Reita

Ami sz�momra nem v�rt fordulat volt, az Hime megjegyz�se, mikor mindketten elment�nk…

- Szeretlek – suttogja, �n meg csak pislogok magam el�, amit nem l�t. �n… lehet, hogy �n is ezt �rzem, lehet, hogy nem, nem tudom. Csak egyet tudok; m�r csak be kell ismernie, �s el�rem, amit akarok. De… val�ban akarom? Val�ban akarom, hogyha minden sz�p �s j� lesz k�zt�nk, akkor � fel�ldozza mag�t �rtem, csakhogy �n visszakapjam azt�n a sz�rnyaimat? Val�ban akarom, hogy elvesz�tsek egy fontos szem�ly az �nz� �rdekeim�rt? Mert Hime az; �s nem az�rt, mert piszk�lom. Mint az �vod�sokn�l, tudj�tok. Azt piszk�ljuk, cs�foljuk, �z�nk bel�le g�nyt, aki kedves a sz�v�nknek. �rzem, hogy velem is ez a helyzet. Gyerekesen piszk�lom, de amit mondtam neki, hogy kell nekem, m�g ha �lomk�nt is �lte meg m�r azt a r�szt, hal�losan komolyan gondoltam. Kamikra, nem tudom, mit akarok! – kelek fel r�la, �s n�zem b�k�sen szuszog� arc�t.

Ahogy vissza�r�nk a birtokra, megint viszem fel a szob�j�ba, azt�n elteszem �n is holnapra magam, de… eb�dn�l olyat mond, amire m�g �lmaimban sem gondoltam volna. Chiyo… Vajon a n�v�rem Chiyora gondol? Ha igen, neki mi k�ze van Hercegn�h�z? Mit akar t�le? Engem m�rt nem keres? Hol van most? Rengeteg k�rd�s van, amire tudom, hogy Uruh�t�l nem kaphatok v�laszt, pedig azzal a c�llal k�vetem �t a szob�j�ba eb�d ut�n, hogy megtudjam, de m�g csak od�ig sem jutok el, hogy feltegyem a h�n �h�tott k�rd�seimet, m�r mondja a mag��t. Takerut hagyja ki, � nekem nem t�lt be olyan szerepet, mint � maga, b�r ezt nem mondom neki. H�ly�nek is n�zne, szerintem.

V�g�l azt�n belet�r�d�m, hogy t�le semmit nem fogok megtudni, er�szakoskodhatom, ahogy tudok.

K�rd�seimen r�g�dva megyek �t a szob�ba, ahogy ell�k az ajt�b�l. Nem k�sz�n�k el, minek? Sz�z sz�zal�kig biztos vagyok abban, hogy fogunk m�g tal�lkozni. Ha rajtam m�lik.

Odal�pek az ajt�mhoz, �s kulcsra z�rom azt, majd el�veszem a k�t tollat, �s a nyitott ablakhoz megyek.

- Aoi… - kezdek bele halkan, �s az � sz�rnytoll�t forgatom ujjaim k�z�tt, majd az �gre n�zek.

- Ennyire hi�nyzom, hogy majdnem mindennap leh�vsz? – sz�lal meg a h�tam m�g�l, mire gyorsan megfordulok.

- Te piszok – vigyorodom el.

- Na, mi k�ne?

- Chiyo c�me. Lak�s, vagy, ahol dolgozik, t�k mindegy. K�rlek – Aoi erre csak s�hajt, majd az �r�asztalhoz l�p, �s egy kis cetlire le�rja a lak�sa c�m�t.

- Tudtam, hogy ez lesz a k�vetkez� k�r�sed, �gyhogy ut�na j�rtam – egyenesedik fel mosolyogva, mire h�l�san n�zek r�. – �s… itt hagyod �ket?

- Mi m�st tehetn�k?

- A sz�szi sz�v�t ezzel �sszet�r�d, rem�lem, tudod.

- Aoi… te mondtad m�g a m�ltkor, hogy mit �rzek, nem eml�kszel? Nem azt mondom, hogy beismerem, mert hat�rozottan nem, de azt tudom, hogy ez alatt a p�r nap alatt, nekem Hime fontosabb lett, mint Takeru. � nekem olyan… gyerek m�g.

- Akkor mi�rt fek�dt�l le vele?

- Valahogy azt a tudatot kellett benne keltenem, hogy �lmodta, hogy hallotta a besz�lget�s�nket, �s hogy l�tott t�ged. Musz�j volt.

- �vint�zked�s, mi? – l�p az ablakhoz, mire n�m�n b�lintok. – Holnap m�sz?

- Szerintem igen. K�sz, a c�met, haver – mosolyodom el, mire � is, �s itt sincs. S�hajtok, majd visszarakom a tollakat a szekr�nybe. Imm�ron n�gy van. H�rom feh�r, �s az eny�m.

Mivel a m�ltkor szereztem t�sk�t is a ruh�k mell�, sz�pen bepakolok mindent, kiv�ve azt, amit holnap fogok felvenni. Elrakom a n�gy tollat is, majd megyek le, de Takeruba �tk�z�m, aki �pp kopogna az ajt�mon, �gy mikor kinyitom, csak szeppenten pislog, majd leereszti kez�t.

- Ano… tudunk besz�lni? – erre b�lintok, �s bej�n, de meg�ll az ajt�ban.

- Mir�l lenne sz�? – fordulok fel�.

- Mmm… - siklik tekintete az �gyra, ahol a t�sk�m pihen. – Te is elm�sz…? – k�rdi halkan, mire s�hajtok.

- Hai, de csak holnap – �l�k le az �gyra.

- De mi�rt? – j�n k�zelebb.

- Mert meg akarom keresni a n�v�remet.

- Oh… - szomorodik el, majd egy keser� mosoly cs�szik ajkaira, azt�n le�l mell�m. – Ano… - kezd bele pironkodva, �n meg j�t mosolygok rajta. – Ne mosolyogj m�r, pr�b�lok komoly lenni! – mondja duzzogva, de ezen meg m�r musz�j vagyok nevetni.

- Figyelek – mosolygom, de csak nem folytatja. – Akkor ne mond – t�maszkodom meg a h�tam m�g�tt, �s nem is mond semmit, megint megcs�kol. Nem cs�kolok vissza, de nem is l�k�m el, mag�t�l elh�z�dik. – Akkor majd mondom �n. Szeretsz.

- H�t… valahogy �gy… - motyogja, amin mosolygok.

- Sajn�lom, picim, de…

- Ugyan, nincs mit sajn�lnod – v�g k�zbe, �s mosolyodik. – Csak �n vagyok �gy, hogy egy pillanat alatt beleszeretek valakibe, mikor m�g nem is ismerem igaz�b�l. Nem mindig csal�d�s a v�ge, de… most hat�rozottan az…

- H�, na… - �lelem magamhoz. – Nekem ez alatt a p�r nap alatt, ink�bb olyan lett�l, mint egy kis �csi – mosolyodom el, mire felkuncog.

- T�bb mint a semmi. Nem er�szakoskodom, azzal nem �rek el semmit. Ha nem, nem, ez van. De az�rt… besz�l�nk majd m�g, ugye? – n�z fel r�m rem�nyteli szemekkel, mire b�lintok.

- Mindenk�ppen – mosolygok. Besz�lget�nk, azt�n j� form�n az eg�sznapot egy�tt t�ltj�k. Lovagolunk, de j�n Ruki is, h�ly�sked�nk, �s j�l �rzem magam. Egy pillanatra elfeledkezem arr�l, hogy nekem c�lom van Uruh�val.

M�snap bevisznek a v�rosba, de csak d�lut�n, azt�n Toki�ban mondom, hol tegyenek ki, onnan gyalog megyek az adott c�mre. Nem tudom, mennyi ideig �l�k a sz�p kertes h�z l�pcs�j�n, mikor l�tom, hogy leparkol el�ttem egy sz�p kocsi, majd kisz�ll a n�v�rem. El�sz�r nem vesz �szre, de azt�n mikor megl�t, nagyokat pislog, majd elmosolyodik.

- Akira – l�p k�zelebb, mire fel�llok, �s mag�hoz is �lel. Nem mondok semmit, csak vissza�lelem, azt�n v�gre bemegy�nk. A lak�sa olyan… Chiyos. L�tszik, mi a munk�ja, tele van �j cuccokkal, diz�jnos az eg�sz. Annak ellen�re, hogy n�, lila �s feh�r gy�ny�r� �sszhangja az uralkod�. – �s mi j�ratban erre?

- Csak �gy, hogy mi j�ratban? Chiyo… mi�rt nem kerest�l? Uruh�t mi�rt r�gt�n?

- Uruh�t? Honnan ismered? – megy be a konyh�ba, ahova k�vetem.

- Nem ez a l�nyeg! Elt�nt�l. Elfogadtam. De… mi�rt nem kerest�l? – �llok meg m�g�tte, mire s�hajt. – Chiyo!

- NEM TUDOM! – csattan fel, majd lerakja a k�v�s dobozt a pultra. – Nem tudom, Akira… de… - fordul fel�m. – �r�l�k, hogy benned legal�bb volt ennyi, hogy keress, ha m�r �n nem tettem meg – vesz fel egy halv�ny mosolyt, majd megint mag�hoz �lel. – De mit keresel itt? �s hol vannak a sz�rnyaid? – h�z�dik el, mire elh�zom a sz�m.

- Sz�rnyaim nincsenek, �tok van rajtam, �s sz�m�ztek – morgom, mire elkerekedik a szeme, �s komolyan n�z r�m. – Mes�ljek, tudom – s�hajtom. B�lint, �n meg le�l�k, �s nekikezdek, az elej�t�l, azt�n sz�ba j�n Uruha.

- Sz�val… Uruha kell neked, hogy az �tok megsz�nj�n?

- Hai.

- H�t ez… hm… �s az, hogy itt van a cuccod, gondolom, azt jelenti, hogy n�lam akarsz addig lenni, igaz? – n�z r�m h�tra mosolyogva, mivel elkezdte csin�lni a k�v�t.

- H�t valahogy �gy, ja – vigyorodom el, mire � is. A vigyorunk egyezik. – Am�gy holnap bemehetek veled? Ott van Hercegn� is, gondolom – l�pek mell�.

- Hercegn�?

- Uruha.

- ��, h�t… gyere, b�r holnap m�r s�rg�s-forg�s lesz, mert holnaput�n divatbemutat�.

- Nem g�z – �jabb vigyor, majd seg�tek neki. Csak hogy miben, ha? Passz. Amiben tudok. Kapok egy vend�gszob�t, sz�pen kipakolok, �s este megyek is f�rdeni.

M�snap reggel kor�n j�n be kelteni, de veszem a lapot, �s viszonylag hamar magamhoz t�rek. Fel�lt�z�m, esz�nk, �sszek�sz�l�nk, azt�n megy�nk is be. Figyelem az utat, b�rmi g�z van, oda tudjak tal�lni. � a recepci�n bejelentkezik, �n csak biccentek, �s megy�nk fel az � emelt�re, ahol l�m, Hime m�r ott van.

- Oha… - fordul meg, �s a mosolya le is fagy arc�t�l. – Te m�r megint mi az Istent keresel itt?! Mi�rt nem tudok szabadulni t�led?! – akad ki, �n meg csak �rtatlanul pislogok.

- Olyan �des, ahogy pattog, nem? – n�zek �rtatlanul Chiyora, aki csak mosolyog.

- Honnan ismered Chiyot? – bukik ki bel�le a k�rd�s kiss� inger�lten, mire s�hajtok.

- Nem gondoltad volna, hogy vannak ilyen v�letlenek, mi, picim? A n�v�rem – mosolyodom el, �s Uruha meg k�pni-nyelni nem tud, csak t�tog, mint egy hal.

- Mond, hogy nem az �cs�d… - mutat r�m.

- De, az �cs�m – b�lint Chiyo mosolyogva, mire Uruha kicsit feh�r lesz.

- Ezt nem hiszem el… - s�hajtja. – Hogy itt is itt kell lenned, te Isten csap�sa… - t�r haj�ba. Huh, nem t�vedett sokat… m�rmint az Isten csap�sa dologgal.

- Naaa, ennyire nem tragikus a helyzet, Hercegn�m – l�pek mell�, �s paskolom meg a v�ll�t, mire cs�ny�n n�z r�m. – Neee, ezt neee, nem �llj j�l – h�zom el a sz�m, de csak ell�ki a kezem.

- Nem �rdekelsz. Nem j�ssz a k�zelembe. B�k�n hagysz. �n itt dolgozom, m�g te l�gatod a l�bad! Akadj le r�lam! – megy be az irod�ba, amin csak mosolygok.

- Mit csin�lt�l te vele? – l�p mell�m Chiyo, mire r�n�zek.

- Ne akard tudni… - megy�nk ut�na. Csendben maradok, figyelem, amit csin�lnak, ha nem �rtek valamit, k�rdezek, ha tudok, seg�tek, sz�val teljesesen egy�ttm�k�d� vagyok, �s m�g Him�t sem piszk�lom, s�t! Tiszta norm�lis vagyok vele! Ilyen m�g nem volt, hehe.

- Uruha… - l�p el� Chiyo p�r pap�rral, de h�z engem is. – Ezt le tudn�tok vinni az els�re Ryo�khoz? Fontos lenne – adja �t neki mosolyogva, mire b�lint, de ut�na r�m n�z.

- Megyek egyed�l.

- Nem, szeretn�m, ha az �cs�m elk�s�rne. �gy sem j�rt m�g itt – mondja angyali mosollyal. Uruha h�zza a sz�j�t, de megadja mag�t.

- Gyere m�r – indul meg, mire lepattanok az asztalr�l, �s megyek mellette.
– Most te m�rt vagy ellens�ges?

- Hagyj b�k�n.

- Na, pedig ez csak egy �rtatlan k�rd�s volt… H�, arra mi van? – �llok meg a folyos� el�gaz�s�n�l, �s mutatok balra k�v�ncsi tekintettel.

- Hogy arra? A szab�k.

- �s ott vannak szerinted most k�sz ruh�k is? – pillantok r�.

- Passz – r�ntja meg a v�ll�t, �s megy tov�bb, ahogy �n is.

K�rdezgetem, merre mik vannak, amikre v�laszol, �s ilyenkor nem fesz�lt hangulat van k�zt�nk. Pont ellenkez�leg.

- Mondd csak… – kezdek bele, mik�zben l�pked�nk vissza a negyedikre. – Volt�l m�r szerelmes? – pillantok r�, mire kicsit leakadva n�z r�m.

- Mintha annyi k�z�d lenne hozz� – morogja, mire csak s�hajtok. Ok�, ha nem, akkor nem, de j�n az �des Reita, nekem, mindegy.

- Akkor ne v�laszolj… - felelem halkabban, �s csendben megy�nk tov�bb, azt�n vissza�r�nk Chiyohoz, aki nem kicsit ideges.

- Mi t�rt�nt? – �llok meg el�tte, de csak a haj�t t�rja.

- Nem hiszem el! – esik nekem, �n meg csak pislogok. – Az egyik modellem beteg lett, otthon fekszik 39 fokos l�zzal, ny�ron, �rted!? Honnan szerzek f�l nap alatt egy m�sik modellt, Reita? Takashi-san ki fog ny�rni – esik a sz�k�re, majd kicsit elgondolkozom. Jaaa, most k�pzeljetek egy olyan felvillan� villanyk�rt�t a fejem f�l�. Megragadom Hime karj�t, �s h�zom be hozz�nk.

- Eressz m�r el! – t�pi ki karj�t kezem k�z�l.

- Itt van.

- Mi van itt? – pislog r�m �rtetlen�l.

- J� alakja, sz�p arca, sz�p b�re, hib�tlan test, mi kell m�g?

- H��! Meg tudhatn�m, MI VAN? – akad ki Hercegn�, Chiyo meg v�gigm�ri, azt�n alig l�that�an r�b�lint.

- Mond csak Hercegn�m – n�zek Him�re. – Van kedved modellkedni holnap? – k�rdem �rtatlan mosollyal.

S�g� 1 hozz�sz�l�s

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.

1

2011.09.10. 20:48 Barbi J� ez de j� lett, de egy�bk�nt milyen pina ez a Chyo... nemhogy megv�dn� Rurut, h Rei ne �lje meg, m�g szinte itt biztatja. Kedves. Amugy a feji nagyon j� lett, �s hu �r�l�k, h Rei-chan m�r nem olyan biztos mag�ban. Na szal folytit gyorsan! :D V�lasz: XD Lol H�t, Chiyo a maga m�dj�n gondolja a dolgokat :D az egyszer biztos :) H�t, annak �n is �r�l�k, hogy Rei nem annyira biztos mag�ban :p