Reita

�n… teljesen �ssze vagyok zavarodva. �reztem m�r ilyet… egyszer, de akkor nem mondhatn�m, hogy j� v�ge lett… nem, mert sz�rakoztak velem, �s �tbasztak, mert nem kellettem, �s csak dum�ltak. Az ut�n lettem igaz�n Reita. Cs�lcsap, szoknyapec�r, �s att�l, hogy �n ribancoztam �t…? H�t… az�rt nekem is van mit a levesbe apr�tani, azt hiszem…

Ahogy �tkarol, h�zom is magamhoz, �s cs�kolni kezdem. V�ggyal, mert az van… hatalmas v�gyam r�, akarom, �rezni, �gy, hogy j�zan, �s nem az �lm�ban van… pedig ennek megint rossz v�ge lesz – veszem fel, �s indulok meg kifel�. Nem akarom, nem akarok durva lenni. Ha az a k�cs�g Chiyu gyeng�d vele, �s az kell neki, akkor leszek vele az… - fektetem az �gyba, �s m�szom f�l�.

Lopok m�g egy cs�kot t�le, majd nyak�ra t�rek r�. Cs�kolgatom, harapd�lom, �s ami baj, hogy v�n�j�n�l megvillan a szemem, mert isteni finom v�re van… basszus… - haladok ink�bb lejjebb, m�g miel�tt valami h�lyes�get csin�lok. Simogatom test�t, k�zben lejjebb megyek, �s lekezdem vetk�ztetni. Ahogy h�zom felfel� a fels�j�t, m�r has�n�l vagyok, �s cs�kolgatom. Kib�jtatom bel�le, �s az �gy mell� dobom, majd sz�pen elgar�zd�lkodok a mellkas�n. Mellbimb�ival j�tszom, sz�vogatom, harapd�lom, morzsolgatom �ket, de nem egyszer lesiklik kezem �gy�k�ra, �s simogatom. Ahogy haladok felfel� hasfal�n, a nadr�got kezdem el bontogatni, majd sz�pen leh�mozom r�la. Zokni le, majd j�n az als�ja is. De m�g miel�tt k�nyeztetni kezdem, kib�jok �n is ruh�imb�l, hogy azzal ne legyen t�bb probl�ma.

Visszam�szom a l�bai k�z�, majd megfogom az egyiket, �s cs�kolgatni kezdem a bels�combj�t. A m�ltkor is nagyon tetszett… ok�, be lehet sz�lni, hogy m�r nem egy m�ltkor volt, de, na. Egyre haladok befel�, �gy�ka fel�, majd ujjaim k�z� fogom, �s h�zogatni kezdem. Nem szok�som az, hogy leszopjak valakit, �s most sem teszem. Csak j�tszom vele, �s ink�bb visszam�szom mellbimb�ihoz. Gondolok egyet, �s felhajolok hozz�, �s k�rek t�le egy cs�kot, de �gy, hogy k�zben d�rg�l�zni kezdek hozz�. Musz�j vagyok beles�hajtani a cs�kba, mert m�r engem is felizgatott a l�tv�ny, �s mint mondtam neki a konyh�ban, k�v�nom. Nagyon is… - h�zom sz�t a l�b�t, �s simogatni kezdem a fenek�t.

Veszek el� s�kos�t�t, majd bekenem az ujjaimat, feltolom picit a l�bait, �s t�g�tani kezdem. �vatos vagyok, �s rendesen kit�g�tom, hogy ne f�jjon neki, hogy velem van. Most nem vagyok �tv�ltozva, �gyhogy szerencs�je van… - kenem be magam, �s belecs�kol a nyak�ba, mikor bel� cs�szom. Ennek k�vetkez�en, beleny�g a f�lembe, �s ez mennyei! De komolyan…

Nem mozdulok, v�rok, de mikor mozd�tja a cs�p�j�t, akkor, mikor ez megt�rt�nik, lassan kezdem el mozgatni a cs�p�met, �s cs�kolgatom nyak�t; nem egy cs�kot lopok t�le. Az�rt, mikor m�r nem f�j neki, akkor adok egy kis temp�t r�, de ez akkor sem olyan, mint mikor egy�tt voltunk a Halloween partin. Kicsit sem olyan… - tolom fel a l�b�t, �s kapcsolok r�, mikor m�r nem kell sok.

De egy baj van… hogy a nyak�ban szuszogok, mikor el�lvez�nk, �s egyre �hesebb vagyok, �s �jra v�gyom r�… - cs�szom ki, �s ford�tom meg. Felh�zom a derek�t, �s benne is vagyok, de m�r mozgok. Megforgatom a fejem, �s roppantok nyakamon, �s �tv�ltozom. Gyorsabb temp�ra kapcsolok, �s a feje f�l�tt fogom le a kez�t. Nem durv�n, csak, hogy maradjon ott, �s ne akarjon h�tra n�zni. Nem vetem be a v�mp�ri gyorsas�gom, maradok az emberi temp�mn�l, de m�lyeket l�k�k rajta, hogy m�g jobban �rezze, �n pedig halljam sikolyait. Nekem akkor is ezek mindent meg�rnek. A hangja… - l�k�k m�lyeket akkor is, mikor �pp el�lvez�nk. A feje mell� hajtom eny�met, �s szuszogunk, �gy pedig rajta fekszem.
- Nhem akartam durvahlennih… sajn�lhom – motyogom f�le mellett, �s lassan, ahogy nyugszom, visszav�ltozom, �gy feln�zek r� a p�rn�b�l.
- Nemhvolt�lhahz – zih�lja. Akaratlanul is l�k�k rajta m�g egyet, aminek egy apr�cska ny�g�s a v�ge, majd kics�szom bel�le.
- De, a m�sodik menet… - h�zom el a sz�mat, majd mell� fekszem, de automatikusan h�zom magamhoz.
- Tetszetth – vigyorodik el, majd oldalra ny�l, vesz egy zsepit, �s t�r�lgetni kezdi a has�t.
- Ut�lsz m�g, Piroska? – sz�lalok meg, ahogy n�zem, mit csin�l. �rdekel, mennyire ut�l m�g…
- Nem tudom, olyan… mi�rt �rdekel?
- Mert azt mondtad, t�bbet nem teszed sz�t nekem a l�bad… - mondom, mire felpillant r�m, de l�tom, hogy �sszegy�ri a zsepit, �s a kuk�ba haj�tja.
- Tudod, mit? – hajol hozz�m k�zelebb. – Ak�rmennyire is gyeng�d volt�l most, �n voltam a h�lye, hogy engedtem neked. A ribancok m�r csak ilyenek, v�logatnak, �s fogok is, csak hogy betartsam a szavam – n�z v�gig a szemembe, majd felkel, �s kimegy a f�rd�be, de �gy, hogy r�m v�gja az ajt�t. Frank�… kurv�ra nem ezt akartam el�rni! Faszomat m�r! �n csak k�v�ncsi voltam… - dobom vissza a fejem a p�rn�ra, �s s�hajtok fel. Nem �llt sz�nd�komban megb�ntani, vagy felhozni. Csak… bennem volt, amit mondott, �s most… most m�gis lefek�dt velem… de lehet, igaza van. B�rmennyire is leszek gyeng�d, m�gis egy bunk� maradok – szedem �ssze magam. Leh�zom a leped�t, �s kimegyek a nappaliba, oda cuccolok ki, majd lefekszem… r�gom magam a dolgokon, nan�, hogy… � meg, mint valami g�zmozdony, p�f�g vissza a h�l�ba, �s csapja be megint az ajt�t. Frank�… - forgol�dom eg�sz este. M�rmint, majdnem eg�sz este, mert musz�j ennem. Lassan g�rcs�l a hasam, �gyhogy… h�romn�l nem �llok meg… holnap meg ezzel lesz tele a sajt�, fogadok. Vigy�ztam, nem az, csak… megint gyilkoss�g… - megyek el hajnalban f�rdeni, majd neki�llok reggelit csin�lni. Igazi kal�riabomba lesz, mert vastag, amerikai palacsinta, gy�m�lcs�k, nutell�val kentem meg, �s tettem mell� egy gomb�c fagyit is. Mell� tej, t�lc�ra pakolom, �s megyek, beviszem neki. Alszik �gy nem keltem fel, hanem ink�bb leugrom a boltba, amit most sz� szerint teszek meg, mert nem tudom, mikor �bred fel. Egy sz�l v�r�s r�zsa, de odateszem a t�lc�ra, �s kimegyek. Egy �ra m�lva kb. kij�n, �s meg�ll a kanap� m�g�tt, azaz m�g�ttem. Az �llam al� ny�l, �s felemeli a fejemet, �gy fejjel lefel� l�tom �t.
- Tudsz r�la, mekkora bunk� vagy? �szint�n. Besz�lsz este, most meg reggelit csin�lsz? – n�z v�gig a szemembe, �s nem engedi el az �llamat. – Tudsz te aranyos is lenni, mint most, mi�rt kell besz�lnod?
- Mert Reita vagyok… �s a tegnap estit nem besz�l�snak sz�ntam… csak �rdekelt… - d�l�k h�tr�bb, �s �gy kev�sb� kell h�trafesz�teni a fejemet.
- De lehet ezt finomabban is k�rdezni, el�gszer h�vt�l ribancnak azt hiszem, hogy joggal vegyem c�lz�snak – kezdi cir�gatni az �llamat, majd ad egy puszit ajkaimra. De �n azzal a lend�lettel fogom meg, �s h�zom le magamhoz, ami miatt ugye fejjel lefel� ker�l, de mivel van er�m, nem ejtem el, �s be�ltetem az �lembe, �s k�rek egy cs�kot. Nem el�g a puszi…
- Sajn�lom, nem az�rt k�rdeztem, hanem mert �rdekel, hogy most mi is van k�zt�nk – n�zek bele a szem�be, de � m�g mindig pislog r�m, az �tford�t�s miatt.
- Fogalmam sincs. Ilyenkor agyhelyen vern�lek, minimum! Csak �gy, mint a r�gi sz�p id�kben – vigyorodik el.
- De most mi�rt? Ma nem csin�ltam semmi rosszat… - h�zom el a sz�mat. J�, meg amir�l � nem tud. De nem vele csin�ltam, hanem h�rom idi�t�val, akik meg akartak er�szakolni egy n�t. De err�l � nem tud, sz�p is lenne. Bocsi, gyilkoltam el�z� �jjel, de ugye alszol velem? Na, meg m�g mit nem…
- Nem baj, de az�rt m�g megverhetlek, nem? Csak �gy, szerelmem jel��l. �s m�g miel�tt f�lrehallasz, vagy mit tudom �n, nem elverni, hanem megverni. K�pes vagy az ilyenre, ezt m�r tudom.
- Ajh. Most mivel sz�csat�zzak! Ma �nnepront� vagy – pakolom le magam mell�, �s bekapcsolom a tv-t, de m�r most tele van a rejt�lyes hal�lesettel a tv, kapcsolom ki. – K�rsz m�g enni? Mert meg�heztem… - pillantok Takerura.
- Bunk� – jegyzi meg, de elvesz t�lem a t�vir�ny�t�t, �s visszakapcsolja a tv-t. – Nem k�rek – k�ny�k�l a t�rd�re, �s megt�masztja a fej�t, �gy figyeli az ad�st. – De durva… k�sz elmebetegek �lnek Toki�ban… - h�zza el a sz�j�t, �n meg felkelek a kanap�r�l.
- Ne is mond… ki tudja, lehet a szomsz�d a gyilkos, �s nem tudsz r�la – megyek be a h�l�ba. Kiviszem a t�lc�t onnan, amit bepuszt�tott, �s a vir�got a m�sikhoz teszem. Ut�na pedig �n is eszek, de nekem el�g a palacsint�ba a gy�m�lcs, a v�rcukorszintemet nem akarom az egekbe.
- Na, ez�rt nem fogok egyed�l s�t�lgatni este – kapcsolgatja tov�bb a csatorn�kat, �s meg�ll egy anime csatorn�n�l. L�bait felh�zza, �s t�r�k�l�sb�l figyeli, mi megy benne.
- Ezek is h�rman voltak, nem voltak egyed�l – jegyzem meg kintr�l. Pont r�l�tni innen Takerura.
- A l�nyeg ugyanaz – hasal el a kanap�n, �s felk�ny�k�l. Gondolok egyet, �s m�r m�g�tte vagyok, illetve f�l�tte, �s cs�kolgatom nyak�t.
- T�nyleg ugyanaz a l�nyeg – fekszem r�. Ha �hes vagyok, nekem azt�n mindegy, hogy h�nyan vannak… - jegyzem meg magamban.
- �hm, h�h… - n�z r�m h�tra. – Nem vagy negyven kil�. H�ny kil� is vagy? – k�rdezi, �n meg nem tudom hov� tenni a k�rd�s�t.
- Mert? Am�gy 55 kil� vagyok… - t�maszkodom meg v�llai mellett, de �gy a cs�p�m fenek�nek nyomom, ahogy feltoltam magam.
- Csak �rdekelt, mert nem vagy k�nny� – v�laszolja, mire felvonom a szem�ld�k�m.
- Vettem a c�lz�st Piroska – m�szom le r�la, �s megyek vissza a konyh�ba. D�lut�n elvagyunk, viszont m�snap megint mel�. Tele van az �js�g a mi fot�inkkal, de nem egy k�sz�lt �gy, ahogy v�s�roltunk, meg a t�bbi.

Szerd�n viszont lemegyek Takeruhoz, hogy vigye �t valaki haza, mert megy�nk a sr�cokkal egy kicsit inni. Ami persze meg is t�rt�nik, csak �pp valahogy nem tudom a m�rc�t, nincs meg�llj. Az egyik poh�r j�n a m�sik ut�n, �s csod�lkozom azon, hogy haza tudtam vezetni, nem �ltem meg senkit, �s nem ken�dtem fel sehov�. M�g Kait is leitattuk, hehe… - t�ntorodok meg, mikor menn�k be a lak�sba. Alig tal�lok bele a kulcslyukba, de csak meg van! – csapom be, �s meg is h�zom a nyakam. Ez f�jt! �gy is kong a fejem – r�gom le a cip�met, �s dobom le a kab�tomat magamr�l, de valamiben elv�g�dom. Persze any�zni kezdek, �s a t�rgy a szoba m�sik v�g�ben landol. P�r percembe beletelik, hogy felt�p�szkodjak, �s �jra tervezzem az �tvonalat a h�l�m fel�. Viszont az ajt�m mag�t�l ny�lik, �s megl�tom Pirosk�t. Hatalmas vigyor jelenik meg arcomon, �s m�r ny�lok is derek��rt, �s nyak�ra tapadok. Sz�vogatom, cs�kolgatom, harapd�lom.
- SzerbuszhPirhosk�m… - sz�vom meg a nyak�t, sz�p kis foltot hagyva ott.
- Mi ah… - tol el, vagyis ink�bb pr�b�lkozik, mert nem akarom elengedni! – B�zlesz a pi�t�l, engedj el! – b�jik ki el�lem, �s �gy majdnem beesek a szob�mba.
- Szerelmem, ne csin�ld ezt velem – fordulok ut�na, de ink�bb megt�maszkodom az ajt�f�lf�ban. – Mi�rt vagy ilyen ellens�ges…?
- Szerelmem? – pislog r�m felvont szem�ld�kkel. – Fek�dj le aludni, az a tuti – karol bel�m, �s pr�b�l meg az �gy fel� ir�ny�tani, vagy legal�bbis szerintem oda. Ja… mert ott k�t�nk ki. De miut�n befektet, nem hagyom magam, �s h�zom magammal. Magamhoz �lelem, �s nyak�ba f�rom a fejemet.
- Ne menj el, ne hagyj itt… szeretek veled lenni…
- Reita, a pia besz�l bel�led, pr�b�lj meg aludni – evick�l ki mell�lem, �s felt�rdel, de minden egyes mozdulat�t k�vetem szememmel. Betakar, de nem akarom, hogy elmenjen. – Holnap semmire nem fogsz eml�kezni ebb�l – motyogja, �n pedig elkapom a kez�t, �s beh�zom a takar�m al�, magamhoz �lelem.
- De holnap is �rezni fogom, hogy szeretlek… - motyogom nyak�ba, de az illat, ami onnan �rad, altat� hat�ssal van r�m, �s nem kell k�t perc el is alszom.

Reggel valami borzalmas fejf�j�sra kelek, ami miatt az �r�mat lecsapom, plusz valahogy csak meg�rok egy sms-tRukinak, hogy ma ne v�rjon. De szerintem nem is akart. � is rendesen ki�t�tte mag�t tegnap – b�jok vissza a p�rn�mhoz, ami… - kezdek el szimatolni. Nem p�rna – nyitom ki a szemem, �s Takeru fekszik �bren a karjaim k�zt.
- Reggelt… - ny�sz�rg�m, �s visszahajtom a fejem a nyak�hoz, de elkap a h�nyinger, �gyhogy felkelek, �s kit�molygok a f�rd�be kiadni magamb�l, ami kik�v�nkozik.

A sz�mat t�rl�m, mikor megjelenik a f�rd�ben, de meg�ll az ajt�ban. De valami�rt meggondolja mag�t, �s kimegy. T�ntorgok kifel�, mikor megjelenik el�ttem, egy poh�rral, meg gy�gyszerrel.
- Vedd be, �s d�lj vissza – ny�jtja fel�m, �n meg el is veszem, �s h�l�san n�zek r�. – Tegnap rendesen ki�t�tted magad – motyogja.
- R�g volt ilyen, hogy ennyire… - csoszogok vissza �s be”fejelek” az �gyba. M�r majdnem visszaalszok, mikor csengetnek. Mi az, hogy csengetnek, r�fekszenek a cseng�re. – Mi a faszvaaaaan – ny�sz�g�m, �s magamra h�zom a p�rn�t. Hallom, hogy Takeru megy ajt�t nyitni, de �n is felkelek, �s kimegyek.
- �ha, szerbusz, kis sz�ps�g – hallok meg egy nagyon is ismer�s hangot. – Reita, sz�vem, hol vagy?! – engedi be mag�t, �n meg a h�l�ajt�ban �llok. Valahogy nem lep meg a l�tv�ny. Csom� m�rk�s szatyor, gondolom m�rk�sabbn�l, m�rk�sabb holmikkal. – �, h�t itt vagy! – j�n oda, �s kapom is a puszit.
- Egy �rnyalatnyit nem lehetne halkabban…? F�j a fejem… - morgom.
- M�r megint mit csin�lt�l? Fogadjunk ittatok Ruki�kkal.
- Megesik.
- Hajh, te… - pakolja le a kanap�ra a dolgait. – Viszont… ki ez a kis sz�ps�g itt? – megy oda Takeruhoz, aki sokkosan, kerek szemekkel n�z hol R�m, hol a „j�vev�nyre”. De azt�n elkomorul a szeme, amit nem v�gok, mi�rt. Persze ezt �gy, hogy r�m n�z. Most nem is csin�ltam semmit, basszus! Akkor most mi van??
- Fordulj fel, bunk�! – mondja kicsit sem kedvesen. – M�r t�k mindegy, ki, csak legyen valaki a farkadon, ha? Tah�! – l�k f�lre, �s megy be a szob�mba. Persze r�m is bassza rendesen az ajt�t.
- Auh… ez f�jt – fogom meg a fejemet, mert ez odabent visszhangzott.
- Ne mond, hogy m�g mindig nem b�rt�l megjavulni?! – n�z r�m anya cs�ny�n. Igen, anya… att�l, hogy nem �reg, m�rmint nem l�tszik meg rajta, m�g az! B�r a miniszoknya, szexi cucc megvan. Halad a korral.
- Megjavulni? Nem voltam sosem rossz… - morgom, de megyek be Takeruhoz. – Most mi a baj Piroska? Csak nem f�lt�keny vagy? – kapom el h�tulr�l. – Azt akarod, hogy csak t�ged �rintselek? – cs�kolok nyak�ba.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.