Uruha

Gondoltam �n, hogy annyira nem lesz nyugi… Takeruval am�gy sem j�v�k ki annyira… Ruki mindig mondja, hogy nem �rti ezt, mert nagyon is hasonl�tanak egym�sra. De ez szerintem nem �gy van. Ruki meg Takeru k�t k�l�n vil�g. Ok�, hogy mind a kett� kerti t�rpe, de Takeru fel van p�r�gve… sokkal jobban, mint Ruki. Nekem meg m�r sok…

A hab a tort�n meg az volt, hogy megl�tom. Alig hiszek a szememnek, nem �rtek semmit. Mit kereshet itt? Egy�ltal�n honnan ismeri Takerut? M�g az a szerencs�m, hogy nem nekem kellett r�k�rdeznem arra, hogy egy�tt vannak e, mert Ruki megtette helyettem. Az�rt megk�nnyebb�ltem, hogy nem. Mi�rt? Az�rt mert �gy nem vagyok egy ribanc… b�r, v�rjunk csak? Nem is vagyok az, mert nem fek�dtem le senkivel! Az meg, hogy az �lmaim mit kavarnak �ssze, az saj�t dolgom.

Rukival a konyh�ban kezdt�nk el besz�lgetni, mert l�tta rajtam, hogy kicsit sem tetszik valami, v�g�l kiszedte bel�lem. Amire megint nem sz�m�tottam, azaz, hogy bej�n. �s m�g hogy… h�zta az agyam. M�r most l�tom, hogy nagyon is meg fog gy�lni ezzel a szem�ttel a bajom. Gondolom, m�g tesz egy lap�ttal a dolgokra, mert nem engedtem neki a buliban. De nem �rdekel, nem is fogok! Amit nem �rtek, hogy mit tettem… � csak odaj�tt, nekem meg �nmag�t�l �rtet�d� volt, hogy megcs�koljam, �s ami m�g �rthetetlenebb sz�momra, az az, ahogy b�jtam hozz�. Miut�n kiment, mintha a val�s�gba cs�ppentem volna, egy �rtetlen Rukival egy�tt. Csak b�mult r�m, �s egyre bukott el� bel�le a perverz vigyor.

- Na? Mi is volt azon a bulin? – k�rdezi. – M�r t�nyleg azt hiszem, hogy volt valami ott, csak nem mondod el!

- Esk�sz�m neked, hogy nem volt semmi! – h�zom fel az orromat, �s megyek fel a szob�mba zs�rt�l�dve.

�des Istenem, mi a francot csin�lok? Ez most nekem, hogy j�tt? Csak bes�t�l, �n meg a karjaiba vetem magam? Ez legal�bbis olyan �rz�s volt, mint az �lmomban! De tudom, hogy nem �lmodom! – d�l�k el az �gyamon �s harapom be als�ajkam. Azon gondolkozom, hogy m�gis mi�rt csin�ltam ilyet. Sosem voltam k�nny�v�r�… � meg… csak ideges�t! – puffogok magamban. A v�g�n ink�bb elmentem mosakodni, �s eltettem magam holnapra. J�t aludtam, semmi h�lye �lom, semmi idi�ta rosszfi�. Sem pedig a t�lp�rg�tt Takeru, aki mindig felkelt hajnalok hajnal�n… furcs�lltam is. De mikor felkeltem, �s nem volt sehol, meg az a Reita gyerek se, akkor m�r valahogy sejtettem, hogy ennek az orrkend�s az oka. Legal�bb valami j� dolog van vele kapcsolatban… kialudtam magam!

- Isteni reggelit csin�lsz! – nyamnyogja a kaj�t Ruki.

- K�szi – eszek �n is.

- Tegnap rem�lem nem h�ztad fel nagyon magad.

- Nem – ingatom meg a fejem. – Nem �rdekel m�r – vonok v�llat, �s teszem le a p�lcik�kat.

- Nem?

- Persze, hogy nem. Att�l, hogy �sszekombin�ltam �lmomban, �s egy v�letlen folyt�n ide keveredett, most minek h�zzam fel magam? Szerencs�tlen �gy is megkapja az �cs�dt�l.

- Mert?

- T�lp�rg�tt… sok�ig �gy sem b�rja majd… - mondom, mire Ruki felnevet. – Kimegy�nk lovagolni?

- Persze, rem�lem nem fog ma is esni az es�.

- Aj�nlom neki, mert Ladyn akarok lovagolni! �s sokat… - �llok fel, a komornyik odaj�n �s leszedi az asztalt, mi meg megy�nk fel�lt�zni. A lovagl�nadr�gomat veszem fel, ami barna, �s egy fekete csizm�t, egy feh�r kiv�gott ingszer� fels�vel. Csak ezen a gombok d�szek, �s igaz�b�l bele kell b�jni. Az�rt egy kisebb s�lat is k�t�ttem a nyakamra, ami ink�bb d�sz, de legal�bb nincsenek kint a lila foltok. Amikre am�gy egy valag alapoz�t kentem, de m�g �gy is l�tszik…

Mikor nyergelj�k a lovakat jelennek meg Takeru�k, �s Reita egyb�l az idegeimre. M�g a lovamra is r�csap, hogy ideges�tsen. Rukival el�r�bb j�runk, �n meg nem tudom a dolgokat sz� n�lk�l hagyni…

- Nem �rtem meg az �cs�det! Komolyan! Minden j�tt-mentet befogad?

- H�lye h�bortjai vannak, hogy mindenkin seg�teni akar…

- De pont rajta? Nem �ppen a legbizalomgerjeszt�bb alak! Am�gy meg… ahogy l�tom az �cs�d m�g a l�b�t is akkor tenn� sz�t neki, amikor akarja…

- Naaaaa! – csattan fel.

- Most mi van? Nincs igazam? N�zd csak meg! – morgom, mire elv�gtatnak mellett�nk. Mikor be�rj�k az�rt fur�n n�z�nk r�. Fantomot szinte csak az�rt tartj�k Ruki�k, mert sz�p, de el�g kezelhetetlen, �gyhogy �ltal�ban csak van, �s a kar�mj�ban futtatj�k. De Reita kezei k�z�tt meg szinte egy kezes b�r�ny. M�g az �sszhang is t�k�letes… s�t�t alak, s�t�t term�szet� l�… ezt meg nem is tudom sz� n�lk�l hagyni. Azzal meg m�g ink�bb felh�zta az agyamat, hogy �gy besz�lt, mint valami arisztokrata, �s lekezelt. Az agyam eldobom t�le!

- Ruki menj�nk! – n�zek r�, de m�r ott sem vagyok. Elegem van! �n ezt �gy nem fogok b�rni! Ha a mai nap folyam�n m�g egyszer hozz�m fog sz�lni, �n menten hiszti rohamot fogok kapni!

- L�tom, t�nyleg nem kedveled a tagot – �r be a t�n�l.

- Nem, nem t�lzottan.

- Pedig ahogy l�tom, nem fogsz t�le hamar megszabadulni!

- �n is att�l tartok… - sz�llok le a l�r�l. Ha most meleg lenne, akkor sim�n bemenn�k f�rdeni, de �gy nem teszem meg… majd, ha meleg lesz, egyik este leosonok.

- Nem lehet, hogy az�rt nem kedveled, mert olyat �lmodt�l vele, �s esetleg zavarban vagy?

- N�lam a zavar, �s a d�h k�t k�l�n dolog. � kifejezetten ideges�t – n�zek fel r�, mert id�k�zben lehajoltam �s megn�ztem, hogy milyen a v�z. Annak ellen�re, hogy este esett, �s ma sincs kimondottan meleg, a t� vize nem h�lt le. – T�nyleg, akartam is mondani, csak megzavartak. Tudod te, hogy hogyan s�r�lt meg ez a Reita?

- Nem… - n�z r�m komolyan.

- Engem az�rt �rdekelne… ha valami olyanban van benne, ami val�sz�n�, akkor m�g az �cs�det is bajba keverheti, meg minket is.

- Igazad van… - mondja elgondolkozva. – Besz�lek Takeruval…

- Nem vele kellene, hanem Reita sz�r�t kellene kitenned… - morgom, majd ink�bb visszasz�llok a l�ra. – Versenyz�nk?

- Persze! – van benne azonnal, majd haz�ig versenyz�nk. Ezek a marh�k el�ttem l�d�r�gnek, �s az ajt� is be van csukva. Am�gy is tudom, hogy �n nyerek, �s Ruki is.

- Uruha! – kiab�l ut�nam Takeru, ut�lja, ha ilyet csin�lok… �tugrattam a ker�t�sen, amit �k t�masztottak. Ruki lelass�tott, �n meg csak bent sz�lltam le a l�r�l.

- Nyugi Taka-chan… nem viszem le a fejed… - mosolyodom el, �s megyek be a kar�mba. Hallom az�rt kintr�l, hogy hisztizik Rukinak, hogy fogjon vissza.

- Tudod, hogy nem szereti, amikor ilyet csin�lsz – j�n be Ruki. – Alapb�l f�l, ha valaki ugrat.

- Nem is neki volt ez c�lz�s… - veszem le a nyerget, majd �llok neki megtiszt�tani, �s �tn�zni a patk�it. Ruki is mellettem van, de az � lov�t m�r nem � csin�lja.

- Azt egyb�l gondoltam, de � is ott van… ha Reita fej�t sz�t akarod tapostatni Ladyvel a te dolgod, de ne legyen ott az �cs�m… m�g egy darabig szeretn�m, ha nem kellene a temet�s�re menni.

- Vettem, csak ne csicseregj a f�lembe… - forgatom meg a szemem �gy, hogy ne l�ssa. De l�tom, hogy nem tetszett neki… de nem fogom magam rosszul �rezni miatta. � ink�bb elmegy, �gy �n maradok egyed�l meg az egyik itt dolgoz�, aki �tviszi Ruki lov�t, mert a patk�ja laza. �n m�g megetetem Ladyt az el�tt, hogy bemenn�k megmosakodni.

- Most nagyon fasza gyereknek �rzed magad, mi? – hallom meg a h�tam m�g�tt Reita hangj�t.

- Nem, �n nem vagyok olyan, mint te – adom oda a meg�rdemelt alm�j�t Ladynek.

- Oh persze… - vigyorodik el, �s megy oda Ladyhez, aki egyb�l idegesebb lesz.

- Menj el a lovamt�l! – h�zom el Lady kant�rj�t, hogy ne l�ssa, �s kezdem el csit�tani.

- J�l lovagolsz – mondja, amin meglep�d�m, �s kin�zek lovam m�g�l felvont szem�ld�kkel. – Tuti m�son is j�l lovagolhatsz. Az ilyen jav�tja a cs�p�mozg�st – mondja kaj�nul vigyorogva, nekem meg akarva akaratlanul az �lmom jut eszembe �s, hogy mennyire kikeltem magamb�l, �s mennyi mindent engedtem meg neki… a lovagl�ssal egy�tt… Egy kis p�r jelenik meg arcomon, �s ink�bb visszab�jok lovam rejtek�be.

- Kurva vicces vagy… ink�bb h�zz vissza Takeruhoz, � vev� a h�lye dum�dra.

- Nem mintha te nem lenn�l az… - l�p mell�m �s karol �t, amit el akarok l�kni, de �n bolond belen�zek azokba a barna szemekbe. Odahajol ajkaimhoz, �s hevesen kezd el cs�kolni, amit azonnal viszonzok. �tkarolom nyak�t, �s k�zelebb b�jok hozz�. Nekid�nt a kar�m oldal�nak, �s �gy cs�kol. Feljebb h�zom egyik l�bam, mire felvesz �l�be, nekem meg egy fura �rz�sem kezd lenni… ismer�s illat… - M�gis mit m�velek? – veszem �szre magam, �s azt, hogy mit csin�lok. Elforgatom fejem, �s ell�k�m magamt�l, �gy lepottyanok l�baimra. Kerek szemekkel n�z r�m, �n meg fel� mutatom mutat�ujjam.

- Ne mer�szelj a k�zelembe j�nni! – sietek el mellette, m�g meglep�d�tts�ge hat. Felrohanok Ruki mellett a l�pcs�n, be a f�rd�be, �s bez�rom magam m�g�tt az ajt�t.

Mi�rt nem tudok ellene tenni semmit? Mintha kikapcsoln�nak, ha a k�zelemben van… - l�k�m el magam az ajt�t�l, �s kezdek el vetk�zni, f�rdeni akarok. Finom illatokat akarok �rezni, mert m�g mindig az orromban van, �des-keserny�s illata. Teleengedem a k�dat, �s telteszem ill�olajokkal �s habbal. Belecs�szom, �s pihenek. Egy darabig megy is, de kopognak.

- F�rd�k… - sz�lok ki.

- Tudom, ez�rt engedj be! – hallom meg Reita hangj�t. Azonnal fel�l�k, �s az ajt� fel� n�zek.

- M�g mit nem?! Mit k�pzelsz te magadr�l! – h�borodom fel. – Takarodj vissza oda ahonnan j�tt�l! – ki�ltom ki, �s fekszem vissza. – Mert ide be nem j�ssz… - teszem hozz�, mik�zben m�r nyakig bent vagyok a j� meleg v�zben. Szerencs�re veszi az ad�st, �s lel�celt. �gy m�g vagy k�t �r�n kereszt�l ki sem dugom az orrom a habok k�z�l. De mikor v�gzek, r� kell j�nn�m, hogy nincs se pizsam�m, se tiszta ruh�m… s�t, m�g t�r�lk�z�m sincs, mert ami bent van nem az eny�m. Kisz�llok a v�zb�l, �s nagyj�b�l ler�zom magamr�l a habot, meg a vizet, �s beleb�jok k�nt�s�mbe, m�g szerencse, hogy az itt van… - csoszogom ki, �s megyek a szob�m fel�. K�zben hallom, hogy Ruki meg Takeru besz�lget… m�rmint vitatkozik Reita miatt. Legal�bb Rukinak van annyi esze, hogy hallgat r�m. Tuti, hogy azokat a sebeket valami piszkos dolog miatt szerezte. Lehet, hogy embert is �lt… ki tudja mi rejlik a m�zes-m�zas, ki ha nem �n k�pe m�g�tt… lehet, hogy csak megj�tssza, hogy milyen aranyos, amit �n nem hiszek el, de Takeru igen… �s a v�g�n meg meg�l minket…- megyek be a szob�mba, szerencs�re nem j�tt velem szemben Reita. M�r b�jtam volna ki a k�nt�s�mb�l, �s a v�llaimr�l vettem le a ruhadarabot, mikor megakadt a szemem Reit�n, aki az �gyamon �l.

- J�zus! – ki�lltok fel, �s azonnal �sszeh�zom magamon a k�nt�st.

- Nem… kicsit sem! – mondja, �s m�reget.

- T�n�s ki a szob�mb�l! Nem tan�tott meg senki egy kis j� modorra?! – f�jtatom, �s pr�b�lom figyelmen k�v�l hagyni, hogy val�sz�n�leg l�tott anyasz�lt meztelen�l…

- Akartak, csak nem ragadt meg… - �ll fel.

- Azt valahogy egyb�l gondoltam – sz�k�tem �ssze szememet. – H�zz ki a szob�mb�l! – mutatok az ajt� fel� egyik kezemmel, a m�sikkal a k�nt�s�met fogom, mert nan�, hogy nincs benne az �v, amivel �ssze tudn�m k�tni…

- Nem akarok… - j�n k�zelebb.

- Dehogyisnem! – f�rmedek r�, majd megdermedek. A k�vetkez�, amin�l tudom magam ir�ny�tani az az �gy. Rajta fekszem, � meg f�l�ttem, az ajt� t�rva nyitva, �s egy d�bbent Ruki �ll ott. – J�zus! M�r megint mi van?! Haza akarok menni… - d�nt�m vissza a fejem, Reita elforgatja a fej�t, Ruki meg se sz�, se besz�d kimegy. �n meg addig kihaszn�lom a lehet�s�get, �s kim�szom az �gyb�l. Nincs rajtam semmi, amit�l k�ts�gbeesek, azonnal magamra kapom a k�nt�s�met, �s egy als�t, majd kirohanok.

Mi van velem? Annyira nem �rtek semmi! A franc m�r! �lom, nem �lom! M�r abban sem vagyok biztos, hogy az a szex nem t�rt�nt meg! Mint valami be �s ki kapcsolhat� b�bu… - s�hajtozom, �s megyek ki az ist�ll�ba. Megvakarom a fejem, �s v�g�l le�l�k a h�ts� bej�rathoz. A nap lemen�ben van, azt n�zem, k�zben gondolataim el vannak kalandozva. Az �lmom meg az el�tte l�v� p�r �ra. V�giggondolom az eg�szet… a bulit, a t�ncot, mit ittam, a haza s�t�t. Hogy bez�rtam az ajt�t elmentem f�rdeni, �s lefek�dtem aludni. A legk�zelebbi az volt, hogy felkelek zih�lva �s lesokkolva. Az, hogy t�g voltam m�g, a nyakam, folyton azt jutatt�k eszembe, hogy mi van, ha t�nyleg megt�rt�nt. De… nem eml�kszem olyanra, hogy fel�lt�ztem, vagy �jra elmentem volna megmosakodni… mert az �lmomban, nem haszn�ltunk gumit… �s �gy meg igen csak koszos lettem volna, de nem voltam az! Arra meg csak fel�bredek, ha valaki vissza�lt�ztet, vagy �ppen megmosdat… - fogom meg a fejem. – Az ajt�m is z�rva volt! Nem j�hetett be senki! Ennyi… �lmodtam. Az �let h�lye fintora, hogy most itt van… de �gy se fog ez sok�ig tartani. P�r napot itt vagyunk, �s ut�na megy mindenki a maga dolg�ra. M�r ha addig, nem kevered�nk bajba miatta… engem m�g az is �rdekel, hogy ker�lt ide, �s milyen baja van. Mert m�g azt sem tudom… Nem is l�tni, hogy baja lenne… nem lehet, hogy Takeru f�llentett, �s akar valamit t�le? – merengek magam el�. Mit �rdekel ez engem! – �llok fel, �s megyek vissza a szob�mba. �tk�zben tal�lkozom Rukival.

- Merre j�rt�l? – k�rdezi, �n meg fur�n n�zek r�.

- Kint voltam a lovakn�l…

- Jah, �rtem… minek? – k�rdezi, �n meg m�g furcs�bban n�zek r�.

- Gondolkoztam.

- Tal�n valami baj van? – erre megr�zom a fejem.

- Ruki! – n�zek r� er�lyesen. – Igen, van! Itt van Reita! Nem l�ttad mit m�velt az el�bb is?

- Hm? – n�z r�m �rdekl�dve. – Milyen el�bb? �n most keltem fel, nem is l�ttam �t az�ta, hogy visszaj�tt�nk a lovagl�sb�l – mondja. – Nem lehet, hogy megint �lmodt�l? – mondja rosszall�an, nekem meg majdnem leesik az �llam.

- Most ezt komolyan mondod? – k�rdezek vissza, mire biccent.

- Nem tudom, hogy mi bajod van vele… - mondja, mire elkerekedik a szemem.

- Ruki…

- Adhatn�l neki egy es�lyt… nem kellene a k�ls� alapj�n �t�lned! – h�zza fel az orr�t t�rpicsek bar�tom, �s megy a dolg�ra, �n meg t�tott sz�jjal n�zek ut�na.

Ebbe meg mi �t�tt?

S�g� 1 hozz�sz�l�s

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.

1

2011.07.28. 22:25 Sayuki007 �����! annyira k�v�ncsi vagyok, hiogy mi lesz!!! Hihetetlen�l j� a stori, k�ny�rg�m, ne hagyj�tok ITT (se m�shol) f�lbe!! V�lasz: Szia. �r�l�k, hogy tetszik :) �s hol ne hagyjuk f�lbe? :O