Reita

M�r baszottul nem viseltem j�l, ahogyan viselkedett, meg, hogy egyre hisztisebb lett. F�leg az nem nyerte el a tetsz�semet, hogy m�g szex k�zben, is arra a szar �retts�gire tudott gondolni. Ami bosszant�… �s az �nbecs�l�semet is s�rtette… milyen m�r, hogy nem vagyok k�pes elvinni a gondolatait az �retts�gir�l, magamra, meg arra, hogy egy�tt legy�nk? Ciki… nem is kicsit!

Az meg a m�sik fele volt, amikor a sz�vbajt hozta r�m, �s b�gve rohant ki hozz�m. Valahogy egyb�l gondoltam, hogy az �retts�gi v�gett volt a hiszti, meg a nagy zokog�s.

- Mi van a kezeddel? – fogom meg, mire felszisszen, �s elr�ntja t�lem. Ahogy �szrevettem, alig tud vele valamit norm�lisan fogni…

- Nincs semmi… - teszi �l�be a kez�t, �s nem n�z r�m.

- �gy �rzem, hogy nem mondasz igazat – h�zom ki, �s kezdem el n�zni. �vatosan megnyomom, mire felszisszen, �s megr�ndul a keze. – Elviszlek dokihoz.

- Nem kell! Nincs arra id�! M�g �t kell n�zneee~m… - hallgat el, mert el�g sz�r�s szemekkel n�zek r�.

- �lt�zz! – adom ki a parancsot. Mert m�r t�nyleg annak hallatszott. Lassan somford�l be fel�lt�zni, �s l�tom, hogy nem nagyon d�jazta az �tletet, hogy elvittem a dokihoz.

Aki kijelentette, hogy �nh�velygyullad�s. Ez pedig teljesen kicsapta a biztos�t�kot Rurun�l. Azonnal j�tt, hogy � �gy nem lesz k�pes �retts�gizni, �s, hogy �rezte, hogy valami baj lesz. �s megint elt�rt a bili f�le, �s az eg�sz rendel� az � b�mb�l�s�t�l zengett. M�g az volt a szerencse, hogy rajtunk k�v�l, csak egy ember volt ott. �s az is el volt a saj�t nyomor�val foglalva. Bennem meg egyre jobban ment fel a pompa, mert sehogy sem tudtam r�venni, hogy hagyja abba a b�mb�l�st. �s a kocsiban sem hagyta abba.

Alig nyugodott meg, �s nem lehetett ut�na kivenni a kez�b�l a k�nyveket. De az �retts�gije el�tti nap, m�r nem engedetem meg, hogy a kez�be vegyen b�rmit is.

- Ne csin�����ld! – nyafog, �s f�lig rajtam l�g, hogy el�rje az ajt�t, mert bez�rtam a h�l�ba. – Ne legy�l ilyen! Nekem kellenek a jegyzeteim!

- Nem! Neked egy j� kiad�s alv�s kell, hogy holnap figyelni tudj – mondom, mire talp�ra �ll �s maga el� mered.

- El fogom sz�rni – motyogja maga el�, �n meg lehunyom a szemem.

- Nem fogod – simogatom meg az arc�t, majd visszafektetem az �gyba, �s kimegyek a konyh�ba. De el�tte r�z�rom az ajt�t. Mert m�g a v�g�n kisomford�l, �s a jegyzeteit keresn�… Csin�lok neki egy kiad�s kaj�t. De teszek bele altat�t is, hogy kipihenje mag�t. Tudom, hogy ez egy k�cs�g h�z�s, de na! Nem vagyok vak! Tudom, hogy est�nk�nt is tanult, �s, hogy alig aludt. Tuti, hogy beteg lesz, miut�n t�l van ezen az eg�szen. Addig csak ez a szar j�r a fej�ben, ut�na a teste is megnyugszik, �s akkor meg az�rt lesz hisztis, hogy beteg, �s nem fog tudni kikelni az �gyb�l… - viszem ki a t�lc�t, �s mosogatok el. Mire visszamegyek, � m�r alszik is, mint a bunda. Beljebb takarom, majd kimegyek, hogy csend legyen. Egy kicsit �ssz�bb pakolok, hogy ne legyen minden k�nyve szerte-sz�jjel, majd leviszem Ryut egy kicsit a k�zeli parkba. M�r j� r�gen nem vittem le szeg�nyk�met oda… �gyhogy, most nagyon is be van lelkes�lve, �s v�gigr�ngat az odavezet� �t�n, �s v�gigh�z a f�l parkon. Illetve nem is h�z, mert szinte m�r lobogok ut�na, mert beakadt a kezem. V�gre elengedem, hogy had menjen arra, amerre akar, �s r�gy�jtok. M�lyet sz�vok bel�le, �s let�d�z�m. R�snyire lehunyom szemem, �s hallgatom a csendet. Illetve egy darabig, mert meghallok egy nagyobb ord�t�st. Kinyitom a szemem, �s k�rben�zek, hogy mi lehet azzal, aki felord�tott. Ekkor szembes�l�k a t�nnyel, hogy a „kis” kuty�m, leter�tett egy sr�cot, aki egy vakarcsot s�t�ltatott.

- J�zus! – futok oda. – Ryu! – ki�ltok r�, mire fel�m emeli a fej�t, �s a fark�t cs�v�lja. – Sz�llj le r�la, azonnal! – n�zek r� sz�r�san, mire lesomford�l r�la, de a vakarcs p�r�z�t nem ejti ki a sz�j�b�l, �s �gy h�zza maga ut�n.

- Ez egy vad�llat! – mondja a leter�tett, mire fel� n�zek, �s odany�jtom a kezemet neki.

- Nem az, csak r�g hoztam m�r le. Sajn�lom, hogy kellemetlens�get okozott – seg�tem fel, majd szerzem vissza a kuty�j�t, Ryu karmai k�z�l. Ami csupa ny�l m�r, �s egy kicsit t�p�zott is lett, �s remeg, mint valami kocsonya.

- Egy ilyen vad�llat nem val� a t�rsadalomba! – mondja d�h�sen, �s a vakarcs�t simogatja, hogy nyugodjon meg.

- Kezdem meg gondolni, hogy ki kellett-e volna vennem a vakarcsod a kuty�m sz�j�b�l… - sz�vok bele m�g egyszer cigimbe, mert id�k�zben az is le�gett…

- Hogy mi?! – akad ki, �s kezd el nekem kisel�ad�st tartani arr�l, hogy milyen egy j� gazdi, meg, hogy milyen egy j� h�zi�llat, �s, hogy egy tapl� vagyok, �s nem csod�lja, hogy ilyen kuty�m van.

- H���h… - cs�cs�r�tek be, �s k�szk�d�m azzal, hogy ne r�h�gjek a k�p�be, de egyszer�en nem megy magam t�rt�ztetni, �s r�h�g�sben t�r�k fel.

- Bunk�, paraszt! – fordul el, �s mint valami megs�rtett d�ma vonul el a parkb�l, �n meg m�g percekkel k�s�bb is r�h�g�k azon, hogy mennyire t�ldramatiz�lta a dolgokat. M�g igaza is lett volna p�r dologban, de a gesztusai… na, azokt�l teljesen kid�ltem!

- Gyere Ryu, menj�nk haza! – teszem r� a p�r�zt, �s vezetem haza. M�r nincs benne akkora energia, �gyhogy, most nem � vezet engem. A lak�s csendes, �s Ruru m�g mindig ugyan�gy alszik, �s csak reggel kel fel.

- Sz�p, j� reggelt, vir�gsz�lam – cs�kolok bele nyak�ba, mire elkezd mocorogni, �s ny�sz�gni. – Na? Mi a baj? – h�zom k�zelebb. Direkt el�bbre be�ll�tottam a telefonom, hogy legyen id�nk felkelni, f�leg, ha ny�g�s a dr�ga.

- Nem akaroooom – h�zza be a p�rn�t a feje el�, �n meg elmosolyodom.

- Ma t�l leszel rajta, �s v�gre nem kell annyit tanulnod!

- �s ez most nekem, vagy neked lesz j�? – k�rdezi felvont szem�ld�kkel.

- Nekem! Term�szetesen – forgatom magam fel�, �s cs�kolom meg. �rzem rajta a szorong�st, �s miut�n elkezd�nk �lt�zni, m�r megint r� sem lehet ismerni. Folyamatosan fel s al� j�rk�l, �s a t�telei is a kez�ben vannak.

- Nem fog menni – v�gja le mag�t hisztisen, hirtelen a sz�kre, �s borul az asztalra. M�r most �rzem, hogy f�l perc kell, �s els�rja mag�t, �s igazam is van. Odamegyek, �s megpr�b�lom megvigasztalni, majd ut�na t�m�k bel� n�h�ny falatot, �s elviszem a vizsga helyre.

- Annyira nem fog menni… - n�z r�m, mikor az ajt�ban �llunk.

- �n meg tudom, hogy menni fog! �gyhogy vegy�l m�ly leveg�t, �s egy kalappal! – fogom meg kez�t, �s h�zom be magammal. Egy kicsit v�runk, m�g miel�tt beengedik, de oda m�r nem megyek vele. Hanem kint megv�rom. M�sik teremben is �rnak, de �gy is �n vagyok az egyetlen, aki kint �cs�rgi v�gig ezt az id�t.

Rem�lem, hogy minden ok�, �s nem fog nekem hisztizni, mert, ajh… �gy is �t�s lesz, �s �gy is siker�lni fog neki… nem tudom, hogy mit dramatiz�lja t�l a dolgokat – merengek magam el�, mire megl�tok be�llni valakit magam el�. Felemelem a fejem, �s elcsod�lkozom.

- Csak nem kidobtak az �r�sbelir�l, mert t�l bunk� volt�l? – erre kikerekedik a szemem, �s felm�rem a tegnapi sr�c alakj�t. – B�r… ilyen cuccban k�tlem, hogy egy�ltal�n beengedtek.

- Khm… - k�sz�r�l�m meg a torkomat, �s fonom �ssze magam el�tt a kezemet. – Te most hozz�m besz�lsz? Mert, ha igen, akkor egy kis emberibb hangot �ss meg – oktatom ki, mire kikerekedik a szeme.

- Igazad van. Amilyen vagy, k�tlem, hogy �retts�gizni j�tt�l volna.

- Na, most h�zz el innen a faszomba, am�g j�t �llok magam�rt! – �llok fel, mire egy l�p�st tesz h�tra.

- Nyugi m�r – h�r�t.

- Nem �n kezdtem, �gyhogy csak ne csit�tgass, hanem t�z a pics�ba – dobom vissza magam a sz�kre, �s k�zben r�n�zek az �r�mra.

- Csak nem v�rsz valakit? – k�rdezi, t�m�t terelve.

- Semmi k�z�d hozz�!

- �n, m�r k�szen vagyok – mondja b�szk�n, mire fel� n�zek nem t�l kedvesen.

- �n is – hallom meg Uruha hangj�t, mire fel�llok.

- Hogy ment? – megyek oda hozz�, mik�zben a gyereket arr�bb l�k�m, nem �ppen tetszik, hogy itt van, vagy, hogy Uruha l�ttam, mert m�g az kellene, hogy kombin�ljon, vagy mit tudom �n. De nem v�laszol, hanem els�t�l a kij�rat fel�, s�hajtok egyet, majd a kab�tom�rt ny�lok, meg az �v��rt is.

- A haverod is olyan ig�nytelen, mint te – mondja a sr�c, mire bemosok neki egyet, �s otthagyom. Legal�bb �n nem vagyok m�r fesz�lt. Ruru ut�n futok, �s a kocsin�l be�rem.

- Kicsim, minden rendben? – k�rdezem, mire m�g mindig nem v�laszol, �gy ink�bb nem k�rdez�sk�d�m, hanem hazaviszem. A kocsiba, �gy �l�nk egym�s mellett, mint k�t kuka. Frusztr�l a dolog, nem is kicsit… f�leg, az a tudat, hogy nem akarja nekem elmondani, hogy milyen �rz�sei vannak. S�hajtva sz�llok be a liftbe, �s nyomom meg a gombot �s kezdek el kulcsaimmal j�tszani. P�r pillanat ut�n ism�t Rurura t�ved a tekintetem, �s elfojtok egy s�hajt.

- Reita? – hallom meg nevem, mire fel� fordulok. Hirtelen odany�l p�l�mhoz, �s mag�hoz r�nt, majd cs�kolni kezd. K�zben pedig a falnak nyom. A hirtelen j�tt dologt�l, m�g leveg�t is elfelejtek venni, �s csak n�zek ki a fejemb�l. Ami neki most el�g arra, hogy amikor legk�zelebb feleszm�lek, m�r a f�ld�n tal�lom magam, �s f�l�ttem t�rdel.

- Ruru…? – n�zek fel r�, mire elkezd cs�kolni, k�zben pedig helyet foglal az �lemben. Ami m�r most is hat�ssal van r�m. Nem, hogy az ut�n, miut�n �tmegy k�nz�ba a kicsike… Mivel elkezd rajtam lovagolni. Ennek hat�s�ra pedig beleny�g�k a cs�kba. A k�vetkez�, amit meg�rzek, az pedig az, hogy elkezdi a fels�met kih�zni a nadr�gomb�l, miut�n leh�zta a pulcsim cipz�rj�t. A lift hirtelen meg�ll, �n pedig er�t veszek magamon, �s f�l�tte. Fel�ll�tom, meg magamat is - b�r azt m�r � megtette p�r pillanattal ez el�tt, mert m�r most k� kem�ny vagyok -, �s beviszem, a lak�sba. M�g abba a tetves kulcslyukba is alig tal�lok bele, pedig azt�n van lyuk�rz�kem! Csak most az a g�z, hogy Ruru h�tulr�l el�re ny�lt, �s beny�lt a nadr�gomba.

- A t�zzel j�tszol – dugom be v�gre a lyukba a kulcsot.

- Nem f�lek – suttogja a f�lembe, mire kiv�gom az ajt�t, kih�zom a kez�t, �s �lbe kapom. A l�bammal ber�gom az ajt�t magam m�g�tt, �s elviszem a h�l�ig, majd azonnal betal�lom az �gyat. Nyak�t cs�kolgatom, mik�zben h�mozom le r�la, azokat a baszottul ideges�t� ruhadarabokat. Amint megvagyok vele, fel�llok, �s a s�kos�t��rt megyek, de k�zben lekapom magamr�l a ruh�imat is, amik fogalmam sincs, hogy merre landolnak a szob�ban. Egyszer�en, csak dob�l, hogy min�l hamarabb leker�ljenek r�lam.

Visszam�szom f�l�, �s akaratosan megcs�kolom, ami viszont nem tetszik, hogy m�g �gy is azt �rzem, hogy � van f�l�nyben. �s erre m�g az is r�j�tszik, hogy megforgat minket, �s r��l cs�p�mre, �gy cs�kol. – Mi a franc…? – n�zek fel r�, mire kiveszi a kezemb�l a s�kos�t�t, majd nyom r�. K�zben persze sz�vja a v�remet, mert mozgatja a cs�p�j�t… amit nem annyira viselek j�l, �gy felmorranok. Feljebb emelkedik, majd n�gyk�zl�b fel�ll, �s megfordul. �gy nekem bepucs�tva. �pp sz�ln�k be neki, hogy egy kicsit m�r � legyen zavarba, �s l�ssam a kipirult pofij�t, mire ajkaiba vesz, �s elnyelem a szavakat… �s ink�bb egy ny�g�s j�n ki bel�lem. Mik�zben � k�nyeztet ENGEM, addig t�g�tani kezdem, ami az�rt �gy nem t�l egyszer� feladat a sz�momra… de az�rt megoldom. Nem vagyok m�r kezd�. M�r akkor csillagokat l�tok, mikor fogaival kezd el j�tszani, �n meg m�r a hat�raimon vagyok.

Miut�n �jra kem�ny lettem – h�la neki -, m�g egy kicsit t�g�tok rajta, de nem sokat, mert elh�zza mag�t, �s visszafordul fel�m. Hevesen kezd el cs�kolni, �s m�r csak azt veszem �szre, hogy �vatosan az �lembe �l.

- Ruruh… - s�hajtok fel, mik�zben megfogom derek�t, de � nem n�z r�m, szemei r�snyire vannak nyitva, �s cs�p�je m�r most megmozdul. El�sz�r m�g lassan, majd egyre gyorsabban… �gy lovagol rajtam, mint m�g soha… �s valljuk be… eddig m�g csak �gy voltunk egy�tt, hogy �n csin�ltam mindent. – Vajon mi�rt lett ilyen? Tal�n �gy vezeti le, hogy nem lett j� az eredm�nye? Vagy �pp az ellenkez�je? – pr�b�lok gondolkozni, de nem megy a cs�p�mozg�s, amit csin�l, teljesen letagl�z, �s m�r csak arra tudok gondolni, hogy miel�bb test�be �lvezhessek.

� m�g mozog rajtam, meg mag�val is j�tszik egy kicsit, majd mellkasomra omlik. Azonnal magamhoz �lelem, illetve el�sz�r m�g csak karjaimat teszem r�, mert lefoglal az, hogy leveg�t kapjam… b�r, � sokkal jobban kif�radt, mint �n.

- Szerethelkh – suttogom a f�l�be.

S�g� 1 hozz�sz�l�s

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.

1

2011.08.28. 21:02 Sayuki007 Juj, m�r annyira v�rtam ezt a fejezetet!!! Ism�telten kir�ly az akci� le�r�sa! Rem�lem Rurunk j� lett az �retts�gije! �n id�n tervezem letenni, �s m�r el�re par�zok XD Persze, ha mellettem is lenne egy mindenre elsz�nt �s gondoskod� Reita...^^ V�lasz: Szia. ^^ �r�l�k, hogy tetszett :D F���h... nekem is kellene egy Reita XD nagyon tudn�m d�jazni. De annyira nem kell par�zni. �n is fostam t�le, de ink�bb nagyobb a hangja, mint a szele...