… - tettem a h�ly�t, mire maga fel� ford�t �s akaratosan r�mar ajkaimra, k�zben pedig arr�bb l�ki a t�sk�mat, �s lefektet az �gyra. Elv�lunk egy percre, am�g feljebb nem tolom magam, � meg megszabadul p�l�j�t�l, �s nadr�gj�t�l is, majd f�l�m m�szik.

- Nagyon-nagyon gonosz vagy velem! Ugye tudod?! – m�szik f�l�m, �s mondja, de az�rt k�zben cs�kolgat. �gy�k�hoz ny�lok �s �szlelem, hogy m�r k�kem�ny. Elkezdem massz�rozni boxer�n kereszt�l, mire felny�g.

- Akkor m�r csak a „b�ntim” van h�tra igaz? – n�zek r� kac�ran, mire felh�zza szem�ld�k�t. – Vagy tal�n valami m�st tal�lt ki a nevel� �r? – harapom be als� ajkam, hogy fokozzam a hat�st, mire kil�ki a kezemet, amivel eddig t�maszkodtam, �s teljesen r�m m�szik, �s elkezd cs�kolni. Belenevetek a cs�kba, hogy mennyire nehez�re esik – �s olykor elveszti -, megtartani a kontrollt maga felett.

- Nagyon nagy b�ntet�st kapsz, ami�rt ilyen szemtelen vagy! – sim�t v�gig mellkasomon, mire fels�hajtok.

- Leszek m�g �n szemtelenebb… - motyogom, mire �rdekl�dve n�z a szemembe.

- Most mire gondolsz?

- Arra, hogy ha nem mondod meg a meglepim, akkor m�r most m�szhatsz le r�lam - ny�jtom ki r� j�t�kosan a nyelvem, mire �sszesz�k�tett szemekkel n�z r�m.

- Tudod ugye, hogy ez �gy nem fair!

- Tudom… - �lelem �t. – De most ez a helyzet… - engedem el egyik kezemmel, �s ny�lok boxer�be, �s fonom ujjaimat r�.

- Khm… - k�sz�r�li meg a tork�t.

-… �llt el�… - fejezem be a mondatot, mire kih�zza a kezemet �s akaratosan r�mar ajkaimra. Csak pislogok hevess�g�n, majd azt veszem �szre, hogy lem�szik r�lam, �s a t�sk�j�hoz megy. �rdekl�dve figyelem, hogy esetlegesen a meglepimr�l van e sz�. De nem l�tom, hogy mit vesz ki, csak a sunyi vigyort k�p�n, amikor h�tratett k�zzel �ll el�ttem.

- Kezdek f�lni… - motyogom, mire angyali k�pet v�g, majd f�l�m m�szik, �s elkezd megint cs�kolni, annyira belefeledkezem, hogy csak arra eszm�lek fel, hogy valami hideg kattan a csukl�mon. Azonnal oda kapom a fejem, �s szembes�l�k, hogy ki lettem k�tve az �gyhoz. – Ez meg mi?! – n�zek vissza r� kerek szemekkel.

- Nem �gy akartam megmutatni… de te kezdted… - kezdi el cs�kolgatni, nyakamat harapd�lni, majd r�t�r mellkasomra �s elkezd k�nozni. Tudja j�l, hogy ott nagyon �rz�keny vagyok, �s ki is haszn�lja ezt. Iszonyatosan v�gyom m�r r�, �s ezt biztos vagyok benne, hogy tudja j�l. �s, hogy pontosan ez�rt csin�lja. Ez�rt pr�b�lom visszafogni magam, �s nem adni hangot munk�j�nak. Ami l�tom, hogy nagyon bosszantja, nekem meg nagyon nehezemre esik… �s olykor-olykor csak kics�szik „valami”. Miut�n „megunja” k�nz�somat, �jra lem�szik r�lam, �s a t�sk�hoz megy �s el�hal�szik bel�le egy kisebb tubust… - Te azt�n felk�sz�lt vagy… - morfond�rozom el. – Aj�nlom, hogy ne e v�gett hozz�l ide, mert a bossz�, amit akkor �llni fogok, azt nem teszed az ablakba! – s�hajtok fel, mikor meg�rzem ajkait. De ezzel egy id�ben a tubus nyit�d�s�t is, majd bej�ratomn�l els� ujj�t. Ahogy k�nyeztet, �gy n�veli ujjai sz�m�t.

Miut�n kit�g�tott bekeni mag�t, sz�ttolja l�baimat, majd bet�rdel oda, �s lassan bel�m cs�szik. Felny�g�k az �rz�sre, f�leg, hogy ezt olyan „j�l” tette meg, hogy eltal�lta azt a pontot, amit�l csillagokat l�tok. Azonnal megmozd�tom cs�p�met, amit egy kicsit meglepve fogad, de egy�ltal�n nincs ellen�re. F�leg, hogy a temp�, amit az elej�t�l dikt�l valami iszonyatosan j�. �s egyre fokozza, �s fokozza. �n meg m�r nem tudom ir�ny�tani testemet, sem hangomat, csak azokra tudok reag�lni, amit � tesz velem.

Iszonyatosan zavar a bilincs, �s az, hogy nem sim�thatom, �rinthetem test�t; hogy nem b�jhatok oda hozz�, �s nem �lelhetem �t… folyamatosan r�ngatom a kezemet, ezzel is jelezve, hogy az a szar nincs t�l j� helyen, de nem �rdekli… nagyon nem. M�g r�m is vigyorgott p�rszor, amivel kb. azt akarta sugallani, hogy „Ezt megkaptad!” vagy valami ilyesmit.

- Aaah! – ny�g�k fel. – Uhm… m�-��gh… - ny�g�k alatta, mert m�r nem �rdekel semmi sem, csak, hogy �tlend�ljek vele egy�tt a mennyorsz�gba. Szerencs�re nem olyan gonosz, hogy megg�toljon ebben, �s m�g m�lyebbeket l�k rajtam. H�rtelen �r utol a gy�ny�r, �s nev�vel el�lvezek, amit � is k�vet. �rzem, ahogy minden porcik�ja megfesz�l �s mag�hoz h�z, majd fejem mell� teszi fej�t, �s �gy pr�b�l pihenni egy keveset, hogy �jra uralja test�t.

- Mondtam m�r, hogy nagyon j� vagy az �gyban? – suttogom m�g egy kicsit pihegve f�l�be, mire felh�zott szem�ld�kkel n�z r�m.

- Nem, m�g nem mondtad… - kapok egy cs�kot, majd kics�szik bel�lem, �s mell�m fekszik.

- Nem sz�nd�kozn�d levenni r�lam, ezt a szart? – n�zek r� angyalian.

- Hogy besz�lsz? – r� meg.

- Szerinted? Olyan ideges�t�! �s annyira rossz, hogy szavaim sincsenek r�! – r�ngatom meg kezemet, mire megjelenik egy f�l mosoly arc�n. – Ez nem vicces! – durc�zom be. – Legk�zelebb �n k�tlek ki, �s majd megl�tjuk, hogy ki nevet kin… - n�zek el a m�sik ir�nyba, majd egy p�r pillanat m�lva m�r nem vagyok az �gyhoz bilincselve. Fel�l�k, �s megmozgatom kezem.

- Att�l f�ggetlen�l, hogy a bilincs zavart, m�g �lvezted… - harapd�lja f�lemet, amit�l j�les�en kir�z a hideg.

- Hello! Marad! – �llok fel. – Nincs t�bb szex! �gy sem mondtad el, hogy mi a meglepet�sem! – h�zom fel az orrom, mire elneveti mag�t.

- Itt van a legjobb vid�mpark. Oda akarlak elvinni – mondja kedvesen, mire csillog� szemekkel n�zek r�, �s szinte sz� szerint visszaugrom mell�, �s elkezdem puszilgatni. Felnevet hevess�gemen, de nem �rdekel. Nagyon �r�l�k annak, hogy elhozott ide, �s, hogy miattam tal�l ki ilyen programokat.

Elment�nk f�rdeni, �s ut�na elment�nk a vid�mparkba. Mert Ruru �ll�t�sa szerint nagyon j�, f�leg este, mert �gy ki van vil�g�tva, �s azt l�tni egy �lm�ny. Igaza volt, mert nagyon sz�p volt. �s nagyon �lveztem. Majdnem mindenre felr�ngattam, amit l�ttam, hogy a v�g�re kezdett egy kicsit unni. �gy olyan hajnali h�rom fele azt mondtam neki, hogy j�… akkor menj�nk vissza a hotelbe.

Miut�n vissza�rt�nk, m�g elr�ngattam f�rdeni, majd el is ment�nk aludni. Csak egy f�l perc kellett �s m�r szuszogott is az �gyban. �n m�g ittam egy kicsit, majd bem�sztam mell�, � meg azonnal odah�zott mag�hoz, �s �gy aludt tov�bb. �gy nekem sem volt neh�z elaludni.

Reggel kicsit ny�g�s voltam. Azaz nem is reggel, hanem d�lbe, amikor Ruru felkeltett.

- Kai… - keltegetett, de nekem nagyon nem akar�dzott kikelni az �gyb�l. S�t m�g a szememet sem akartam kinyitni. – Kai-chan… - �rzem meg az �gyat bes�llyedni. – Kicsim – suttogja f�lembe, mire megdobban a sz�vem. Sosem h�vott m�g �gy, s�t sosem bec�zett m�g a Kai-chanon k�v�l. Kinyitom a szemem, �s k�zelebb b�jok hozz�.

- M�g sosem bec�zt�l le – csukom be szemem, �s b�jok m�g k�zelebb.

-… - nem fellel semmit, mire kinyitom a szememet, �s �szreveszem, hogy egy kicsit – nem is kicsit -, elpirult.

M�g egy kicsit maradtunk az �gyban, �s csak ut�na ment�nk vissza Toki�ba. J�l �reztem magam ezen a k�t napon, �s nem b�ntam meg, hogy egy kicsit h�ztam az agy�t. Mert nagyon j� szex lett bel�le, egy kicsit el is engedte mag�t.

�pp, hogy meg�rkezt�nk m�r j�tt is a telefon, Ruru anyuk�j��kt�l, hogy holnap menj�nk �t Aoi�khoz. Egy kicsit izgatott voltam, hogy Reita mit fog sz�lni, �s, hogy fog e besz�lgetni velem. De nem akartam semmit sem er�ltetni, �s semmit sem akartam magamnak bemes�lni, mert nem akartam csal�dni, hogyha m�gsem besz�lne velem.

De szerencs�m volt, mert ahogy megl�tott beh�vott a szob�j�ba, �s elmondta, hogy mi is nyomta a sz�v�t. Az�rt nem gondoltam volna, hogy ennyire beleszeretett Aoiba, hogy miatta akart elmenni, hogy t�vol tartsa mag�t t�le. Gondoltam, hogy szimpatiz�l vele, mert azt m�r �szrevettem, na de arra nem is gondoltam, hogy szerelmes lett bel�. Reit m�g sosem l�ttam szerelmesnek lenni. �gyhogy ez egy kicsit fura volt. B�r �r�l�k ennek, mert akkor �gy van r� es�ly, hogy maga is r�j�n, hogy m�gsem olyan sz�rny� minden. B�r szerintem ezt m�r maga is tudja a sz�ve m�ly�n, csak m�g nem fogadta el.

Ruru pont akkor nyitott r�nk, amikor egy kicsit gyerekesen viselkedt�nk, de szerencs�re nem csin�lt semmit, csak el�g cs�ny�n n�zett r�m, illetve ink�bb Reire. Rei amikor kiment mondott neki valamit, de nem hallottam, hogy mit. De l�ttam Uruh�n, hogy egy kicsit megk�nnyebb�lt. Odamentem hozz�, �s ki akartam menni mellette �n is, de visszar�ntott, �s az ajt�f�lf�nak nyomott �s megcs�kolt.

- Ezt mi�rt kaptam? – k�rdezem, mik�zben mosolyogva �tkarolom nyak�t.

- Mert te az eny�m vagy – nyom egy puszit m�g sz�mra, majd elindul kifel�. Egy p�rat pislogok, majd �n is k�vetem. Igaz�b�l nagyon �r�l�k neki, hogy ezt mondta. �gy vid�man �ltem az asztalhoz.

Az asztaln�l ott volt az a perverz doki is, akinek a perverzs�ge r�m is �tragadt. Ami csak annyit jelentett, hogy Ruru vesz�lyben van t�lem. �s voltam olyan gonosz, hogy vacsora alatt elkezdtem „simogatni”… ami od�ig fajult, hogy m�r a nadr�gj�ban volt a kezem. Ami v�gett majdnem megfulladt, �s az anyuk�ja j�l letorkolta, �n pedig j�t kacagtam rajta. Ami szemmel l�that�an egy�ltal�n nem tetszett neki, f�leg, hogy el is t�nt egy „r�videbb” id�re. Ami megint beind�totta a fant�zi�mat.

Vacsora ut�n nagyon siet�s lett neki a visszamenetel a koleszba, �s ez egy kicsit gyan�s volt nekem, �gy ezt sz�v� is tettem. M�rmint c�lozgattam r�…

- Mi az? Csak nem megint kiverted magadnak?

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.