|
29. fejezet
Uruha
~5 év múlva.
Összefoglalva ezt a hosszú időtartamot nagyon nehéz lenne számomra, mert Reijel minden egyes pillanat éveknek tűnt. Nem hittem volna, hogy létezik ennyire mély szerelem, főleg hogy nem egyoldalú. Nyálasnak tűnhetek, de Reita tényleg érezteti velem, hogy mennyire imád… Miután kikerültem anno a korházból, Rei annyira édes volt velem, hogy már-már valami nemesnek éreztem magam. Aztán bevallotta, hogy összeverte Sonot. Haragudtam rá, persze, hogy haragudtam rá… egyik részről. Másikról meg nagyon jól esett, hogy ennyire megvéd, és még egy ilyenre is képes volt.
Rei szüleivel amennyire döcögősen indult a kapcsolat, ma már annyira jól kijövünk. Rendszeresen hívnak telefonon, bár valahogy érzékük van, akkor hívni mikor épp dugunk. De más negatívumot egyáltalán nem mondhatok el róluk, a stílusukat is pár találkozás után teljesen megszoktam. Jó lehet, hogy ilyen szülei vannak valakinek… én azóta, nem láttam anyut mióta Reitához költöztem. Valamint ahogy nagykorú lettem már nem „bérelt” anyától, mondva, hogy az államtól sem kapna támogatást.
Aoival Kaijal és Rukival is sokkal jobb lett a kapcsolatunk. Aoi mélyen hajlongva kért tőlem elnézést és könnyek között ígérte meg, hogy soha többé nem fog még hasonlót sem csinálni. Bár maga mellé nem talál hosszú távra senkit, és elég hangosan hangoztatja mennyire féltékeny a kapcsolatunkra, de egyben boldog is.
Jellemileg annyira megerősödtem, hogy a régi félénk énem csak akkor marad meg mikor Reijel kettesben vagyok. Jobb is így sokkal, hogy nem találnak rajtam támadó felületet, és még Rukiék is elhitték a változást.
A suliban persze jól teljesítettem, a tanuláskérdést is megoldottuk, Rei lett úgymond a magántanárom. Hihetetlen jól magyarázott, főleg a reáltantárgyakat, és egyszerre miközben magyarázott tanulta meg ő is. Ajánlottam neki hogy ilyen matematika és fizikatudással meg kéne próbálnia valami mérnöki egyetemre jelentkezni, persze ebből egy kisebb vita kerekedett, hogy minek neki dolgozni miközben van pénze… Végülis addig rágtam a fülét még be nem adta a jelentkezést, és fel is vették szinte csettintésre. Szerencsére engem is egyből felvettek az államilag támogatottra, így legalább arra nem kell fizetnünk. Őszintén szólva, iszonyat nehéz az egyetem, vizsgaidőszakban van, hogy több száz oldal latin kifejezést és szót kell bevágni egyik napról a másikra. Megszoktam már a tanulást úgy, hogy Rei ölében ülök közben, már-már csak úgy tudtam tanulni…
Amiről még úgy gondolom, hogy említést kéne tenni az… hát… a dugás. Egyszerűen, ha egy nap is kimarad Rei egy kezelhetetlen hisztis lánynál is rosszabb, rólam meg inkább ne beszéljünk. Mondjuk a vizsgaidőszak egy különlegeseset, akkor sokszor még enni sincs időnk, nem hogy szeretkezni…
4 év egyetemi tanulmányok után már az államvizsgámra készülök, akár mint Rei… egy laptopunk van, de az bőven elég kettőnknek, mert az kizárt dolog, hogy én kimásszak Rei öléből mikor nem muszáj… és így legalább van fogalmunk egymás dolgairól, akár még ötleteket is adhatunk az orvosin elég sok betekintő óránk volt mindenféle szakra, és tartottak is egy-egy kisebb előadást.
- Haza értem – lépek be a már megszokott lakásba. Rei egyből jön elém, és támad le.
- Hol voltál eddig? Ilyen későn nem szoktál jönni – simogatja arcom, én meg csak felnevetek aggódásán.
- Próbálnak kedvet csinálni, hogy milyen orvosnak tanuljunk tovább… kicsit lefárasztott – ásítok, és megyek befelé, elég finom illatok szűrődnek ki a konyhából.
- Na, ennek örülök. Egyél, aztán megmasszírozlak jó? – ölelget hátulról, én meg csak bólogatok. Ma este nem hiszem, hogy lesz bármi is.. pillanatokon belül elalszom.
Ahogy megettem a vacsorát, repülök be a fürdőbe, és onnan meg az ágyamba. Egyedül arra kelek fel mikor Rei bemászik mellém, hozzábújok és alszom is tovább… bár nem addig amíg akartam volna. Hajnal négykor kidob az ágy, és csak forgolódni tudok, és villámcsapásként ér a gondolat, amit az urológus előadásán elhangzottak.
- Legyek nagyon gonosz, Rei? – fésülgetem ujjaimmal haját, és terül el az arcomon egy széles vigyor. Úgy alszik, mint a tej… lehet, fel sem fog rá ébredni… – hajolok az éjjeliszekrényhez, ahol tartjuk a síkosítót, kenem be a mutatóujjam, és hajolok vissza fölé.
- Remélem nem érted félre… izéé… – suttogom, és húzom terpeszbe lábait, és kicsit félve, de feltolom neki ujjam. Álmában morran egyet, de hál isten nem ébred fel… Elég hevesen ver a szívem, azért elég kétesélyes a dolog… lassan húzogatom benne ujjam, hogy megtaláljam prosztatáját… Milyen szűk, és milyen hevesen reagál bejárata..
- Csak ne ébredj fel… még egy kicsit… – suttogom vigyorogva, és miután kitapintottam a prosztatáját, kezdem el rajta mozgatni az ujjam. Jó pár percig semmit nem csinál, ami arra utalna, hogy tényleg igaz, hogy a prosztata masszás mennyire kurva jó, kicsit nyöszörög, de gondolom azért, mert valami van a seggében. Már teljesen lelombozódtam, és húztam volna ki az ujjam, mikor elhalóan felnyög. Pár pillanatig meredek rá, majd egy széles vigyorral fejemen, kezdem erősebben mozgatni az ujjam, és már szemmel láthatóan keményedik… és élvezi… bár még alszik, de nyög. Pár perc múlva már teljes hosszában áll, és elég hangosan sóhajtozik, nyögdös… és ébredezik, és én meg egyre feszültebb vagyok. Lehet mégsem kellett volna, elég egyértelműen érezteti velem, hogy seme… De ez is a szex egy… válfaja fogalmazzunk úgy…
- Ruh… – fordítja oldalra fejét, és emelkedik meg mellkasa – Ruru mi az ish.. – nyög fel nagyon hangosan, én meg lehajolok hozzá egy csókra, de megszólalni nem merek. Pár mozdulat után fognék rá erekciójára, de előtte egy nagy nyögéssel elélvez én meg félve húzom ki ujjam fenekéből.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés
Hát ez azért nem volt egy eseménydús rész! >.< Na, jó a vége az volt, és én úgy Reita helyében minimum ugyan ezt adnám vissza, egy kis plussz büntetéssel! xDDD De milyen kis bátor lett Uruha, hozáért Reita-sama szent és sérthetetlen fenekéhez!! XDDD Arra az első reakcióm egy wtf?? O___o nézés volt! xD
Baii~~ :D
Nyúúúgi XD ha épp nem elélvezett volna, akkor neki is xD De majd meglátjuk, hogy mit fog reagálni *vigyorog*