Takeru

Sokkosan n�zem a kezem, amin ott a v�r, �s ahogy visszany�lok a nyakamhoz, az ujjaim m�g v�resebbek lesznek. Fel is pattanok, �s megyek a f�rd�be, de mikor megl�tok valami fura lyukakat a nyakamon, elkerekedik a szemem. Kett� van, �s azok v�reznek. Mi ez…? Remegve t�rl�m le, majd sz�pen bek�t�m, �s vissza�l�k a nappaliba. V�gig az �lmom j�r a szemeim el�tt, hogy Reita megharapott, miatta f�j a nyakam, �s hogy… megcsaltam? Ezt meg ugyan mire �rtette, mikor egy�tt sem vagyunk? Mindegy, most nem ezzel kell foglalkoznom, hanem azzal, hogy…

M�snap Asuma-san ki is tal�lja, mik�nt b�ntessen meg minket a cs�nya k�pek�rt. Na, j�, izgat� k�pek, de bassza meg! K�lt�zzek oda ahhoz a baromhoz, �s j�tsszuk el, hogy d�l a szerelem!? NORM�LIS?! Mert szerintem nem… De ink�bb elj�tszom, hogy szeretem �t, mintsem a band�nak �s a karrieremnek annyi legyen. Nem �r annyit az eg�sz, hogy befuccsoljunk!

- … �gyhogy ez van – dobom le magam a sz�kre a term�nkbe, a t�bbiek pedig kerek szemekkel n�znek, f�leg Chiyu.
- Kimegyek cigizni – megy ki, �n pedig ut�na megyek egy p�r perccel.
- Chiyu, �n… - �llok meg mellette, mire r�m n�z.
- H�, nem a te hib�d, meg ez csak sz�nj�t�k, m�g ha mindenhol is ti fogtok szerepelni. Nincs baj, Buru – mosolyodik el, mire halv�nyan �n is, azt�n visszamegyek a terembe.

Otthon d�lut�n �sszepakolom a cuccaimat, ami kell nekem, elz�rok mindent, kocsiba be, �s ir�ny Reita c�me. Megkaptam, m�sk�l�nben nem tudn�m, hova kell mennem.

Igaz�b�l nem vagyok finny�s, megeszek mindent, kiv�ve a karfiolt, de az � f�ztj�vel nem merek k�s�rletezni. Azt be kell valljam, tetszik a lak�sa, mert olyan Reit�s, meg diz�jnos, t�nyleg bej�n, b�r nekem kicsit sok a fekete.

- Semmi k�z�d nincs ahhoz, mi�rt van rajtam kend� – megyek vissza a konyh�ba, �s feltal�lom magam. Nem nagy cucc, pir�t�s, sonka, paradicsom, tea, �s ennyi. Hal�l nyugodtan falatozgatok, d�dolgatok is, am�g be nem j�n. – Az�rt a szob�mat majd mutasd meg.
- �letem – hajol be m�g�m, de szerencs�j�re az egyik keze az asztalon, a m�sik a sz�ken, �n pedig teli sz�jjal n�zek r� h�tra. – Bemutattam m�r neked az eg�sz lak�st – mondja, �s ahogy lenyeltem a paradicsomot, v�laszolok.
- J� vicc, nem gondolod, hogy veled fogok egy �gyban aludni, ugye? – vonom fel a szem�ld�k�m, �s eltolom �t. – Benne vagy a szf�r�mba – kortyolok a te�mb�l.
- Voltam m�r m�lyebben is, �letem – vigyorodik el. – �s pontosan azt mondom, hogy velem fogsz aludni.
- H�h���, el�bb alszom a k�dban, mint melletted, tah�k�m – pakolok �ssze, tekintve, hogy befejeztem. Elmosogatok, a sz�r�t�ra rakom a cuccokat. – �n nem fogok melletted aludni, az biztos.
- Akkor hat�rozatlan id�re kib�relted a f�rd�k�dat. Fogtam – l�p mell�m, tekintve, hogy a pultn�l �llok, �s csin�l mag�nak kaka�t.
- Ink�bb a f�ld�n, m�g a v�g�n teleengeded a k�dat, am�g alszom – l�k�m el magam, �s megyek k�rben�zni. A nappali sz�p, ezt eddig is l�ttam. Meglesem a f�rd�t, �s h�t… majdnem akkora, mint az �n h�l�szob�m, komolyan. J�, nekem az a kis k�gli is el�g, nem kell ilyen nagy. A h�l� viszont… k�s�rtetiesen f�lelmetes, de komolyan. Olyan s�t�t, �s… ijeszt�. Nem ny�lok semmihez, csak n�zel�d�m, de azt�n kipakolok, ahogy Reita megmutatja, melyik fel�t kaptam a szekr�nynek. Fogom ut�na a t�r�lk�z�met, �s elmegyek tusolni, de �n ott v�gignyomkodok mindent, aminek a v�ge, hogy a k�pembe is vizet fr�csk�l. Hajat mosni nem akartam, de emiatt m�r musz�j, viszont csak ez az egy t�r�lk�z�m van, �s cuccot nem hoztam be, plusz nem tudom, � hol tartja ezeket. �gyhogy… az �n t�r�lk�z�m a der�kra, de sajnos a hajamb�l cs�p�g a v�z.

- Hol tartod a t�r�lk�z�ket? K�ne m�g egy a hajamnak – �llok meg a kanap�ja mellett, mire feln�z r�m, de a nyakamat n�zi, amit azt�n a kezemmel el is takarok.
- Csak nem v�mp�rral tal�lkozt�l az �jjel? – vigyorog, majd felkel, �s kapok az egyik szekr�nyb�l t�r�lk�z�t. A sz�n�n m�r meg sem lep�d�m: fekete.
- K�sz – veszem el t�le, �s indulok vissza a f�rd�be, de meg�llok. – Ja, �s… tov�bbra sincs semmi k�z�d hozz�m, vagy �pp ahhoz, hogy kivel tal�lkozom – megyek be, majd megt�r�lgetem, �s megsz�r�tom. Kiter�tem ut�na, azt�n ir�ny a szob�ba, �s fel�lt�z�m. Nem sok, csak egy boxer, hal�szgatya, amiben aludni fogok, meg egy lezser feh�r p�l�, �s k�sz. Felfedezem ut�na Reita szekr�ny�t, �s pl�dekb�l kialak�tom magamnak a kis alv�helyemet a f�ld�n. NEM fogok vele egy �gyban aludni!

B�k�n hagyjuk egym�st szerencs�re, �n olvasok, de azt�n abban is elf�rad a szemem. Kiveszem a lencs�ket, lerakom a t�sk�mhoz, majd k�nyelmesen elhelyezkedem. J�l megcsin�ltam ezt a kis �gyat magamnak, nem kem�ny, pont j�, �s k�nyelmes.

[…]

Szeretem ezt a kertet, mindig megnyugv�ssal t�lt el, �s el�g �t perc, hogy lehiggadjak, ha felideges�tenek. Tele van vir�gokkal, kis hidacska, olyan… kellemes �rzetet ad az eg�sz. �sszeh�zom a yukat�mat magamon, �s visszamegyek a h�zba, de meglep�d�m, mikor megl�tom magam el�tt Chiyut.
- Ideges volt�l? – l�p el�m, �s h�z is mag�hoz, amit hagyok neki.
- Nem, csak j� volt most kicsit kint lenni – mosolyodom el, de azt�n m�r d�nt is le a futonra.
- Nem unatkozol eg�sz nap egyed�l? – n�z r�m, k�zben elt�r egy tincset a szemem el�l.
- Feltal�lom magam, nem kell f�lteni – mosolyodom el, �s h�zom le magamhoz egy cs�kra, mik�zben � bontogatja a yukat�mat. Engedelmesen b�jok azt�n ki bel�le, de ut�na �n is szedegetem le r�la a felesleges ruhadarabokat. Elh�zza az el�j�t�kot, amit szeretek, mert ilyenkor �rzem, hogy t�nyleg foglalkoznak velem, hogy sz�m�t neki az, hogy nekem is j� legyen. Beny�lazom ujjait, majd amint kit�g�t, lassan bel�m is cs�szik. Chiyu ut�na a f�lemhez hajol, �s belesuttog, mire kir�z a hideg, de nem nyitom ki a szemem, szokom a dolgokat.
- Mindig az eny�m leszel – mozd�tja meg lassan a cs�p�j�t, �s ez a hang… � nem Chiyu! Kinyitom r�gt�n a szemeimet, �s nem… Reita van itt, de… hova t�nt Chiyu?!
- Holh van Chiyuh?
- Ott, ahol lennie kell – sim�t v�gig az arcomon. – Messze t�led – feleli, �n pedig �rtetlen�l n�zek r�, eg�szen addig, am�g egy m�lyebbet nem l�k. Akkor sz�pen felny�g�k, �s k�d�s szemekkel n�zek r� ism�t.
- Nemh vagyokh ah birtokodhban…
- M�g nem – l�ki teljesen bel�m mag�t, mire megint felny�g�k, � pedig meg�ll. – De lassan… - hajol a nyakamra �s cs�kolgatni kezdi. – Hidd el… K�v�nni fogod, hogy �rintselek, hogy az eny�m legy�l – suttogja rekedtesen a f�lembe, mire kir�z a hideg, �s mozgatni is kezdi a cs�p�j�t. Most az egyszer hagyom magam, m�r csak az�rt is, mert nem durva, nem olyan, mint legut�bb, de ilyen t�bbet nem lesz! Apr�kat ny�g�k alatta, s�hajtozom, � pedig megint a nyakamn�l tev�kenykedik, �s sz�vogatja is rendesen. H�rom menetet nyomunk le, de egyikben sem durva, sokkal ink�bb kedvesked�, �s ez nekem �j t�le. Miut�n v�ge, �s kics�szik bel�lem, azzal a lend�lettel �l�k is fel, de a l�baimat �sszez�rom, majd a yukat�mat az �lembe h�zom.
- Nemh volt�lh er�szakosh…
- Csak akkor vagyok az, ha felh�znak, Piroska – sim�t v�gig az arcomon, majd lop egy cs�kot, �s kimegy a szob�b�l, �n pedig…

[…]

… �n pedig abban a pillanatban riadok fel m�r megint. R�gt�n len�zek magamra, a ruha rajtam, nincs g�z. Oldalra pillantok, �s b�r s�t�t van, l�tom, hogy Reita az �gyon szuszog. Nyelek egyet, �s felkelek, de abban a pillanatban �rzem, hogy valami v�gigfolyik a combjaimon. Lehetetlen… Ez csak egy �lom volt! – rongyolok ki a f�rd�be, gatya le, de nem… nem csak �lom volt, mert valakinek az �lvezete t�nyleg folyik v�gig a combjaimon. Gyorsan letusolok, fel�lt�z�m, �s ink�bb kimegyek a konyh�ba, csin�lok magamnak egy te�t, de az ablakban megl�tom a nyakam. A b�gre abban a pillanatban esik ki a kezemb�l, le a k�re, a l�bamra, �s meg is v�gja rendesen. A nyakam… tele van foltokkal… Meredten b�mulom az ablakot, am�g meg nem hallom Reita hangj�t. Kiss� ijedten kapom fel� a fejemet.

- Mi van m�r? – l�p mell�m, ahogy megl�tja a l�bam. – Este ilyen balkezes vagy? Mert akkor elpakolom a kedvenc b�gr�imet… - morogja, majd le�ltet, �s vizsg�lja a l�bam. F�j, meg v�rzik, de az most jobban sokkol, hogy nem tudom, mi folyik itt. Reita lefert�tlen�ti, majd bek�ti, azt�n feltakar�tja a vizet �s a szil�nkokat. Egyel�re csak v�z volt benne, de m�r az sincs.
- Sajn�lom… - mondom halkan, majd felkelek, de f�j r��llni, noha ez nem �rdekel. Bicegve megyek �t a f�rd�be, �s a t�k�rk�pem nem csal, t�nyleg foltos a nyakam. Mi folyik itt?! Tegnap este az a harap�s, v�r, most meg ez…  Csak b�mulom a t�kr�t, mikor hallom a l�pteket, �s Reita meg is �ll az ajt�ban, majd az ajt�f�lf�nak d�l.
- Te�t akart�l? Mert akkor csin�lok.
- Nem kell, nem k�rek m�r semmit – megyek ki bicegve, �s visszab�jok a takar� al�. Nem akarok aludni, rohadt �lmok nem hagynak b�k�n! Ki tudja, most is miket �lmodn�k �ssze?! Reita is visszafekszik, �n teljesen magamra h�zom a takar�t, �sszeh�zom magam, de akaratom ellen�re, sz�pen elalszom megint.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.