Reita

Mikor legk�zelebb magamhoz t�rek, egy feh�r szob�ban vagyok. Ha nem tudn�m, hogy ki lettem tasz�tva, m�g azt hinn�m, hogy otthon vagyok. De �gy… �gy csak a k�rh�z marad. Varr�sok az oldalamban, karomban, �s l�bamban. Ez az. T�m�nytelen f�jdalom, amit folyamatosan �rzek; a d�h, hogy nem tudtam megv�deni magam a rohadt farkas ellen, �s a tehetetlens�g, hogy most egy j� id�re kivontam magam a forgalomb�l. �s mint az k�s�bb is kider�lt, Him�vel vagyok �sszez�rva, �des kettesben, mert a t�rp�k apj�nak balesete volt. Sajn�latos dolog, de nem tudok mit tenni. Pf, csak fek�dni, �s szenvedni a f�jdalomt�l.
Este viszont �rzem, hogy a kellet�n�l jobban f�zom, minden bizonnyal l�zas vagyok. Csak jobban magamra h�zom a takar�t, �s pr�b�lok aludni, de Hercegn� ezt nem hagyja. Bel�m t�m valami faszom se tudja milyen nev� gy�gyszert, ami azt�n r�gt�n ki is �t, b�r azt �rzem, hogy valami vizes vackokat kapok, de arra meg csak m�g jobba kir�z a hideg.

Reggel mikor felkelek, nagyon kicsit �rzem csak jobban magam, de ahogy oldalra pillantok, megl�tom Him�t. Alv�sn�l olyan b�k�s az arca. Kicsit er�tlen�l emelem fel a kezem, �s sim�tok ki arc�b�l egy tincset, mire mocorogni kezd, de nem �bred fel. Annyira m�s lenne, ha nem kellene meg�ln�m, komolyan. Sz�p az arca, a teste, a term�szet�vel sincs semmi baj, azt lesz�m�tva, hogy velem bunk�, de �n is az vagyok vele. K�lcs�n�s. Ha nem lenn�nek c�ljaim vele, sim�n tervezn�m komolyabbra ezt az eg�szet, �s nem csak a test�t haszn�ln�m, mint eddig.

Kis id� m�lva �bredezni kezd, de r�gt�n fel is �l, engem ezzel oldalba v�gva, mire nem kicsit kezdek szitkoz�dni.

- Hupsz, bocsi!
– Csak ennyi!? Baszd meg, �n itt haldoklok, te meg beny�gsz annyit, hogy ’Hupsz, bocsi!’?

- Ne sz�lj�l m�r be, r�gt�n reggel, ember! – veszi le a nedves rongyokat r�lam, majd viszi ki a f�rd�be, de azt�n visszaj�n, �s homlokomra teszi a kez�t. – Nincs m�r l�zad, ami j�. K�rsz valamit?

- Igen – majd mikor l�tom a k�rd� tekintet�t, folytatom. – A reggeli cs�komat.

- Meg az ap�dat, azt! Hol �lsz te?

- Ugyan m�r… nem halsz bele egy kicsike puszik�ba, vagy cs�kocsk�ba, vagy igen?

- Ha t�led van, akkor igen.

- Na, ez �t�tt – morgom. – Ahhoz k�pest, �desen elszund�tott�l itt mellettem, cs�kot mi�rt nem kapok? – pislogok r� k�rd�n. Na, most t�nyleg kell, �s ezt most manipul�l�s n�lk�l akarom kicsikarni bel�le, de nem fog menni.

- Fogd be. Kaj�t k�rsz? – k�rdi, mire b�lintok, �s bel�tom, hogy nem fogok cs�kot kapni. Ki is megy, �n meg nehezen, f�jdalmasan, de fel�l�k.

Egy f�l �ra telhet el, mikor megjelenik egy t�lc�val a kez�ben, amit az �lembe rak. Megk�sz�n�m, azt�n lassan kezdem termelni befel�. Soha nem tudtam gyorsan enni, na.

- Na, most m�r kapok cs�kot? – n�zek r�, ahogy befejezem a kaj�t, de csak megforgatja a szemeit. Venn� el a t�lc�t, �s �n itt unom meg. Lefogom csukl�j�t, majd szemeibe n�zek. – Kapok? – l�tom, hogy kicsit hezit�l, de v�g�l enyh�l a tekintete, �s a t�lc�t is elengedi.

- Kapsz… – mondja, �s m�r hajol is fel�m. Nyertem. Ahogy meg�rzem ajkait, tark�j�hoz cs�sztatom egyik kezem, �s h�zom k�zelebb magamhoz, mialatt a cs�k egyre m�lyebb, �s szenved�lyesebb. Francba, hogy tele vagyok varratokkal, most olyan v�gyat �rzek ir�nta, hogy az elmondhatatlan. Mikor elszakad, h�zom is vissza, �s nem ellenkezik.

Nem tudom, h�nyadik cs�kunk ut�n elengedem, mert kezd r�m hat�ssal lenni az eg�sz, �s nem �rzem magam olyan j�l, hogy k�t�tts�gek n�lk�l tudn�k mozogni. Fogja is a t�lc�t, �s m�r itt sincs, �n meg sz�pen, lassan visszafekszem v�zszintesbe, azt�n nyakig betakar�zom. Kis ideig csak n�zek ki az ablakon, de megint be van borulva. Most �gy l�tszik, ilyen h�t van. Es�, es� h�t�n… Nem sokra r�, d�r�gni is elkezd, de �n sz�pen nyugisan elalszom. A vihar soha, semmit�l nem szokott t�vol tartani. Van, hogy ink�bb megnyugtat.

Arra �bredek meg, hogy valaki felfekszik mell�m az �gyra. Kinyitom a szemem, �s �lmosan pislogok Uruh�ra, aki menten elv�r�s�dik. Morog valamit az orra alatt, �s m�szna is ki, de nem hagyom; csukl�ja ut�n kapok, mire �rtetlen�l pislog.

- Nem sz�gyen az, ha f�lsz. Gyere vissza – mosolyodom el, �s szavaimban most nincs semmi g�ny.

- Ki mondta, hogy f�lek?

- Akkor mi�rt b�jt�l ide? Kint megint tombol a vihar, m�sra nem tudok most gondolni, csak erre – n�zek r� �rtetlen�l, de nem mond semmit, csak n�m�n visszafekszik mell�m, �n meg �s�tok.

- Aludj vissza, mintha itt sem lenn�k… - motyogja, amin halv�nyan elmosolyodom. �vatosan, lassan �s nem utols� sorban rohadt f�jdalmasan oldalasan fel� fordulok, �s nyak�hoz hajtom a fejem, k�zben �t�lelem derek�t. �rzem, hogy emeli a kez�t, megfogja az eny�met, �s m�r szedn� is le, de nem teszi, csak kicsit elh�zza derek�t�l. Mintha belet�r�d�tt volna abba, hogy most �t �lelve fogok elaludni. Nem tudom, �n mi�rt teszem ezt. Uruha, mint mondtam, vonz� egy�nis�g, �s tal�n pont emiatt. Titkon tetszik; titkon magamnak akarom; titkon meg akarom �lni.

K�nnyebben alszom vissza, de az �lmom nem kellemes. Benne van Ryu, Gackt, �s Aoi. Mindh�rman ellenem fordultak, mintha csak �jra�ln�m a sz�m�zet�sem napj�t, komolyan. Ritka szar. Fel is riadok, annyi k�l�nbs�ggel, hogy nem �l�k fel, csak a szemeim pattannak ki. M�r jav�ban s�t�t van, vagyis eg�sznap itt, �gy alszunk Him�vel. De mikor m�r nem b�rok magammal, ler�gom magamr�l a takar�t, �s oldalamat fogva, rendesen s�nt�tva, kimegyek a mosd�ba, azt�n le a konyh�ba. Iszom egy kicsit, majd kimegyek Fantomhoz. L�that�an meg�r�l nekem, amin mosolygok, majd mell� �llok, �s simogatni kezdem, azt�n kapok t�le puszit is.

- K�sz a seg�ts�get, haver… - paskolom meg finoman nyak�n�l, de azt�n le�l�k a szalm�ra, mert a l�bam nagyon f�j. � persze j�n, �s b�jik, �gy simogatom tov�bb.

�gy telhet el k�b� egy �ra, mikor is hallom Uruha hangj�t, azt�n idegesen meg�ll el�ttem.

- Te mi az Istent keresel itt kint, mikor fek�dn�d k�ne, ember? – f�rmed r�m, de csak pislogok r�.

- El�sz�r is kimentem WC-re, azt�n ittam, v�g�l kij�ttem Fantomhoz. Nem mondom, hogy j�l vagyok, de nem fogok elpatkolni. B�rom a strap�t.

- Ezt akkor mondtad volna, mikor majdnem farkas kaja lett�l – morogja az orra alatt, �n meg f�l�nyesen elmosolyodom. – Elm�sz te a pics�ba. Agg�dik az ember, hogy hol vagy, te meg vigyorogsz rajta! Barom!

- Agg�dsz �rtem?

- �n ugyan nem! Ha valami bajod van, vis�ts – hagy itt, �n meg elvigyorodom. Sok-null nekem…

H�rom napig vagyok ilyen rokkant, hogy h�z az �gy. A k�t t�rpe sehol, Him�vel vagyok egyed�l, de � �ll�t�lag mindennap besz�lt vel�k. Nekem azt�n mindegy. Egyre jobban �rzem, hogy m�r eleget h�ztam a dolgot, m�r tudok csin�lni mindent.

Egyik este megint kint vagyok Fantomn�l, �s j�n Hime is, csak nem �rtem minek. Ja, mint az kider�l, Ruki�k k�t nap m�lva j�nnek vissza, de mikor menne is be, csukl�ja ut�n kapok. Eddig nyugta volt t�lem, nem „�lmodott” semmi olyat, ami velem kapcsolatos lett volna, de most… ideje p�tolnunk.

- Mit akarsz? – n�z r�m, de nem mondok semmit, csak h�zom k�zelebb magamhoz, v�gig szemeibe n�zve, �s k�t perc m�lva, m�r b�jik karjaim k�z�, m�g cs�koljuk egym�st. Ell�pkedem vele a falig, �s megt�maszkodom mellette, de aminek �r�l�k, hogy nem h�zza fel a l�b�t. Nem b�rn�m m�g el �t, az oldalam miatt. �tkarolja nyakam, m�g �n egyik kezemmel derek�t �lelem, a m�sikkal fels�je al� t�rok, �s mellkas�t simogatom, azt�n a cs�k ut�n, t�rek le nyak�ra, de most meg is sz�vom egy p�r helyen. Hallom �des ny�g�seit, amik csak jobban beind�tanak. Megszabad�tom �t a fels�j�t�l, azt�n sz�pen hanyatt d�nt�m a szalm�n, �n meg f�l� m�szom. Simogatom oldal�t, has�t, mellkas�t, majd �gy�k�ra siklik a kezem, �s megmarkolok. Felny�g, amin csak elvigyorodom, de m�r h�z is mag�hoz egy �jabb cs�kra. P�r m�sodperccel k�s�bb viszont, a h�tamon tal�lom magam. Leszedi r�lam a fels�t, majd egyszerre a gaty�t �s a boxert is. Cs�kokkal halad v�gig testemen, k�zben simogatni kezd, azt�n el�r �gy�komhoz, majd mindent beleadva kezd k�nyeztetni. Elfojtottan felny�g�k, �s tincsei k�z� t�rva pr�b�lom �t gyorsabb mozg�sra buzd�tani, amit hagy is. Nem hagyja, hogy elmenjek, ami nem is baj. Fel�l�k, � felegyenesedik, majd r�la is leker�l minden marad�k ruhanem�. Nem d�l�k vissza a h�tamra, h�rom ujjam ajkai k�z� tolom, �s veszi az ad�st a hercegn�; szorgosan ny�lazni is kezdi, majd sz�pen kit�g�tom. Visszad�nt h�tamra, majd f�l�m t�rdel, �s mag�ba vezeti izgalmam. Kicsit v�r, miel�tt mozogni kezd, addig meg �n simogatom merevs�g�t. Ahogy megmozd�tja a cs�p�j�t, mindketten felny�g�nk, �s egyre gyorsabb temp�t dikt�l a kicsike, ami nem baj, de �n nem akarok egy menetn�l meg�llni. 

Miel�tt elmegyek, seg�tek neki is, azt�n ahogy kipihegj�k magunkat, egy cs�k k�zepette ford�tok a fel�ll�son. �jabb kis el�j�t�k. �pp csak annyi, hogy mindketten �jra merevek legy�nk, majd ism�t bel� hatolok, azt�n l�bait v�llamra rakom, �gy m�lyebbeket tudok l�kni, amit hallhat�an �lvez. Minduntalan az �n nevem ny�gi, ez is beind�t� �m!

A harmadik menet ut�n, viszont t�nyleg meg�llj, mert m�r f�j az oldalam. Uruha term�szetesen alszik, �n meg rendbe szedem magam, �s felkapom �t az �lembe, de csak miut�n fel�lt�ztettem �t is.

Befektetem az �gy�ba, megt�r�lgetem, �s adok r� tiszta ruh�t, azt�n fel�tlik, hogy itt az id�, most sim�n tudn�k v�gezni vele. Nyugisan alszik, nem tudna ellenkezni, �s az �tok megsz�nne…

Fogok is egy p�rn�t, majd emelem arc�hoz, de ekkor kiny�lik az ablak, mire odakapom a tekintetem.

- Aoi… - lehelem a sz�rnyas nev�t. Beljebb j�n, elveszi t�lem a p�rn�t, �s komolyan n�z szemeimbe. – Ezt most mi�rt?

- T�ved�s volt minden, Reita.

- Mi van? Mi az, hogy t�ved�s? Hat�rozottan meg�tkozott az a f�reg, meg kell sz�ntetnem!

- Igen, de… neki kell mag�t fel�ldoznia �rted, nem neked meg�lni �t.

- He? – Most marha �rdekes k�pet v�ghatok, mert Aoi kuncog. – Fel… �ldoznia mag�t?

- Pontosan. De csak akkor �rv�nyes, ha szeret. Te titkon m�r szereted, hi�ba ellenkezel, csak be k�ne ismerned.

- J� viiicc! – horkanok fel, de… - Nem vicc…

- Nem az. �rd el, hogy szeressen bel�d, �s hogy fel�ldozza mag�t �rted. M�shogy nem megy – indul meg az ablak fel�. – �s jobbul�st a tov�bbiakban! J�l haladsz! – majd ahogy j�tt, �gy el is t�nik. Ez… ez nekem most sok volt. Titkon szeretem… azt�n… mikor v�gre r�vettem magam, hogy meg�l�m, j�n Aoi, �s mindent felbor�t itt nekem! Mi ez m�r?! – �l�k le a f�ldre, az �gy el�, �s ny�jtom ki a l�bam, majd t�rok a hajamba. Nem j� ez �gy… elk�nyvelt egy bunk�nak, m�gis… hogy bolond�tsam �gy magamba ezt a… hercegn�t? A m�sik sokkal k�nnyebb lett volna, hogy meg�l�m. Persze, b�ntudat ott van egy �leten �t, de… Ezen gondolkozhatok megint, azt hiszem… - kelek fel egy negyed �ra m�lva, majd egy f�l �r�s f�rd�s, �s fekszem be az �gyba, de m�g nem alszom. Nem tudok, j�r az agyam. 

S�g� 1 hozz�sz�l�s

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.

1

2011.08.24. 21:53 Sayuki007 Juj, egyre durv�bb a helyzet! Mi s�l ki ebb�l? Nagyon k�v�ncsi vagyok m�r! Csak �gy tov�bb!^^ V�lasz: H�t.... majd megl�tjuk*kuncog* El�g sok mindent :p