Reita

Mikor legk�zelebb magamhoz t�rek, m�r a k�rh�zban vagyok, �s Hime is mellettem van. Na, igen… Tora j�l ell�tta a bajom, de h�… megmaradok! Hehe, m�g j�! Engem nem olyan f�b�l faragtak, hogy ennyi a vesztemet okozn�. Ami nagyon tetszik, az az, hogy Hime eg�sznap velem van, �s olykor a n�v�rem is bej�n.

�t napot t�lt�k a k�rh�zban, miut�n v�gre hazaengednek, de a doki, meg a n�v�rem is az orrunkra k�ti, hogy vigy�zni kell r�m, �s mivel ismernek, mint a rossz p�nzt, vagy legal�bbis a n�v�rem, Uruha mell� sz�m�ztek, hogy � meg visszatartson, �s ne tudjak mozogni annyit. Nem tehetek r�la, ha nem vonz az �gy k�zels�ge, kiv�ve akkor, ha egy cicus v�r benne, Hime szem�ly�ben, hehe. De t�nyleg… milyen lenne m�r, egy cica jelmez neki… Whoa, na, nyugi van Reita, mert gondok lesznek.

Am�g Hime nem �r ide, Chiyo van velem, �s pakoljuk �ssze a cuccokat.

- Kezded el�rni, amit akarsz, Akira – n�z r�m Chiyo, mire b�lintok. �rzem, �s l�tom, hogy Hime kezd szeretni, ami j�, de rossz is, mert �n is kezdek belez�gni. B�r kinek mi a rossz… ez nekem az, �s pont. Ahogy Hime befut, Chiyo elk�sz�n, �s megy is mel�zni, �n meg Rurura n�zek, de mintha � nem akarna r�m n�zni, vagy valami szemellenz� lenne rajta, n�z mereven el�re, �s fogja meg a cuccaimat, de azt�n nekem is seg�t, majd megy�nk le a kocsihoz. F�j m�g, de menni tudok. Az �t alatt sem besz�l�nk, ami kicsit meglep, de azt�n ahogy hozz��r�nk, majd let�madom. Sz�pen leparkol, �s megy�nk be. Cip� le, azt�n kicsit k�rben�zek. Ok�, voltam m�r itt, de az ink�bb csak a h�l�ja volt, amir�l � persze nem tud.

- Sz�p lak�sod van, Hercegn�m – �llok meg el�tte, mikor j�n ki a szob�b�l.

- K�sz�n�m – mosolyodik el, �s m�g mondana valamit, de nem hagyom; dereka m�g� ny�lok, �s h�zom magamhoz. B�jik, amin mosolygok, de azt�n hajolok is ajkaira. �tkarolja a nyakam, �s �gy tal�l viszonz�sra a cs�k.

- K�szi, hogy vigy�zol r�m, picim – mosolygom a cs�k ut�n, mire kicsit elpirul, de azt�n � is elmosolyodik.

- Nincs mit k�sz�nni, de most gyere – indul meg a konyha fel�, ahova k�vetem, majd le�l�k az egyik sz�kre, � meg csin�l valami kaj�t. Sz�p �s j� teste van, ezt m�r tudom, de a feneke mindent visz. �s mivel �n Reita vagyok, felkelek, m�g� l�pve �tkarolom derek�t, mire kicsit megugrik, amin mosolygok, majd egyik kezem fenek�re vezetem. Picit oldalra hajolok, hogy l�ssam arc�t, �s nem csal�dtam; v�r�s sz�nben pomp�zik.

- �lj vissza! – mondja, de nem n�z r�m.

- De nem akarok… - kezdem simogatni h�ts�j�t, ami t�k j�l simul kezem k�z�.

- Reita! – csattan fel, �s n�z r�m, de �n csak vigyorgok. – Ne vigyorogj, hanem �lj vissza a seggedre!

- Olyan �nnepront� vagy, hogy az hihetetlen – morgom, de azt�n vissza�l�k a sz�kre, �s duzzogva n�zem �t tov�bb. Nem esik t�bb sz� k�zt�nk, �s a kaja is csendben telik, de azt�n mikor seg�teni akarok neki elpakolni, mosogatni, ilyenek, azt sem engedi!

- Had seg�tsek m�r!

- Nem. Pihenned kell, fek�dj is le! – n�z r�m ellentmond�st nem t�r�en, mire megint csak morgok.

- Gyere te is… - �lelem megint �t, de eltol.

- Majd megyek – ����kk���… vettem. Sz�pen ott is hagyom, �s mivel �n aranyos vagyok, alapb�l az � �gy�ba fekszem be. Hm… k�nyelmes, de ezt tudtam eddig is. Viszont itt sem b�rom sok�ig, �s felkelek megint. H�t, na. Soha nem b�rtam sok�ig fek�dni egyhelyben, na. Polcait kezdem n�zegetni, a kis t�rgyakat. Sok k�p van, amin legink�bb Rukival van. Mosolyog… nem l�ttam m�g �szint�n mosolyogni, de… szeretn�m. Szeretn�m, ha �n lenn�k, aki ism�t arc�ra csalja azt a sz�p mosolyt. Ha �n lenn�k az, aki boldogg� teszi. Ny�las? Meglehet, de akkor is ezeket szeretn�m. Valahogy… valahogy ki kell j�tszanom ezt az �nfel�ldoz�s dolgot. Valahogy…

- Te mi�rt nem fekszel? – hallom meg Hime hangj�t a h�tam m�g�l, mire megfordulok egy k�ppel a kezemben, amit sz�pen kivesz a kezemb�l, �s visszarakja a hely�re. – Az �gyba. Most – mutat is az �gy�ra, mire s�hajtok.

- Igen, anya – h�zom el a sz�m, �s vissza is fekszem. – De nincs is semmi bajom m�r, minek kell fek�dn�m? Akkor j�tszunk k�zben, �s tetszeni fog a helyzet – vigyorodom el sunyin, mire mintha kicsit elgondolkozna, �s kicsit el is pirul.

- Nem j�tszunk.

- De most mi�rt? A cs�kot is nekem kellett elszednem, nem te adtad. A k�rh�zban r�m sem bag�zt�l, az �tr�l nem is besz�lve… - erre persze nem felel, �n meg s�hajtok. – Mindegy… - n�zek ki az ablakon, de � meg visszaford�tja a fejem �llamn�l fogva, �s sz� n�lk�l megcs�kol, de ez nem olyan r�vid, �s �rzelemmentes. – Ez m�r tetszik – mondom vigyorogva a cs�k ut�n, mire Hime megforgatja a szemeit.

- Telhetetlen.

- Nem, csak ki�hezett a j����raa~ - �l�k fel, �s k�rem a k�vetkez� cs�komat, de tov�bb nem megy�nk. M�g. �n meg eld�nt�ttem, hogy a legk�zelebbi erotikus ’�lma’ nem is lesz �lom, hanem igenis val�s�g lesz, csak nem most. M�g nem most.

�jabb p�r nap, miut�n azt mondhatom, hogy Hime kienged az �gyb�l. Basszus, � nagyon durva! T�nyleg nem engedett ki addig sehova, csak a mosd�ba, �s a kaj�t is az �gyba kaptam. J�, ok� volt ez a k�nyeztet�s, de az�rt ideges�tett is, hogy nem m�szhattam ki az �gyb�l!! Sz�val most m�r sz�z sz�zal�k freedom! B�r a vizsg�latokra vissza kellett j�rni, meg a varratokat is kiszedt�k mindenhonnan, noha a hegek az oldalamon megmaradtak. Az ellen nem tudok mit csin�lni sajnos, az marad egy kellemetlen eml�k, hogy majdnem farkas kaja lettem. �s most, hogy t�nyleg j�l vagyok, megyek vissza a n�v�remhez, b�r f�j� sz�vvel, de most milyen indokkal maradjak Him�n�l? Az, hogy ’Szeretlek’ m�g egyik�nk sz�j�b�l sem hangzott el, akkor meg? Tor�nak se h�re, se hamva, aminek azt�n v�gk�pp �r�l�k, hehe.

Reggel ugyan�gy megy�nk Chiyoval, azt�n kicsit k�s�bb Hime is betoppan. Chiyo elmondja nek�nk a dolgokat, Ruru neki is kezd, �n meg maradok Chiyoval, de nem sok�ig, mert egy �ra m�lva k�b�, sz�l a n�v�rem, hogy vigy�k le a cuccokat.

- H�, Hercegn�m… - �llok meg m�g�tte, �s s�gom a f�l�be. – Gyere… - puszilok apr�t bele, mire �rzem, hogy megremeg.

- M�gis hova? – n�z r�m h�tra.

- Szert�rba, kamatyolni kicsit, mit sz�lsz? – vigyorodom el, mire cs�ny�n n�z r�m, �s m�r kapom is a taslit.

- Perverz diszn�! – csattan fel, majd felkel, �s elindul kifel�, �n meg a n�v�remre n�zek, aki csak rosszall�an megr�zza a fej�t.

- Most mi van? – r�ntom meg a v�llam, �s megyek Hime ut�n. A pap�rokat sz�pen levissz�k a m�sodikra, �tadom a n�v�rem �zenet�t a szab�nak, vagy ki ez, azt�n megy�nk is vissza, de… Mikor a l�pcs� el�tt vagyunk, megragadom Ruru karj�t, �s h�zom a szert�rba. �n mondtam!!!

- Na, de… h�! – n�z r�m nagyokat pislogva, miut�n bez�rtam h�tam m�g�tt az ajt�t. – Dolgunk van!

- Ahogy mondod, picim – mosolyodom el neg�desen, �s el� l�pek. – Dolgunk van.

- Reita, ne sz�rakozz velem, menj�nk! – indul meg, de amint elmegy mellettem, megint elkapom a karj�t, �s visszah�zom.

- Megy�nk, de egy�tt – v�ltok perverz vigyorra, azt�n hogy m�g v�laszolni se tudjon, ajkaira tapadok, �s derek�n�l fogva h�zom k�zelebb magamhoz. Simul karjaim k�z�, k�zben sz�pen visszal�pkedem vele a bent l�v� asztalhoz, �s fel�ltetem r�. Cs�k ut�n egyb�l hajolok nyak�hoz, �s apr� puszikat hintek r�, mire �rzem, hogy meg-megremeg.

- Menn�nk k�ne… - mondja kicsit halkabban, minek hat�s�ra r�n�zek, de a k�d�s tekintete mindent el�rul. Nem akar menni, csak mondja a sablon dolgokat, pr�b�l ellenkezni, de l�tszik rajta, hogy nem gondolja komolyan.

- Nem k�ne… te is tudod, kicsim – cs�kolom meg. Kicsim… most h�vtam el�sz�r �gy. M�g tart a cs�k, sz�pen kigombolom ingj�t, mivel ma azt vett fel, �s ut�na lehajolok mellkas�ra. Mellbimb�it izgatom, mialatt egyik kezem �gy�k�hoz vezetem, �s nadr�gon kereszt�l simogatni kezdem. Hallom a kezdetleges s�hajokat, amik mosolyt csalnak az arcomra. Visszahajolok nyak�hoz, �s picit megsz�vom, de folt nem marad, azt�n t�rd�ig leh�zom r�la a nadr�got, meg a boxert. Teste cs�kolgat�s k�zben haladok le �gy�k�hoz, �s ahogy a ’Kicsim’ jelz�, �gy ez is els� lesz, hogy leszopom. Na, bumm. � eddig mindig csin�lta nekem, akkor most egyszer visszakapja. Ahogy v�gignyalok hossz�n, �desen felny�g, azt�n egyik kez�vel hajamba t�r, �s pr�b�l ir�ny�tani, de nem hagyom neki. Nem tetszik ez a hercegn�nek, de nem �rdekel. Lassan k�nyeztetni kezdem, k�zben combjait simogatom, azt�n m�g miel�tt a sz�mba �lvezne, elh�z�dom, felhajolok hozz�, de k�zben kezemmel simogatom tov�bb. Egy visszafojtott ny�g�ssel �lvez kezem k�z�, amin mosolygok. �lt�ztetn�m fel, de nem hagyja; leugrik az asztalr�l, majd engem d�nt annak, �s csin�lja ugyanazt, mint percekkel ezel�tt �n, neki. �n vele ellent�tben, nem t�rok tincsei k�z�, sz�pen be van �ll�tva, nem akarom elbaszni. Mikor �rzem, hogy nem kell sok, finoman eltolom �gy�komt�l fej�t, �s felh�zom magamhoz, hogy cs�kolni tudjam, de � sem t�tlen, kez�vel folytatja tov�bb, �s nem is kell ezek ut�n sok, hogy elmenjek. Megt�rli a kez�t, rendbe szedj�k magunkat, vissza�lt�z�nk, �s megy�nk is, de a folyos�n megfogom kez�t, azt�n �ssze is kulcsolom ujjainkat.

A nap tov�bbi r�sz�ben norm�lisan dolgozunk, b�r mikor a n�v�rem nincs bent, odam�szom Him�hez a cs�kom�rt, azt�n folytatom �n is.

- Mehet�nk? – l�pek Hime el� mel� ut�n, �s ny�jtom neki a kezem. �sszepakol, azt�n mivel m�g mindig ny�jtom neki a kezem, meg is fogja, �s megy�nk is. – Be�lhetn�nk valahova, mit sz�lsz? – pillantok r�, mikor ki�r�nk az �p�letb�l.

- Benne vagyok – b�lint r� mosolyogva, mire �n is elmosolyodom, �s megy�nk az egyik k�v�z� fel�. Ott sz�pen be�l�nk egy kicsit t�volabbi asztalhoz, �s m�g �n k�v�t k�rek, Hime jegesk�v�t, meg valami s�tit. Besz�lget�nk, olykor c�lozgatok vagy a szexre, vagy a szert�rban t�rt�ntekre, aminek a v�ge, hogy megint kapok a fejemre, �s Hime full v�r�s. De im�dom ilyenkor, t�nyleg!

Azt�n estefel� k�s�rem haza, de… Aoi j�n velem szemben. Na, pedig nem is h�vtam!

- Nah�t, Reita – �ll meg el�ttem vigyorogva, mire kicsit h�ly�n n�zek r�. – Mi a helyzet?

- Semmi. Oh, Hercegn�m, � itt Aoi, egy r�gi haver. Aoi, � Uruha.

- �r�l�k, hogy v�gre megismerhetlek – mosolyog r�. – Reita sokat mes�lt m�r r�lad – v�lt �t vigyorra, mire elh�zom a sz�m, Hime meg engem n�z.

- Ne n�zz ilyen �that�an – morgom duzzogva, mire felnevet. Nosza… nevet.

- Besz�lgessetek, �n megyek. Majd holnap tal�lkozunk – fordul fel�m, mire b�lintok. M�r �gyis a h�za el�tt vagyunk. Magamhoz h�zom, �s hosszan megcs�kolom.

- Aludj j�l – mosolyodom el. A v�lasz egy �des mosoly, �s bemegy, �n meg Aoi fel� fordulok. – Mit keresel itt?

- J�ttem megn�zni, hogy vagy – r�ntja meg a v�ll�t.

- Amint l�tod, j�l… �rzelmekkel teli, amit m�g csak nem is mertem volna gondolni – mosolyodom el halv�nyan, majd elindulunk, de Aoi hirtelen kit�rja a sz�rnyait. – Az utca kell�s k�zep�n vagyunk, ember.

- Mennem kell. Majd m�g j�v�k – hadarja el, �s itt sincs, �n meg megint kapok egy-k�t tollat, azt�n megyek haza.

M�snap m�r semmi nem olyan egyszer�, mint amilyennek indul. Aoi megl�togat, de �n akkor m�g nagyban Chiyon�l vagyok, �s leh�v mag�hoz.

- �rzed? – ny�l a h�tamhoz, �s tapogatja meg. T�ny, hogy este �reztem ott valamit, de azt betudtam a r�g elm�lt f�jdalomnak, hogy az esetleg �jra el�j�tt. De nem. Kicsi kis csonk, a sz�rnyaim helye. – Haladsz, Reita. A helye m�r megvan a sz�rnyaidnak – mondja mosolyogva, �s mikor mondan�k valamit, Hime hangj�t meghallom a h�tam m�g�l.

- Sz�rnyak? – k�rdi �rtetlen�l, �s mell�nk l�p. – Milyen sz�rnyak? Mi van a h�taddal? – n�z r�m, majd Aoira, �n meg nyelek. Nem akartam, hogy megtudja, m�g nem… de k�nytelenek lesz�nk elmondani neki.

S�g� 2 hozz�sz�l�s

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.

1

2011.10.11. 21:35 Sayuki007 Juuuuj, most Ruru baba meg fogja tudni? Nagyon sz�pen k�rlek, ne �ldozz�k fel!!! Valami kiskaput biztos gondoltatok a sztoriba! Ne legyetek gonoszak!!!>.<   V�lasz: Szia. Kiskapu? Neeeem... XD nincs�n~

2011.10.11. 20:17 Barbi Hu, hu, hu ez o.O Na most akkor Uruha v�gre megtudja az iaat? t�k j�, de rem�lem ugye a v�g�n nem lesz fel�ldozva a dr�ga Hime-chanom (L)(L)(L) nagyon j� kis fejezet volt, b�r sz�m�totta volna valami �bbre ott a nagy egy�tt lak�s k�zepdte XD De �m nagyon jo volt, folytit! V�lasz: Neeem, Hime nem adja k�nnyen mag�t, j�zanon XD �s h�t, valamit csak meg tud :p