Reita

Fogalmam sincs, hogy a gyerek, hogy keveredett oda. De utána rájöttem… Aoi haverkodott össze vele… a végén kiderült, hogy a mi sulinkba fog járni. Nagyon nem díjaztam a dolgot, hogy ott van, a jó múltkor is az agyamra ment…

Amikor Rukival a pultnál ácsorogtunk pia után, arra lettem figyelmes, hogy Ruru odajön, és elkezd ordibálni, mindenféle hülyeséget, ami csak kijön a száján. Sonoról meg rólam, hogy meg akarom fektetni, meg, hogy a kutyájával csalom, meg, mint tudom én. Először eltátottam a számat, hogy mi a faszom… de utána már más érdekelt.

- Ennek meg mi baja van…? – kérdezi meg Ruki, én meg inkább Rurut figyelem.

- Rei…? – néz fel rám, és már most feltűnik valami.

- Ezt nem hiszem el! – csapom a pultra a poharat a kezemből, és fogom meg Ruru mind két karját.

- Eressz eeeel, nem akarok tőled semmit – kezd el ellenkezni.

- Uruha! – szól oda Ruki is, mire felé fordul, de még a feje mozgásával sem pontos. – Jézus..

- Mit vettél be? – forgatom magam felé.

- Hagyjál máárh! – húzná ki magát karmaimból, de magamhoz húzom. – Ruki, ha nem gond, hazavinném.

- Nyugodtan.

- Te meg, derítsd ki, hogy ki és mit tett a piába. A pohara az asztalon van!

- Oké – bólint. – Te csak vidd haza.

- Kösz – bólintok, és összeszedem a bedrogozott kedvesem, és hazafelé vesszük az irányt. Ami nem megy olyan simán, mint, ahogy akartam, mert folyton ellentmond nekem, és nem engedi, hogy fogjam, és azzal jön, hogy én Sonot meg a dögét dugom.

- Mi a faszomért dugnám őket?! – száll el az agyam, mert ez már komolyan abszurd!

- Mit tudom én! – kezd el sírni. – Azt hittem szeretsz – dől neki a lift ajtajának, mert elengedtem. Lecsúszik, majd maga elé bámul. Sóhajtok egyet, és leguggolok elé, mire dobbant felém egyet, hogy ne. Felállok, megnyomom a stop gombot, majd leülök elé.

- Szeretlek, te bolond. Nem csalnálak meg!

- De megteszed! – förmed fel. Így ülve, magabiztosabbnak látszik, és hallatszik is.

- Jah… igazad van – vonom fel a szemöldököm, mire felém kapja a tekintetét, és látom, hogy a fány zavarja. – Ma is kétszer szeretkeztem a párommal. Nem tudom ismered-e. Takashima Kouyounak hívják – állok fel, és indítom el a liftet. Nem akarom ezt a beszélgetést folytatni, mert idegesít, és most nem önmaga.

- Persze… azért nem akarod, hogy lemenjek veled kutyát sétáltatni, hogy Sonoval lehess… - motyogja, nekem meg kidülled egy ér a nyakamon. – Nem szólok vissza, nem kiabálok, nem üvöltöm le a fejét. – nyugtatom magam. – Csak a drog beszél belőle, semmi más. Nem gondolja komolyan! – veszek egy nagy levegőt, közben felérünk a lakásba.

- Gyere – nyúlok oda, de elhúzná magát, így egy kicsit erősebb mozdulatokat teszek felé, és úgy viszem be a lakásba, majd a hálóba. Betuszkolom az ágyba, és megvárom, amíg elalszik. Miután ez megvan, elmegyek gyorsan megmosakszom, majd én is lefekszem.

Reggel arra kelek, hogy ki akar kelni mellőlem az ágyból. Fél szemmel az órára nézek, ami öt órát mutat.

- Hová mész? Még egy órát pihenhetsz…

- Nem akarok… melletted… - ez az a mondat, amitől elszáll az agyam. Felülök az ágyban.

- Most komolyan mondod, hogy komolyan beszéltél tegnap, és nem az volt, hogy elkábítottak?! Mert a faszomat belé, ha komolyan elhiszed azt, hogy mással csallak. Főleg egy döggel! – jön ki belőlem minden. Először ijedten pislog rám, majd lehajtja a fejét.

- De… - vesz egy apró sóhajt. – Sono…

- Mi van azzal a hülyével? – kelek ki az ágyból, és megyek oda hozzá. – Hallod? – emelem meg fejét.

- Azt mondta, hogy mindig együtt sétáltattok kutyát – mondja, mire kigúvad a szemem.

- Ez hülye! – tátom el számat. – Egyszer futottam vele össze, akkor is nem én, hanem Ryu, mert fellökte, és meg akarta enni azt a zsebcirkáló kutyáját! A második találkozásom meg az érettségidnél volt, de akkor meg beszólt, és bemostam neki – vonom fel szemöldököm, ő meg kérdő, boci szemekkel mered rám. – Nem csallak meg. Főleg nem kutyával, meg egy ilyen ökörrel, mint az a Sono! – siklik derekára kezem, és húzom magamhoz. – Naaa… - forgatom el fejem, és nézek be a lehajtott feje alá. – Ne legyél ilyen. Légyszi…

- Okééh… - néz fel, mire megcsókolom.

- Fáj a fejed?

- Igen – dönti vállamra a fejét.

- Adok gyógyszert – fektetem vissza az ágyba, majd kimegyek gyógyszerért. – Nem hiszem el! Megölöm azt a tagot is. Mi az a hülye duma, hogy én vele járok kutyát sétáltatni?! Járhat majd az öklömmel a foga! Mert legközelebb kiverem neki, ha ilyen faszságokkal tömi Ruru fejét! – megyek vissza hozzá.

- Nem kellene itthon maradni inkább, ma? Kipihennéd magad.

- Így is sokat hiányzunk…

- Nem érdekel, az egészséged fontosabb. Amúgy is – nézek rá. – Nem jobb a gondolat, hogy én vigyázok rád, mint a padban unatkozni?

- Nem unatkoznánk… - mondja halkan, mire megvakarom tarkómat, és inkább nem mondok semmit.

- Ahogy akarod – állok fel, és megyek ki csinálni egy kávét, mert ebből, ma már nem lesz pihi, hanem suli… miután megvan, megiszom, és felöltözöm, majd irány a fürdő. Közben Ruru is felöltözik, majd indulunk a suliba. A szokásosan, a boltba is megállunk, és utána a suli.

- Na? Volt valami?

- Party drog.

- De jó… - húzom el a számat, Rurut meg az ölembe. – Oda se megyünk többet!

- Szerintem sem – kuncog Sono. – Amilyen hisztit kivágott a Törpicsek tegnap, csoda, hogy nem dobtak ki minket!

- Törpicsek, a jó kurva… - háborodik fel Ruki, és áll is fel az asztaltól. Aoi meg elkezd vihogni.

- Szerintem ezt vond vissza, Sono – neveti még mindig Aoi.

- Most miért? – kérdezi tőle. – De, hát, ha kicsi… - méri végig, mire a pici, közelebb megy, tiszta erőből a lábára lép, majd sértett módjára visszavonul a padjához. Sono meg elkezd jajveszékelni, hogy milyen egy veszélyes ember is Ruki.

- Ezt még én sem mertem volna megcsinálni… - nézek Aoira.

- Mert? Talán én igen? – kuncog. – Ruki ilyenkor a legveszélyesebb! – mondja, majd elkezdődik a napunk, a baszottul unalmas irodalommal. Mikor egy kicsit „megszabadulok” Rurutól, karon ragadom Sonot, és kirángatom a folyosóra.

- Na… ne rángass! Megyek én magamtól, vannak nekem is lábaim! – mondja, de leszarom. – Vagy, ha ennyire akarsz, akkor menjünk a vécébe!

- Anyád! – engedem el. – Mit mondtál tegnap Uruhának?

- Kinek? – kérdez vissza.

- Ne szórakozz velem! – nézek rá elég csúnyán, és mutatok felé mutatóujjammal.

- Komolyan nem szórakozom – fogja meg kezem, amivel felé mutattam, majd a szájához veszi, és bekapja, majd nyalogatni kezdené, de kirántom.

- Te hülye vagy?! – ámulok el. – Na, ide figyelj! Tartsd távol magad Uruhától, meg tőlem is. Leszarom, hogy Aoival havekordsz, haverkodj! De csak otthon, itt meg maradj távol tőlünk! És ne tömködd hülyeségekkel Uruha fejét! – hagyom ott idegesen, és baktatok vissza a terembe.

Elég elcseszett napom lett ettől a hülye Sonotól. Főleg, hogy utána még inkább ott volt ahol mi, és ott ahol én. És ezt elmondhattam egy hét múlva is. Mert folyamatosan velünk volt. Nekem meg nagyon nem tetszett! Nagyon, nagyon nem!

- Ruru? - fordulok felé.

- Tessék?

- Azt hittem alszol…

- Hogy tudnék, amikor forgolódsz, és nem maradsz meg egyhelyben?

- Bocsánat… - kérek bocsánatot, mire felém fordul.

- Mi a baj? – teszi arcomra kezét, és simogat meg. Valahogy gyenge pillanatomban vagyok, és… - húzom oda magamhoz, és belefúrom nyakához fejemet.

- Szeretlek, ugye tudod…?

- Jézusom. Mi történt? – tolna el. – U-u-ugye… ugye nem…?

- Nem, dehogy! – vágom rá, egy kicsit felháborodottan, mire elfojt egy sóhajt, majd elkezdi hátamat simogatni.

- Sok sikert holnapra – fonom köré karjaimat.

- Biztos, hogy menni fog. Te nézted át velem – csókol meg, én meg hagyom, hagy aludjon. De, persze, csak a karjaim között.

Súgó 1 hozzászólás

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.

1

2011.09.13. 17:03 Barbi Á ez de édi volt! :D Jól van Rei-chan, jól van, nem csalódtam benned. Juj nagyon cejetem ezt a ficut, bár tegnap olvastam el az egészet és a rövid változatot is, amit ugye megsirattam :(( de ez a hoszabb még jöbb, főleg h drága egyetlen sziem csücske Uruha él! :D ... még :( Ám ez a Sano, vagy Sono vagy ki... hát a kis kurvája, tudod mit? Dugja meg Rei kutyája, mit akar az én drága Reiemtől? De miért érzem úgy, h még be fog kavarni az a kis pöcsös??? Ám ez a mondat haláli volt "Mert legközelebb kiverem neki" :-O XD Ám mit is akartam még? Ja igen, h olvastam a bemutatkozásodat mondjuk úgy, és ott ám nem írtad be, h Uruha is kedvenced lenne, csak Rei-chan, alegtöbb páros mégis UruhaXRei... ami nem baj, csak azt hittem, h ebből lehet arra következtetni, h Uruha is kedvenced... na mind1, hát én imádom és hát itt is, és ám miért van olyan érzésem is, h Aoi még nem mondot le arról, h megdugja??? Hihi az jó lenne, cejetem azt a pöcsfej Aoit is :D Na de gyorsan kérjük vagyis én biztos, a frisst! Köszi :) Válasz: Szia. Na, igen... az első változata egy kicsit sírósabb mint ez. De azért itt is vannak bonyodalmak x3 Sono meg megkapja a magáét majd :3 és amúgy jól érzed, hogy be akar majd kavargatni a kicsike ~ de Aoi nem fogja bántani Ruru-chant :) Mert a bemutatkozásomat mér régen írtam xD de lehet, hogy át kelle írnom x3 jó, hogy szólsz!