Reita

A vacsora alatt csak �t figyeltem, �s nem tudtam meg�llni, hogy ne k�rdezzek r�… de rosszul tettem. Szomor�s�got l�ttam arc�n… nagy, nagy szomor�s�got. F�leg akkor, amikor az er�szak t�m�ra t�rt�nk r�.

Eg�sz �ton hazafel� el voltam gondolkozva… azon agyaltam, hogy mi t�rt�nhetett vele. Mert azok a dolgok, amiket levontam magamban r�la… nos, egy�ltal�n nem olyan emberre illenek, aki az utc�n �l, �s rossz lenne. Nem tudom sehogy sem elk�pzelni r�la, hogy �rulta volna a test�t… de csak erre tudtam gondolni, hogy �gy elh�zta a fej�t…

Mikor otthon csin�ltam m�r a dolgomat, �s � meg kint volt a nappaliban, a telefonom cs�r�gni kezdett… �gy megk�rtem, hogy hozza nekem oda. Be is ment �rte a szob�mba, de m�gsem hozta oda. A telefonom is eln�mult, �n pedig ink�bb ut�na mentem. Csak megdermedten �llt a kez�ben a telefonnal, majd mikor megl�tott eldobta, �s kirohant a szob�mb�l. Be a saj�tj�ba. El�sz�r kerek szemekkel �lltam ott, de ink�bb ut�na mentem. Nagyon k�v�ncsi voltam arra, hogy mi�rt viselkedett �gy.

De mikor bel�ptem… a szoba sark�ban �lt, �s �sszekucorodott. Amint k�zelebb mentem m�g jobban…

- Ne b�nts… - suttogja maga el�.

- Ruki…

- K�ny�rg�m, ne b�nts! – g�rd�l ki egy k�nnycsepp szem�b�l. Nem mondhatn�m, hogy meglep�d�m ezen… valahogy sejtettem, hogy sokkal m�lyebb, �s f�jdalmasabb dolgok vannak a h�tt�rben, mint amire el�sz�r sz�m�tottam…

- Dehogy b�ntalak, m�gis honnan veszel ilyen butas�got? – k�rdezem, mik�zben magamhoz �leln�m, hogy egy kicsit vigasztalni tudjam, de nagyon megijed t�lem… – Ruki! – emelem meg hangomat, �s ny�lok �lla al�. Azt akarom, hogy a szemembe n�zzen, �s l�ssa, hogy t�nyleg nem akarom �t b�ntani. – Nem foglak b�ntani! Mi bajod van? – k�rdezem, �s rem�nykedem benne, hogy elmondja nekem a dolgokat, vagy legal�bb egy kis r�sz�t. Seg�teni akarok neki… nem akarom szomor�nak l�tni… - folytok el egy s�hajt, mikor meghallom a cseng� hangj�t. �gy mag�ra hagyom egy pillanatra. El akarom k�ldeni azt, aki csenget. Most senkire nem akarok figyelni, csak �s kiz�r�lag Rukira. Kin�zek a kukucsk�l�n, �s fels�hajtok.

- Mi az Mao, mit szeretn�l? – k�rdezem, de nem engedem beljebb… semmi p�nz�rt… most nem!

- Szia, �csi! – j�nne beljebb, de nem eresztem az ajt�t. – Nem akarsz beengedni?

- H�t… k�rd�sedben a v�laszomat, csalafint�n elrejtetted…

- De morcos vagy – s�hajt fel. – Am�gy meg, nem hozz�d j�ttem, Rukit keresem.

- Ruki, m�r lefek�dt. Hossz� napunk volt, �s orvosn�l is voltunk.

- �rtem… - s�hajt fel. – Pedig nagyon j� lett volna l�tni a form�s domborulatait.

- MAO! – f�rmedek r�. – Menj haza, �s dugd meg valamelyik szeret�det, �s a szemed is vedd le Rukir�l! – v�gom r� az ajt�t, �s kapcsolom le a cseng�t. Hogy m�g v�letlen�l se sz�lljon r�, �s ideges�tsen ezzel is.

Visszamegyek Rukihoz, aki m�g mindig abban a p�zban van, amiben akkor, amikor mag�ra hagytam. K�zelebb megyek hozz�, de �vatosan, nem akarom, hogy megr�m�lj�n t�lem. B�r az el�bb m�g k�zeledni akartam fel�, meggondoltam magam. Csak le�l�k mell�, �s nem ny�lok hozz�. Ha a t�rsas�gomra v�gyik, vagy az �rint�semre, akkor �gy is k�zelebb j�n, vagy olyan gesztust fog tenni.

- Ruki? – sz�lok hozz�, mire m�g jobban �sszeh�zza mag�t. – Nem akarlak b�ntani… t�nyleg nem! Seg�teni szeretn�k, nem akarok neked rosszat…

- Mi�rt? Mit akarsz t�lem? – k�rdezi hiszt�rikusan, s�rva. Mire nyelek egyet, el�sz�r magam sem tudom a v�laszt…

- Seg�teni szeretn�k neked �j �letet kezdeni – n�zek r� kedvesen, � pedig hitetlenkedve n�z r�m. – Komolyan szeretn�k neked seg�teni. Szerintem j� ember vagy, �s nem �rdemled meg, hogy az utc�n �lj!

- De nem is ismersz! Mi�rt kellene hinnem neked? – k�rdezi kerek, �s k�nnyes szemekkel. Nekem pedig nagyon nehezemre esik, hogy ne h�zzam magamhoz, �s ne �leljem meg, hogy megnyugtassam szeg�nyk�met… - Te is olyan vagy… - mered el a semmibe. – olyan, mint �k…

- Kik, �s milyen? – k�rdezek vissza, mik�zben kiny�jtom egy kicsit nyakamat, hogy jobban l�ssam.

- �k! – szipogja, ebb�l pedig nem tudok meg t�bbet.

- Nem tudom, hogy kik azok az ”�k”, de �n nem vagyok olyan… nem b�ntan�lak.

- Akkor minek van fegyvered?! Mit akarsz vele?

- Fegyverem? – �mulok el. – Akkor azt n�zte, �s att�l fagyott le? Mi t�rt�nhetett vele?

- Ott van bent a szob�dban! Mit akarsz vele?! – s�r tov�bb. Megr�zom a fejem, �s fel� fordulok, �s t�r�k�l�sbe teszem a l�bamat.

- �n rend�r vagyok. Illetve ink�bb helysz�nel�, �s nyomoz�… nem szoktam kint �llni �s seg�teni a forgalmat, meg ilyenek. Az a fegyver, pedig a munkaeszk�z�m. Nem szoktam senkit sem b�ntani, �s csak akkor haszn�lom, ha nagyon musz�j. A rossz emberek ellen – magyar�zom neki kedvesen, � meg csak pislog r�m �rtatlanul.  – B�r Maot, n�ha sz�vesen lel�n�m munka k�zben, amikor csesztet, �s nem hagy b�k�n – veszek fel egy f�l vigyort, h�tha mosolyt tudok csalni arc�ra, de megijed t�lem. – Ruki, csak vicceltem! Nem b�ntan�k senkit sem! Szeretem Maot is, annak ellen�re, hogy az agyamra megy… - ny�jtom Ruki fel� a kezemet.

- Rend�r? – k�rdezi, mikor m�r felemelte kez�t, hogy odaadja nekem… de m�g hezit�lt.

- Igen – b�lintok, de nem ny�jtom fel� a kezem. – A j� fi�kkal vagyok – mosolygom r� b�ztat�an, mire lassan, �s f�l�nken odany�jtja a kez�t. Megfogom, �s k�zelebb h�zom magamhoz. L�tom rajta, hogy f�l t�lem… - Ruki… - emelem meg fej�t. – Nem kell f�lned t�lem. Sosem �rtan�k neked – n�zek szemeibe, amik m�g mindig k�nnyesek. – Nem engedn�m meg m�snak se, hogy b�ntson t�ged – sim�tom meg arc�t, majd kezemet karj�hoz vezetem, �s meg�lelem. El�sz�r nem �lel vissza, majd �gy b�jik hozz�m, mint valami kisgyerek, az anyj�hoz. Nincs merszem k�rdezgetni… mint rend�r megtenn�m… m�ssal… de… �t nem akarom b�ntani. Azt akarom, hogy megnyugodjon… - kezdem el simogatni h�t�t. � pedig s�r. Nem hangosan, mert nem hallom, de �rzem, ahogyan t�r�keny teste r�zk�dik. Nyakamba f�rja fej�t, mik�zben p�l�mat markolja. – J�l van… - simogatom meg fej�t. – Nem lesz semmi baj… - pr�b�lom vigasztalni, mire fels�r. – Gratul�lok Reita… nagy vagy… vigasztalnod kellene, nem pedig megr�katni! – dorg�lom meg magam, �s ink�bb cs�ndben maradok, �s simogatom tov�bb. Abb�l baj nem lehet…

Egy kis id� m�lva m�r nem hallom s�r�s�t sem, �s teste is megnyugszik. Egy kicsit, �vatosan arr�bb tolom, �s �szreveszem, hogy elaludt. �vatosan felkelek, hogy ne keljen fel, �s el ne ejtsem, majd az �gyhoz viszem, �s le akarom tenni. Csak ekkor veszem �szre, hogy mennyire szor�tja a fels�met… �s ahogy ki akarok venni kez�b�l, m�g jobban megmarkolja. �gy jobbnak l�tom, ha nem ellenkezem egy alv� Rukival, mert ki tudja, mi lenne a v�ge, �s befekszem mell�. – Majd holnap reggel megf�rd�k… - takarom be j� alaposan, hogy nehogy megf�zzon, majd �n is elhelyezkedem mellette. Ahogy ez megt�rt�nik, �lm�ban, k�zelebb h�z�dik hozz�m. �tkarolom, �s magamhoz h�zom, � pedig csak szuszog tov�bb…

Szeg�nyk�m… vajon milyen sz�rny�s�geken mehetett kereszt�l? Mi�rt f�l ennyire a fegyverekt�l? Ki b�nthatta? Hol lakhatott eddig? Mert abban biztos vagyok, hogy nem az utc�n… �s lassan kezd alapos gyan�m lenni arra, hogy valaki szexu�lis c�lokra haszn�lta…. El�sz�r azt hittem, hogy az�rt, mert az utc�n �lt, �s �rulhatta a test�t… de, most m�r nem hiszem ezt… Vajon honnan j�hetett, amikor el�t�ttem? Vajon az�rt volt n�i ruh�ban, mert �gy pr�b�lt menek�lni? Vagy az�rt, mert valami k�jencnek l�nyt kellett elj�tszania, de v�g�n siker�lt elsz�knie, �n pedig el�t�ttem? – cik�zik a rengeteg k�rd�s a fejemben, amire nagyon szeretn�k v�laszt kapni. Pontosan �gy, mint arra, hogy kicsoda � val�j�ban, �s a sz�le t�nyleg meghaltak-e, vagy csak kital�lta, hogy valamilyen szinten v�dje mag�t…- s�hajtok fel, majd adok egy puszit homlok�ra. Hirtelen tudatosul bennem, hogy mit is tettem… kerek szemekkel meredek magam el�, el�g hossz� ideig. – Reita… nem szerethetsz bele egy pasiba! Nem, nem lehet! Eddig sosem volt pasid, csak a n�k �rdekeltek! – r�zom meg a fejemet. – De, akkor… mi�rt �rdekel ennyire a sorsa? – n�zek r�. J� hossz� ideig n�zem imm�r b�k�s arc�t. �s boldogs�got �rzek… K�zelebb h�zom magamhoz, �s m�lyet szippantok finom illat�b�l, majd �n is elalszom.

Reggel el�bb �bredek, mint Ruki. M�g mindig hozz�m b�jik, de nem kapaszkodik bel�m. �gy �vatosan kim�szom mell�le, �s kimegyek a nappaliba. Kor�n van m�g, mindig kor�n kelek… �gy elmegyek f�rdeni. De el�tte elteszem a fegyverem, hogy ne legyen szem el�tt. Egy kicsit feljebb csavarom a f�t�st is, mert este t�bbsz�r is �reztem, hogy Ruki meg-megremegett… csak azt nem tudom, hogy mi�rt nem sz�lt, ha neki hideg a lak�s…

Mik�zben zuhanyozom, csak agyalni tudok… a tegnap est�n, meg �gy mindenen ami Ruki… olyannyira lek�ti a figyelmemet… nagyon kev�s ember k�t�tte �gy le. Nem csak az�rt akarom, hogy megtudjam, hogy ki, mert �gy k�nnyebb lenne megtudni, hogy honnan j�tt, �s esetleg seg�teni neki. Nem… Nagyon is �rdekel.

Alig ismerem �s m�ris beleszerettem? Mi van velem? – s�hajtok fel. De igaz�b�l nem csod�lkozom… Mao miatt sem… meg… valljuk be. A bar�ti t�rsas�gom 90%-a meleg… - m�szom ki a zuhany al�l. �gy terveztem tegnap este, hogy ma is el kellene menni, v�s�rolni, de nem teszem meg. T�bb okb�l sem. Rukit nem akarom kivinni innen, a tegnapi b�torok ma j�nnek meg, �s ha esetleg itt vagyunk, �s nem olyan helyen, ahol t�bben vannak, akkor jobban megny�lik fel�m… �s es�lyem lehet megismerni.

Megt�r�lk�z�m, fel�lt�z�m, �s kimegyek. Ruki m�g mindig m�lyen alszik. �gy egy hirtelen gondolatt�l vez�relve, �rok egy cetlit, hogy leszaladtam reggeli�rt, majd �gy is teszek, de el�tte bez�rom. Nem az�rt mert nem b�zom benne… csak �gy jobb…

Leszaladok a p�khez, �s veszek mindenf�le finoms�got. Meg m�g a k�zeli boltba is, ha m�r van friss keny�r, akkor valami friss felv�gott is legyen, meg veszek m�zlit, h�tha szereti… mik�zben nagy szatyrokkal battyogok haza elgondolkozom… - Mi�ta lettem �n ilyen figyelmes, �s h�zias? – r�zom meg a fejem, majd megyek be a lak�sba, majd fel az emeletre. Ruki szerencs�mre nem kelt m�g fel. Tegnap j�csk�n kimer�thette a sok s�r�s… Mindent elteszek, �s megter�tek. Ekkor pedig meghallom kicsoszogni, majd meg is l�tom �lmos arcocsk�j�t.

- J� reggelt – mosolyodom el. – M�r meghoztam a reggelit is! �gyhogy gyere enni, ha �hes vagy.

- Viszont… - �l le. Fur�n n�z r�m… valahogy m�shogy, mint eddig… nem tudom eld�nteni, hogy most elnyertem-e a bizalm�t, vagy sem… �n is le�l�k vele szembe, �s elkezd�nk reggelizni.

- Ruki? – sz�lalok meg egy kis id� m�lva.

- Tess�k? – n�z fel r�m, mik�zben csupa lekv�r a sz�ja sz�le a f�nkt�l, amit habzsol.

- Tegnap… �n igazat mondtam. Nem akarlak b�ntani, �s ha engeded, akkor seg�tek neked – n�zek szemibe, � pedig leteszi a kez�b�l a t�ny�rra a marad�k f�nkj�t. – Nem fogok k�rdezni… bevallom, nehezemre fog esni. A szakm�mb�l ad�d�an is… de nem akarom, hogy �gy �rezd, hogy sietetni akarlak, vagy akaratoskodni. Ha j�nak l�tod, �s megb�zol bennem, akkor elmondhatod nekem – fejezem be. � csak mered r�m, �s egy id� ut�n ink�bb ez �t v�lt abba, hogy maga el�… csak �n is �tba vagyok. El�g k�nosnak �rzem a dolgot… azt hittem, hogy valamit fog reag�lni… de nem nagyon csin�l semmit. – Elraktam a fegyverem is. Nem akarlak vele ijesztgetni – eszem tov�bb, mire fel�m kapja fej�t. – Hogy tudd, egyel�re a ruh�im k�z�tt van, de az �jjeliszekr�nyemben szoktam t�rolni.

- E-ezt mi�rt mondod el nekem? – k�rdezi k�tkedve.

- Az�rt, hogy tudd, hogy hol van.

- Mi�rt? Nem akarom, hogy azzal fenyegess… - h�z�dik h�tr�bb, mire leteszem a kaj�t a kezemb�l.

- Nem az�rt mondtam. Egy�ltal�n nem is jutott ilyen az eszembe – s�hajtok fel. – Az�rt mondtam, hogy tudd, ha esetleg le akarsz ellen�rizni, vagy valami – vonok v�llat. – Meg, ha kellene… de rem�lem arra nem lesz alkalom – mondom, � meg csak mered r�m. Ami megint ideges�t… nagyon is…

Egy kis id� m�lva megint nekikezd enni. �pp, hogy befejezz�k, kopogtatnak az ajt�n. Mire Ruki megremeg.

- Nyugi… tegnap lekapcsoltam a cseng�t, �s m�g nem kapcsoltam vissza – �llok fel.

- Mi�rt? – hallom meg hangj�t, �gy visszan�zek fel�.

- Mert Mao itt volt, �s nem akartam, hogy a cseng�re sz�lljon – mondom, majd megyek ajt�t nyitni. A b�tor�ruh�zb�l hozt�k meg a b�torokat, amiket rendeltem… beengedem �ket, majd figyelem a munk�jukat, �s elmagyar�zom, hogy mit hov� vigyenek, illetve pakoljanak. De arra is figyelek, hogy Ruki ne maradjon senkivel egyed�l. Nem tudom mi�rt… de… nem akarom egyed�l hagyni…

S�g� 1 hozz�sz�l�s

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.

1

2011.02.12. 17:33 Uruha T�k j� volt.Rukit teljesen meg�rtem....szeg�nyke...,de rem�lem minden tiszt�z�dik . V�lasz: �r�l�k, hogy tetszett~ na igen, Ruki el�g rossz helyzetben van, m�rmint r�gebben jobban abba volt. Majd megb�k�l Reijel, �s nem fog t�le tartani, meg ilyenek ;)