Reita

Csak megh�kkenve �lltam egyhelyben, �s m�g l�legezni sem tudtam, amint megl�ttam, hogy ki l�p be az ajt�n… ami pedig az ut�n j�tt. Valami borzalmas volt. �n sem vagyok j� ember, �s szeretem az embereket k�nozni szavakkal, sz�j�t�kokkal, de �… � hozz� semmi sem vagyok. �s most nem nyerte el tetsz�semet. M�s esetben lehet, hogy tanultam volna t�le, ebb�l a jelenetb�l, de amikor megl�ttam, hogy Kouyou arc�n patakokban folynak k�nnyei… legsz�vesebben kiragadtam volna a jelenb�l, �s elvittem volna onnan. Az�rt annyira m�g �n sem vagyok g�r�ny…

Ahogy az anyja kiment, seg�teni akartam neki, r�g �ta el�sz�r akartam b�rkin is seg�teni. De nem engedte, �s ezt nem is r�ttam fel neki. Amikor a dokival visszaj�tt az anyja… az ANYJA! Akkor m�r r�gt�n sejtettem, hogy milyen �lete lehet. M�rmint… ezt a „besz�lget�s�kb�l” is sejtettem. �n elk�pzelni sem mertem, hogy esetleg emiatt lett ilyen visszah�z�d� vagy ak�rmi… - b�mulok ut�na, mire Tora bej�n.

- �csi! Mi volt ez az eg�sz? – k�rdezi, mire fel� n�zek, de nem sz�lalok meg, mert magam sem tudom.

- Menj�nk haza… - n�zek r�, mire b�lint egyet. A kocsiban hazafel� eg�sz �ton a nemr�giben l�tottakon agyalok.

- Ki ez a sr�c? El�g g�z �lete lehet! – vezet a lak�som fel�, imm�r Toki� belv�ros�ban.

- Az… - mormogom orrom alatt. – Nagyon is az… hogy mondhatott a saj�t anyja neki ilyet? – n�zek fel� felh�borodottan, mire csak v�llat von, �s t�bb sz� haz�ig nem is esik k�z�tt�nk. S�t, nem is j�n fel. Tuti neki is van el�g dolga, nemhogy engem pesztr�ljon.

Felbattyogok a lak�somba, �s egyb�l a f�rd�t c�lzom meg. Csak folyatom magamra a meleg vizet, �s gondolkozom. Nem tudom a gondolataimb�l kiverni azt a jelenetet, amit az anyja csin�lt a k�rh�zban. �s, ha m�g nem lenne el�g, akkor ott van az is, hogy l�ttam mennyire f�jt neki. Ki a francnak ne f�jna, ha ilyeneket v�gn�nak a fej�nek?! – j�v�k ki morcosan a zuhanyz�b�l, �s tekerem magam k�r� a t�r�lk�z�met, majd bemegyek a h�l�mba, �s elny�lok az �gyon.

Eg�sz este csak forgol�dom, �s nem vagyok k�pes elaludni. Ami baszottul ideges�t, mivel fogalmam sincsen, hogy mi a fene ennek az oka. Egyszer�en sehogy sem j�. Se h�ton, se hason, sehogy. Amikor meg siker�lt v�gre elaludnom, megsz�lalt az a tetves telefon.

- Mi van m�r?! – morgom bele, csukott szemmel.

- Ezt �n is k�rdezhetn�m! – hallom Aoi hangj�t. Felemelem a fejem, �s r�n�zek a digit�lis �r�ra, ami hajnali hatot mutat. – Hol a fen�ben vagy?! Mert, hogy nem a kir�ndul�son, az is biztos!

- Hazah�ztam a belem, tegnap este – fordulok h�tamra.

- Azt vett�k �szre! – f�jtatja. – Csak nem a tan�r r�gott ki?

- Magadn�l vagy? Engem? – vonom fel szem�ld�k�met.

- Akkor?

- Felh�vtam Tor�t, hogy j�jj�n �rtem. Ennyi. El�g volt abban a nyamvadt g�d�rben t�ltenem egy f�l d�lut�nt, hogy tudjam, hogy m�g egy napot nem vagyok hajland� kir�ndulni.

- Mondhattad volna! Mentem volna veled! Szerinted nekem van kedvem itt baszni a rezet?!

- Mit tudjam �n? Ha Kai a k�zeledben van, semmi sem biztos.

- Any�d! – f�jtatja, �n meg felr�h�g�k.

- Biztos j�l van, ha nem lenne j�l, ap�m sz�lt volna. Vagy Tora, tegnap. De az�rt k�szi, az �rdekl�d�st.

- D�g�lj meg! – csapja r�m a telefont, �n megfel�l�k. �s az eg�sz napot kaj�l�ssal, �s olvas�ssal, �s ps-z�ssel t�lt�m.

H�tf� reggel, fogjuk r�, hogy norm�lisan kelek fel. M�rmint semmi h�lye gondolat, semmi rossz �rz�s, semmi. Mintha a r�gi lenn�k, �s ez tetszik. �gy az oszt�lyf�n�k�t, aki tuti, hogy ugatni fog velem, el tudom k�ldeni a sunyiba! – veszem magamra dolgaimat, �s indulok el a suliba. De el�tte beszaladok az egyik boltba cigi�rt, meg kaj��rt, �s csak ut�na tal�lok be a suliba.

Ott meglep�dve veszem �szre, hogy egy kis csomag van az asztalomon. Ledobom magam mell� a cuccomat, majd belekukkantok a szatyorba, hogy mi lehet benne. Mintha az �t� �llna meg bennem, �gy �rzem, ahogy megl�tom a Kouyounak vett ruh�kat, meg a tetej�n egy kis cetlit. Kiveszem, �s elolvasom:

„Biztosan v�letlen elpakoltam a Te ruh�idat is, ne haragudj, nem akartam eltenni �ket, rem�lem nem volt�l nagyon d�h�s, �s rem�lem, nem hiszed r�lam, hogy el akartam �ket lopni… M�g egyszer sajn�lom.

Kouyou.”

�pphogy a v�g�re �rek, mikor Aoi megsz�l�t, r�m meg a fr�sz j�n. �sszegy�r�m a kezemben a cetlit, �s bes�llyesztem a zsebembe. A szatyrot, meg bev�gom a t�sk�mba.

- Itt az elveszett b�r�nyka! – �l le mell�m, vagyis az ink�bb jobb kifejez�s lenne, hogy f�lig r�m, �gy arr�bb cs�szom, �s leteszem a t�sk�m a f�ldre.

- Nem voltam elveszve – n�zek r�, k�zben a t�bbiek a padom tetej�n foglalnak helyet.

- Na persze, ott hagyt�l minket azon a szar helyen! – duzzogja Ruki.

- Neked is van tes�d, szolt�l volna neki! – h�borgom, k�zben szemmel az�rt m�sfel� j�rok. Szerencs�m van, mert Ruki h�ta m�g�tt l�tom azt, akit kerestem. Kouyout. A l�ba be van gipszelve, �s a karja felk�tve. Nem mondhatn�m, hogy valami eg�szs�gesnek t�nik.

- Figyelsz te r�m, haver?! – r�z meg Aoi, mire fel� n�zek.

- Mit is mondt�l?

- Azt, hogy beteg vagy!

- �n?- k�rdezek vissza k�v�ncsian, �s �rtetlen�l, k�zben l�tom, hogy Kouyou arca els�pad. – Mi�rt lenn�k beteg?

- Mert fura vagy! �s n�lad ez annyit tesz, hogy beteg leszel.

- Ink�bb annyit, hogy kialudtam magam – felelem, mire pont becs�ngetnek, �s �gy �rzem ez mentette meg az �letemet. Mindenki a hely�re vonszolja mag�t, �s a tan�r bej�n. El�g m�rges, �s nem �ppen kedves pillant�sokat vet r�m, az els� �r�n, a m�sodik �r�n pedig bejelenti, hogy most �rjuk meg a dolgozatot arr�l, hogy mik voltak a biol�giakir�ndul�son. Lejjebb cs�szom a sz�ken, mikor el�m nyomja a lapot, �s sokat sejt�n, lemond�an n�z r�m. De az�rt is kicseszek vele! Att�l, hogy nem csin�ltam t�l sok mindent azon a nyamvadt kir�ndul�son, m�g igenis tudok egy-k�t dolgot bioszb�l. Olvasni az�rt m�g szoktam! – esem neki a lapnak. Az�rt �gy is van, amit nem tudok, de legal�bb nem fog megh�zni bioszb�l az a fasz… - adom neki oda a lapot, olyan „j�zus de neh�z volt, tuti, hogy nem lett j�” tekintettel, mire � csak elmosolyodik. – A j� any�dat te k�cs�g! – veszem fel �ra v�g�n a t�sk�mat �s h�zom ki a belem t�lem, a k�vetkez� �r�ra.

- Mi�ta vagy h�z� k�r�n? – m�r v�gig Kai a kaja asztaln�l.

- Mi van? – n�zek r� h�ly�n.

- Annyi kaj�t hozt�l magaddal, hogy legal�bb k�t ember j�l tudna bel�le lakni, ha csak nem h�rom! – mondja Kai.

- Lehet, hogy most m�r � is szeretne enni. Tudod… ha r�bor�tja sz�rnyik�re a kaj�j�t �hen marad – vigyorogja Aoi, mik�zben Kouyout keresi a szem�vel, �n pedig megforgatom szememet, �s elteszem a kaj�mat, �s fel�llok, hogy otthagyjam �ket.

- Most mi van? – sz�lal meg Ruki.

- Elment az �rv�gyam – hagyom ott �ket, �s megyek ki az eb�dl�b�l. Mivel ez a sz�net el�g hossz�, hogy a di�kok meg tudjanak kaj�lni, s�t�lok egy kicsit. Mivel a t�meg az eb�dl�ben van, szinte alig vannak a folyos�kon. De �gy is megl�tom Kouyout, ahogy az egyik t�voli l�pcs�n �l, �s mered maga el�.

Hirtelen elkap egy �rz�s, hogy menjek oda hozz�, de nem teszem meg… hogy mi�rt?

- Mi van veled, haver? Olyan fura vagy! – r�nt maga fel� Aoi.

- Mi�rt lenn�k fura, nem vagyok �hes. Tal�n baj? – flegm�zom, mire felvonja a szem�ld�k�t, k�zben Ruki�k is be�rt�k Aoit.

- Min veszekedtek? – k�rdezi meglep�dve Ruki.

- Semmin nem veszekedt�nk – forduln�k meg, hogy elmenjek, de meghallom Aoit:

- Nini, ott a Sz�rnyike – nevet fel. – �gy m�g h�ly�bben n�z ki, mint m�skor – mondja g�nyosan, �s el�g hangosan, hogy Kouyou ezt meghallja. – Gyertek, k�rdezz�k meg, hogy nem e akar mag�nak, m�g egy kis sz�ps�gfoltot – h�zza sunyi vigyorra sz�j�t Aoi, Ruki meg egyb�l benne van, �s elkezd b�logatni. Reflexb�l mozdul a kezem Aoi karja ut�n, �s �ll�tom meg.

- Ne legy�l ennyire gyerekes – n�zek a szem�be ellentmond�st nem t�r�en. – Menj�nk!

- Reita…? – hallom meg Ruki halk hangj�t, csod�lkozva. De a m�sik kett� tekintete is el�rulja, hogy nagyon megleptem tettem �ket. Egyik sem mond semmit, csak elindul. Aoi meg lesajn�l�an n�z r�m, majd elvonul, mint egy megs�rtett d�ma.  Megforgatom a szemem, m�g visszan�zek Kouyoura, majd ut�nuk megyek. – Nem vagyok magamn�l… ilyet nem szoktam csin�lni… - megyek be a terembe, ahol t�volabb �l�k le Aoi�kt�l, �k meg �gy n�znek r�m, mintha valami f�ld�nk�v�li lenn�k. �s ez nem v�ltozik meg a legutols� �ra v�g�ig sem. Amint kics�ngetnek, kimegyek a suli el�, �s a sarokn�l meg�llok, �gy, hogy ne l�sson senki olyan, akinek nem akarom, ezt megengedi. Pluszban �gy a t�meg is el fog takarni. L�tom amint Aoi�k kij�nnek, majd azt, hogy Kouyou is kij�n, �s f�lve n�z k�rbe, hogy van e valaki olyan a k�rny�ken, akit�l tartania kellene. S�hajtok egyet, �s cigim�rt ny�lok, �s r�gy�jtok, majd tisztes t�vols�gb�l k�vetem �t. K�v�ncsi vagyok arra, hogy milyen k�rny�ken lakhat. Van egy olyan sanda gyan�m, hogy nem valami j� k�rny�k az… az anyj�b�l kiindulva… Tuti, hogy valami lepukkant hely – �r�nk el egy szeg�nyebb r�szre, �s ott felmegy egy r�gi �p�t�s� h�zba, ahov� �n is k�vetem. Eldobom az�rt a csikket a h�z el�tt, majd k�vetem fel �t a lak�sukhoz. Am�g oda fel nem �r�nk, el�g frusztr�ltan �rzem magam azon a helyen. F�leg, hogy van egy k�t olyan ember kint a folyos�kon, akikt�l m�g a nem l�tez� sz�r is fel�ll a h�tamon! Elkezd vagy k�t nagydarab tag fel�m j�nni, hogy mi a francot kereshetek itt, �gy ink�bb l�pek is onnan…

Haz�ig el�g gyors temp�t dikt�lok, majd bez�rom a lak�sajt�t magam m�g�tt. S�hajtok egyet, majd ledobom a t�sk�m, �s neki�llok enni, majd elmegyek f�rdeni.

Mikor m�r a t�sk�mb�l pakolok ki, veszem kezembe a Kouyounak sz�nt ruh�kat. Ledobom az �gyra, �s bemegyek a gardr�bszekr�nyembe. Felveszek, egy fekete nadr�got, egy lila p�l�t, egy fekete kardig�nt, �s egy b�rdzsekit, magamhoz veszem a t�rc�m, �s a zacsk�t, �s lel�celek otthonr�l.

Veszek egy m�ly leveg�t, m�g miel�tt bemegyek a helyre, majd felmegyek az � emelet�kre, �s csengetek.

- Megyek – hallok meg egy n�i hangot, majd egy majdhogynem puc�r n� �ll el�ttem. Egy melltart� van rajta, egy combfix, �s egy sz�tnyitott k�nt�s… ja megy egy bugyinak nem nevezhet� tanga… - ���h, szia cicus. Mit szeretn�l? – k�rdezi, mire felvonom egyik szem�ld�k�met.

- A fi�val besz�lni.

- A fiammal? – kerekedik ki a szeme, majd egy sunyibb vigyor ter�l el arc�n. – Ahogy gondolod… - invit�l be.

- Kouyou, te mihaszna! Gyere ide! –ki�ltja el mag�t, �n meg �llok a bej�r�ban, kezemben a szatyorral. P�r m�sodperc m�lva meg is l�tom �t… K�cos, vizes haja a v�llaira omlik, �s nincs rajtam a szem�veg, �s egy enyh�n sz�tnyitott k�nt�s van rajta.

- Mit szeretn�l, anya? – k�rdezi.

- Keresnek! – mutat fel�m, mire erre n�z. Megd�rzs�li szemeit, majd visszamegy a szem�veg��rt. �n meg egy sz� n�lk�l, f�ldbegy�kerezett l�bakkal �llok egyhelyben.

- R-reita? – k�rdezi kerek szemekkel, kicsit f�lve. Megr�zom a fejem, hogy magamhoz t�rjek, majd megv�rom, m�g az anyja bemegy.

- Ezt reggel az asztalomon tal�ltam – emelem meg a kezem.

- I-igen. Nem akartam ellopni! T�nyleg! V�letlen�l keveredhetett a dolgaimhoz, mikor elpakoltad – mondja, de a sz�ja el� is teszi a kez�t. – Sa-sajn�lom…

- Ugyan – vonok v�llat. – Nem v�letlen volt – ny�jtom fel�. – Ezek nem az �n cuccaim.

- De… de az eny�mek sem.

- De. A ti�d, neked vettem – nyomom a kez�be, �s l�pek is le. Nem �ll sz�nd�komban magyar�zkodni el�tte.

S�g� 1 hozz�sz�l�s

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.

1

2011.06.16. 19:15 BouChanXD nem �gy volt hogy Ruru a nagy�sein�l lakik? o.O Rei meg gondolom az� szedett annyi kaj�t hogy majd oda adja Ruru-nak? o.o meg meg meg az olyan cuki volt hogy Kouyou te mihaszna gyere ide xD mintha 1 kutry�nak mondta volna:O hamar fojtit :DD V�lasz: Nem, �gy volt, hogy �k nevelt�k fel, de az anyja meg mag�hoz vette Tokyoba, �gy ker�lt fel oda.