2.       Ruki

Minden, ami sz�p volt m�g tegnap, �s ma d�lut�n, horrorisztikusba ment �t, egy pillanat alatt. El�sz�r a kis fah�zik� az erd� kell�s k�zep�n, ut�na a vihar, vagy ford�tva, v�g�l az �rnyak, amik most m�r nem csak engem, de Aoit is megr�misztik. �n reszketek, mint egy ny�rfalev�l, annyira f�lek.  El�sz�r az elsuhan� �rny, azt�n egy k�z, v�g�l az ajt�nyikorg�s, ahogy az kiny�lik.

- Ano… - kezd bele Aoi, de az az alak csak csendben beljebb j�n, �s nem �pp �gy n�z ki, mint akit �rdekel, mi�rt vagyunk itt. �n leveg�t alig merek venni, csak h�tr�lok folyamatosan, am�g a falig el nem �rek.
- Mit kerestek itt? – j�n a rekedtes k�rd�s a sr�ct�l, mert, ahogy kivettem a vill�ml�s k�zben, meg most ebben a gyenge f�nyben, egy k�b� vel�nk egy id�s egy�n lehet. Lassan felemeli a fej�t, �s csak akkor l�tom, hogy egy kend� szeli �t arc�t, ami… feh�r, de… v�r�s foltok vannak rajta… meg a ruh�j�n is. Mintha v�res lenne… - Sz�val? – emeli fel a m�sik kez�t, amiben egy sarl� van, de annak is v�r�s a peng�je…
- Aoi… - sikkantom, mire a kend�s elvigyorodik, de nem tetszik ez a vigyor.
- Tetszik a hangod, cic�m – nyal v�gig a sz�j�n, �s m�g beljebb j�n. – Ez itt az �n h�zam, �s kifejezetten ut�lom a betolakod�kat, az ilyen nyikhaj embereket meg m�g jobban – l�dul fel�nk, de a sarl�val egy�tt. Aoi ell�k mag�t�l, �gy a sr�c a falnak esik.
- Gyere! – kapja el a kezem Aoi, �s h�z kifel�, de k�zben hallom, hogy a kend�s morogni kezd.
- Innen nem juttok messzire.
- Azt majd megl�tjuk! – ki�ltja Aoi, de hirtelen le�ll. R�kapom a tekintetem, �s megl�tom a k�st a h�t�ban.
- AOI! – id�m sincs elkapni, el�re esik, �n meg mellette is vagyok r�gt�n. – Kicsim, Aoi, hallod!? – kezdek s�rni. R�m�lom, ez nem velem t�rt�nik! T�l sokat ettem az este, �s ez�rt van ez! Igen, nem m�s, csak egy rossz �lom. – Aoi, kellj fel – r�zom s�rva, de hi�ba. Meg sem mozdul, viszont valaki lehelet�t meg is �rzem a nyakamn�l.
- Felesleges – mondja rekedtes hangon. – M�r meghalt – erre lassan h�tran�zek r�, �s vigyorog, majd felegyenesedik, �s lend�ti is a kez�t. Idej�ben h�z�dom el, �gy csak a karom kap egy v�g�st, de h�tr�lok is r�gt�n. – A kis bar�tod m�r nincs az �l�k k�z�tt, de �gy �rzem, veled el fogok tudni j�tszadozni, � unalmas volt – vigyorog tov�bbra is, �s megindul fel�m, de k�zben folyamatosan pr�b�l eltal�lni a sarl�val. Nem megy neki, de nem l�tom rajta, hogy ez ideges�ten�. Iszonyatosan f�j, hogy Aoi… Aoi itt hagyott, de most a f�lelmem nagyobb enn�l. Gyorsan felpattanok, �s szaladok ki a h�zik�b�l. Az es� m�g mindig szakad, azt sem tudom, merre kellene mennem, hogy egy�ltal�n kijussak az erd�b�l. Nem tudom, merre vagyok, v�gig Aoi vezetett, � n�zte a t�rk�pet, az ir�nyt�t, mindent! �n csak mentem mellette! S�rva szaladok, pr�b�lok min�l gyorsabban, �s messzebbre menek�lni ez el�l az �r�lt el�l, �s mikor h�tran�zek, nem is l�tom �t. H�trafel� l�pkedem tov�bb, k�zben �t keresem a szememmel, de rosszabb a l�t�som, most v�gk�pp, semmi f�ny nincs itt kint. Telihold lenne, de be van borulva, m�g az sem ad nekem f�nyt, �s t�nyleg semmit nem l�tok. Ellenben a gallyak recseg�s�t hallom, �s a hang ir�ny�ba kapom a fejem.

- Szeretem az ilyet, tudod? Nagyon a kedvemre teszel ezzel a macska-eg�r j�t�kkal – kuncogja, �s b�r el�g gyatr�n, de ki tudom venni az alakj�t, kez�ben meg m�g mindig ott a sarl�. Megfordulok, �s futni kezdek tov�bb, de hallom, hogy � is.
- Hagyj b�k�n! Semmit nem �rtottam neked! – ki�ltom h�tra zokogva, de csak nevetni kezd, �s ugyan�gy fut ut�nam. – K�rlek!
- K�ny�r�gj, �gy m�g izgalmasabb! – vihogja, mint valami elmebuggyant. F�lek, iszonyatosan f�lek. Futok, ahogy a t�d�m b�rja, de a l�bam megakad az egyik feny� ki�ll� gy�ker�be, �s elhasalok. A kend�s persze r�gt�n be is �r, �s f�l�m �ll. Nem mond semmit, csak f�l percig n�z, mikor vill�mlik, l�tom a vigyor�t, de azt�n felemeli a kez�t, �s lend�ti is fel�m, de szerencs�mre elgurulok el�le. – D�g�lj m�r meg! – j�n ut�nam, �s folyamatosan s�lyt le a sarl�val, �s megint eltal�l, de csak a karomat megint. – Meg fogsz d�gleni, mint a m�sik! – Nekem t�bb sem kell, megint felpattanok, �s futni kezdek valamerre, megint ahogy csak tudok. � k�vet, �s m�r nem tudom, mennyi ideje kerget�z�nk, de m�r nagyon kezdek f�radni, �s f�zom. A ruh�mb�l csavarni lehet a vizet, ahogy a hajamb�l is. Egy id� ut�n m�r nem hallom, hogy k�vetne, �s meg is pillantok egy kisebb barlangok. Filmbe ill�, igaz? Persze, innen veszik az �tleteket. Sz�pen beb�jok, amennyire csak tudok, �s im�dkozom, hogy ne tal�ljon r�m. Pr�b�lok halkan s�rni, most �gy minden miatt. Aoi… Aoi… � f�j a legjobban, �s csak �gy ott hagytam… Milyen ember vagyok �n?! Erre � azt mondan�, hogy olyan, mint b�rki m�s. A f�lelmem nagyobb volt, �s hogy � is �gy tette volna. Istenem, Aoi… M�gis csak Kai-channal kellett volna elmenni abba a k�v�z�ba. Kezeimet a sz�mra tapasztom, �s �gy nyomom el a zokog�som hangj�t, de megint l�pteket hallok.

- Tubic�m? – hallom meg a hangj�t is, �n meg leveg�t alig merek venni. – Naaa, hova b�jt�l? Tudod, hogy �gy sem menek�lhetsz el! – j�rk�l a barlang el�tt, de azt�n hirtelen ben�z, �s mivel ism�t vill�mlik, l�tom azt az elvetem�lt, gonosz, �s szadista vigyor�t. – Megmondtam, nem? – j�n beljebb, �n meg megint h�tr�lok.
- Kh�rlekh! – n�zek v�gig �t, m�r amennyit l�tok bel�le. Meg�ll el�ttem, majd lend�ti ism�t a sarl�t, de az a fejem mellett v�gja v�gig a k�vet. �ppen hogy… Er�t veszek magamon, �s egy nagyot l�k�k rajta, hogy ki tudjak innen szabadulni. Ahogy az megvan, teljes g�zzel futok megint valamerre, �s nem is kell sok, hogy l�ssam a v�ros f�nyeit. Hallom, hogy k�vet, �s pr�b�lom m�g szapor�bban szedni a l�baimat, de k�zben folyamatosan n�zek h�tra. Begyors�t, majd meg�ll, felemeli, �s dobja a sarl�t fel�m…

[…]

- ������! – �l�k fel zih�lva, k�nnyes arccal, mire Aoi is besiet.
- Kicsim! – �l le mell�m, �s h�z mag�hoz. R�gt�n b�jok, �s zokogni kezdek, ahogy csak tudok, �s a fels�j�t markol�szom. – Nori-chan, h�… - mondja szeppenten, �s simogatni kezdi a h�tam. – Picim, nincs baj, hallod? Mi�rt s�rsz?  - Nem tudok v�laszolni, zokogok tov�bb, �s m�g vagy f�l �r�ig. De amint megnyugszom, Aoit kezdem vizsg�lni, persze szipogva. Nincs a h�t�ban k�s, m�g csak heg sincs ott. Az �n karom is �p, egyik�nknek sincs semmi baja! – Elmondod, mit �lmodt�l, ami ennyire kik�sz�tett? – cir�gatja meg az arcom, �n meg elmes�lem neki, egy r�szletet sem hagyok ki. – Na, j�. Azt hiszem, nem n�zhetsz t�bb horror filmet. El is dugom mindet – kel fel, �s t�nyleg elpakolja �ket. �n… ezt csak �lmodtam? Pislogok magam el�, de azt�n ismer�s hangot hallok meg.
- H�, Aoi – n�z be a szob�ba az a kend�s sr�c, aki… aki az elmebajos szerepet kapta az �lmomban. – Szia, bizony�ra te vagy Ruki – mosolyodik el kedvesen, de �n csak az �gy t�ml�j�hoz h�z�dom.
- Kicsim? – pislog r�m Aoi.
- � volt az! – mutatok a kend�sre, � meg �rtetlen�l n�z r�m.  – � �lt meg, Aoi! �s � kergetett! – remeg meg a hangom.
- Reita? De h�t � a munkat�rsam – �l le mell�m Aoi. – M�r mes�ltem r�la neked, kis but�m – ad a fejemre egy puszit. – Reita a l�gynek nem tudna �rtani – mosolyog, de �n csak Reit�t n�zem, aki azt�n ugyan�gy elvigyorodik, mint az �lmomban, �s ahogy fordul ki a szob�b�l, a kab�tja zseb�ben megl�tom azt a v�res kend�t… 

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.